Szerző: Kocsis Katalin

A Perint-patak túloldalán fekvő városrész egy hosszú, jellegzetesen kisvárosias, a Kálvária-templomhoz vezető utcájában, a városhoz közelebbi szakaszon egymás közelében két kiváló hegedűművész emlékhelye áll. Ma Koncz János szülőházát látogatjuk meg, aki a 10. szám alatt egy földszintes – azóta némileg átalakított – házban született 1894. november 26-án. Családjáról, gyermekéveiről itt részletesen ír Gál József szombathelyi tanár és helytörténész. De idézzük fel saját szavait is: „Hároméves koromban már folyton hegedűvel bíbelődtem. Félárva fiú voltam, szegény anyám a születésemtől már meghalt, és így nagyon sokat voltam magamban, ami belső fejlődésemnek talán jó volt, bármennyire szomorú érzés volt egyébként. Édesapám nem nagyon örült,…

14. századi gótikus eredetű templom, amelyet 1730 körül barokk stílusban, majd a 19. században neogótikus-romantikus ízlés szerint építettek át. Első írásos említése 1454-ből való, de már akkor is régi épületnek számított. Középkori eredetére vall gótikus stílusú tornya, keletelt tájolása, az ablakok déli elhelyezése, s a tornyon 1758-ban még létező régi szobrok. A mai Sárvárnak ez a nyugati része 1912-ig Sár vagy Saár néven saját plébániával rendelkező önálló település volt, s a templom 1767-ig egyúttal Sárvár plébániatemploma is volt. Valószínűleg itt, a templomot körülvevő területen, ahol egykor temető volt, vagy a templom kriptájában rejtőznek Tinódi Sebestyén hamvai. Tinódi 1545-től három éven…

A Kossuth tér déli oldalát lezáró reneszánsz várkastély az ország egyik legkiemelkedőbb műemléke, a város szimbóluma. Magja a mai palotaegyüttes délnyugati sarkában álló 13. századi háromszintes lakótorony, s a mai épülettömb északi egyemeletes szárnya. E vár első említése 1288-ból való. A következő nagy építkezések a 15. század második felében a gótika jegyében folytak. A Kanizsai család idején a mai déli szárny helyén háromszintes, reprezentatív termekkel ékesített főúri lakóépület készült el (benne egyszer még Hunyadi János is megszállt). A mai kaputorony alsó szintjét a 15. század végén építtették. A 16. század elejére nagy kiterjedésű zárt udvar alakult ki, a védelmet a…

18. századi eredetű klasszicista, később kora-eklektikus stílusban átalakított lakóház. Műemlékként Winter–Kühne-házként emlegetik, mivel 1869-ben, amikor Winter Károly gabonakereskedő/földbirtokosé volt, hátsó udvarában rendezte be gépgyártó műhelyét a hamburgi Kühne Ede. Abban az időben ez a városrész Moson néven önálló település volt. Az épületet a zenetörténet is számon tartja: itt született 1873. október 9-én Flesch Károly hegedűművész. A Flesch család sziléziai származású. Az apa, Flesch Salamon orvos volt, felesége, Klein Johanna pedig egy győri bútorkereskedő leánya. Saját házuk nem lévén ebben a házban béreltek lakást. Flesch Károly a hat gyermek közül ötödikként látta meg itt a napvilágot. „Atyám gyakorló orvosként az ott…

A mai tűzoltólaktanya épülete egy jó évszázaddal ezelőtt meglehetősen kétes hírű szálloda volt, Magyar Király vendégfogadónak hívták. A híres gyulai állatvásárok idején itt tanyáztak a lókupecek. De egyszer, kényszerűségből, megszállt benne Bartók Béla is. Bartókot rokoni szálak fűzték Békés megyéhez: nagyapja, Voit Lajos a csorvási Wenckheim-uradalom gazdasági vezetője volt. Ennek folytán Bartók édesanyja is élt ott korábban huzamosan, később Elza húga Vésztő-Sziladpusztán lakott szintén gazdatiszt férjével. Bartók így többször megfordult a megyében rokonlátogatás céljából, majd erre az ismerős környékre vezette első népzenegyűjtő útja is. Az idők folyamán Békésben összesen mintegy 750–800 dalt gyűjtött, ebből 169-et Gyulán és környékén. Gyula gazdag…

Sopron jelképe a város messzire ellátszó, legmagasabb építménye, mely évszázadokon át a szabad királyi városokra jellemző toronyzene helyszíne is volt. Első írásos említése 1409-ből való. Magassága akkor körülbelül a mai loggiáig terjedt, ahol akkor is erkély volt. 1676-ban leégett, 1681-ben építették újjá. A 19. század végén az új városháza építésekor csaknem lebontották. 1928-ban átjárója köré és fölé a nemzet ajándékaként Kisfaludi Strobl Zsigmond és Hikisch Rezső népszavazási emlékműve került. Idézzünk Bárdos Kornél: Sopron zenéje a 16-18. században című könyvéből: „A régi Sopronnak nem csupán érdekes színfoltja volt a tűztorony – mint az ország egyik legértékesebb műemlékvárosának ma is az –,…

A Nádor utca 30. alatt laktak a Wohl nővérek: Wohl Janka (1846-1901) és Wohl Stefánia (1848-1889). A nagy műveltségű, több nyelven beszélő testvérek a korabeli Pest kulturális életének népszerű alakjai voltak és lakásukon Pest egyik legjelentősebb irodalmi szalonját vezették. Baráti körükbe Liszt Ferenc is beletartozott. A nővérek korabeli címe Nádor utca 26., ami az utca átszámozása után ma a 30. számú épület: egy háromemeletes, belsőudvaros klasszicista városi palota a Nádor és a Zoltán utca sarkán. Építészetileg is jelentős, hiszen Hild József tervei szerint épült 1855-ben. Akkori tulajdonosa és építtetője után Forinyák-háznak nevezték. Eredetileg kétemeletes volt, a harmadikat 1869-ben építették rá.…

Ma is áll a Nádor és a Mérleg utca sarkán az az épület, amelyben egykor a híres Tigris Szálló működött. Fennállása idején jeles muzsikusok is megfordultak falai között. Előde, a Tigris fogadó 1826-ban nyílt meg ugyanitt; az 1838-as árvíz idején megrongálódott épületet Hild József építette át Pest egyik legszebb háromemeletes sarokházává. Építészeti leírását elolvashatjuk itt, a műemlékem.hu oldalán. 130 szobájával, két nagy ebédlőtermével és földszinti kávéházával az 1840-es évek legfényűzőbb pesti szállodája volt. Magyar hazafiak arcképével ékesített kávéházában ebben az időben hetenként háromszor Rózsavölgyi Márk tartott „hangászati előadásokat”. Amint a korabeli sajtó írta, Rózsavölgyi a kedvezőleg ismert Gobbi testvérekkel ‘s…

Liszt Ferenc első állandó pesti lakása 1871 novembere és 1873 áprilisa között a Nádor utca 23. szám alatti épületben volt. Akad némi zűrzavar a hely pontosítása körül. Watzatka Ágnes Liszt-bicentenáriumra megjelent könyvében (Budapesti séták Liszt Ferenccel) amellett teszi le voksát, hogy ez az első lakás a Nádor utca 19. számú házban volt. Szerintem nagy valószínűséggel téved, és a Liszt Ferenc Társaságnak lehet igaza, akik emléktáblával a most 23. számot viselő bérházat jelölték meg. Ez a hely viselte Liszt idejében a 20. számot, amely házszámot Liszt maga is említi egy Augusznak írt levelében: Előbb érjük el novembert a Palatinus utca 20-ban;…

A barokk stílusú épület egykor püspöki nyári kastély volt. 1770 körül épült Klimó György pécsi püspök megrendelésére a Mecsek keleti kapujában vadregényes helyen fekvő, akkor egyszerűen Nádasdnak nevezett középkori eredetű faluban. Zenetörténeti nevezetessége, hogy falai között két ízben megfordult Liszt Ferenc. Liszt először 35 éves korában, 1846. október 24-én járt itt. Ekkoriban zajlott második hazai koncertkörútja. Szekszárdi hangversenyén pécsi muzsikusok keresték fel és kérték, hogy az ő városukat is ejtse útba egy koncert erejéig. Liszt beleegyezett, és a társaság, útban Szekszárdról Pécsre – Scitovszky pécsi püspök jóvoltából – itt, a püspöki nyaralókastélyban töltötte az éjszakát. Liszt társaságában volt szekszárdi barátja,…