Szerző: Kocsis Katalin

Az elmúlt hetekben megismerhettük a Budavári Palota építéstörténetét és a Mátyás király előtti időszak zenei életét. A második rész bemutatta Mátyás udvarát, ezt követte a Jagello-kor zenéje, legutóbb pedig Haydn budai működésével foglalkoztuk. Most elérkeztünk a zenetörténet záróakkordjaihoz. A várpalota nagyobb arányú továbbépítésére az 1867-es kiegyezés után mutatkozott igény, amelyet a környék rendezése után 1885-től Ybl Miklós, majd halála után Hauszmann Alajos vezetésével végeztek. Ekkor készült el a ma F-fel jelölt krisztinavárosi Ybl-szárny, majd a Szent György tér felőli oldalon az északi, ma A-val jelölt Hauszmann-szárny. A végeláthatatlan teremsorokkal ékes krisztinavárosi palotaszárny első emeletén rendezte be Hauszmann a császári lakosztályt…

Tovább

Legutóbb ott hagytuk abba, hogy zavaros átmeneti időszak után a török 1541. augusztus 29-én csellel elfoglalta Budát, s megkezdődött a másfél évszázados uralma. A ragyogó palotaegyüttes lassú pusztulásnak indult, amelyet Buda 1686-os, nagy katonai erőket igénylő visszavívása tetőzött be. Sorozatunk előző részei itt olvashatók: 1. rész, 2. rész, 3. rész Még azt megelőzően, 1578-ban villám csapott Zsigmond Friss palotájába, amelyet a török lőporraktárnak használt. A detonáció és a tűzvész olyan mértékű volt, hogy az alapfalakig megrázta és megsemmisítette a gótikus királyi palota északkeleti részét. S ami a középkori épületekből Buda visszafoglalása után még megmaradt, azt az 1700-as évek elején elkezdett új királyi…

Tovább

Mátyás halála (1490) után a Mohácsig tartó Jagelló-kor politikai hanyatlás volt, ugyanakkor ennek a negyedszázadnak a zenei élete kvalitásban elérte, esetenként meghaladta Mátyás korát. Sorozatunk előző részei itt olvashatók: 1. rész, 2. rész I. Ulászló – aki már régóta cseh király volt, amikor 1490-ben a magyar trónra lépett –, nagy rajongója volt a zenének. A források szerint Budára érkezésekor bevonulását hangos zeneszó kísérte: rézfúvók, fafúvók és harangok szóltak. Zenekedvelő, művelt asszony volt ifjú felesége, Anne de Foix is. Fiuk, a gyermekként 1508-ban megkoronázott II. Lajos és felesége, Mária királyné (I. Fülöp kasztíliai király és Aragóniai Johanna lánya) különösképpen szerették a…

Tovább

Múlt alkalommal a királyi palota építéstörténetével és a Mátyás uralkodása előtti időszak zenéjével foglalkoztunk. Buda fénykorának csúcsát Mátyás uralkodása (1458-1490) idején élte meg, mai posztunk erről az időszakról szól. A budavári palotaegyüttes jelentős bővítésére a domborzati viszonyok miatt nem volt lehetőség, de gazdagítására nagy súlyt fektetett Mátyás király. A mai Oroszlános udvar keleti oldalán helyezkedett el az általa átépíttetett, de be nem fejezett Reneszánsz palota. A díszudvart egyik oldalán a nyugati reneszánsz épület, a másik, dunai oldalon a kápolnához csatlakozó Corvin-könyvtár épületszárnya fogta közre. Itt volt a palota legfontosabb reprezentációs helyisége, a trónterem és valószínűleg a királyné lakosztálya is. Mátyás…

Tovább

Egyik legjelentősebb nemzeti kincsünk, a Budavári Palota hét és fél évszázados épületegyüttese egymást követő történelmi- és stíluskorszakokban alakult ki. Sorsában, történetében a nemzet élete tükröződik. Ma a a Világörökség része, a főváros fontos kulturális és turisztikai központja: a Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Nemzeti Múzeum Legújabbkori Történeti Múzeuma és – bizonytalan ideig (?) – az Országos Széchényi Könyvtár otthona. A tatárjárás után, 1243 körül az újabb mongol betöréstől félő uralkodó, IV. Béla kezdte megerősíteni az addig jórészt lakatlan budai Várhegy fennsíkját. Első, városi kiváltságokkal felruházott lakosai magyar és német polgárok voltak. Ekkor kezdték ezt a településrészt…

Tovább

A romantikus stílusú Vajda-ház 1860-ban épült Hoffer Károly tervei alapján. Szép, öntöttvas erkélyrács és karos gázlámpák díszítik. Itt lakott a Bauer család; az ő fiuk, Bauer Herbert Balázs Béla néven lett költő, filmesztéta, akinél megfordult két barátja, Bartók Béla és Kodály Zoltán is. Az ifjú Bauer Herbert mint Eötvös-kollégista ismerte meg Kodályt, akivel egy ideig szobatársak voltak, s közeli barátok lettek. Így hívta meg az akkor 24 éves Kodályt a szülői házba. Látogatásáról így írt Kodály-monográfiájában Eősze László: „1905 tavaszán Szegeden találjuk Kodályt. Bauer Herbertéknél tölt egy hetet. Herbert és húga, Hilda, valamint az a vidám társaság, amely körülveszi őt,…

Tovább

Szeged belvárosának szabálytalan alakú tere a nagy árvíz előtt a búzapiacok helyszíne volt, így akkoriban Búza térnek hívták. Ma Dugonics András (1740–1818) kegyesrendi tanár, író nevét viseli, akinek itteni egészalakos szobrát egy fontos zenei esemény keretében leplezték le, Erkel Ferenc részvételével. Dugonics szobormása máig a legjelentősebb szegedi szobrok egyike. Felállításának gondolata már 1830-ban felvetődött, de a fordulatot csak Csaplár Benedeknek a Szegedi Híradóban 1859-ben megjelent cikke hozott. Neki sikerült a szoborállítás ügyét kiemelni a feledés homályából. Az eszméhez Reményi Ede, a kor híres hegedűművésze is csatlakozott: néhány hangversenyének javadalmával járult hozzá a költségekhez (tudjuk, hogy ő kezdeményezte és jelentős mértékben…

Tovább

Szentendrén az Alkotmány utca 7. számú ház és a Beográda templom kerítése között egy romantikus, zárt kis sikátor nyílik. A sarkon a falon egy régi emléktábla Avakumovics Avakumra (1774–1811), a Szentendrén született és meghalt, kalandos, változatos életpályát befutó szerb katonára, költőre és fuvolaművészre emlékeztet: AVAKUMOVICS AVAKUM 1774–1811 FUVOLAMŰVÉSZ, AZ AVACUMICA BILLENTYÜS FÚVÓSHANGSZER FELTALÁLÓJA, KÖLTŐ ÉS KATONA. SZENTENDRE SZÜLÖTTJE. A SZOMSZÉDOS TEMPLOMKERTBEN VAN ELTEMETVE. A komáromi eredetű szerb Avakum család a 18. században telepedett meg Szentendrén. Egyháznagyok, katonák és a közéletben fontos szerepet játszó férfiak kerültek ki közülük. Annak idején két házuk volt a településen: a mai Alkotmány utca 7. és…

Tovább

Sopron belvárosában, az Orsolya tér szomszédságában, a Lábasház mögött álló nagy, kétemeletes, 1860 körül épült romantikus stílusú épületben lakott egykor – 1868 és 1881 között – Frankenburg Adolf író, szerkesztő és Carina Anna opera-énekesnő. Frankenburgról keveset tudunk, érdemes kicsit átfutni, ki is volt ő. Alig egy hónappal később született, s szintén azon a tájékon – Németkeresztúron, melynek mai neve Deutschkreuz –, mint Liszt Ferenc, akivel gyermekkori barátok lettek. Kisfiúként szüleivel ott volt például Liszt csodagyerekkori első soproni koncertjén, amelyről már esett szó itt a blogban. Írói-újságírói pályára lépett, mellette hivatalt viselt, de kapcsolata a zenével és Liszt Ferenccel mindvégig megmaradt. Belső…

Tovább