Szerző: Kocsis Katalin

Hochburg mintegy 3000 lakosú település Salzburgtól északra az Inn völgyében, a német határ közelében. 1787. november 25-én itt született a Stille Nacht zeneszerzője, Franz Xaver Gruber egy takácsmester ötödik gyermekeként.  A szülőház már nincs meg, ám egy hozzá nagyon hasonló, kétszáz éves faépületben kialakították a Gruber-emlékházat (Franz Xaver Gruber Gedächtnishaus), mely múzeumként látogatható. Legértékesebb tárgyai között láthatjuk azt a fortepianót, amelyen kisfiúként zongorázni, és a szövőszéket, amelyen szőni tanult a leendő kántortanító-zeneszerző. Az emlékház elöl indul a 2012-ben felavatott Gruber-emlékút (Franz-Xaver-Gruber-Friedensweg). Szép szokás, hogy vonalán Gruber születésnapján, november 25-én lámpás emlékező sétát tartanak. A gyalogosan körülbelül egy óra alatt megjárható…

Sopronban a Petőfi tér és a Liszt Ferenc utca sarkán eklektikus stílusú egyemeletes épület áll, amely ma a Kozmutza Flóra nevét viselő általános iskola otthona. Egykor jeles szerepet töltött be Sopron művészeti és társas életében, mint a Kaszinó székháza. Története 1789-ig nyúlik vissza: eredeti formájában ekkor építtette Ringer József tervei alapján gróf Pejachevich Károly. Kétemeletes saroképület volt, klasszicizáló későbarokk stílusban. Karzatos emeleti báltermében húsz zenész számára, az alsó kisebb teremben tizennyolc zenekari tagnak készült orkeszter is volt, így az épület remek helyszínnek bizonyult hangversenyek számára. Itt tartották a bálokat is, amelyeken a zenét a Tűztorony toronyzenészei szolgáltatták. A társasági élet szempontjából…

A városképi jelentőségű, gyönyörű színházépületet Juhász Gyula nevezte először ékszerdoboznak. Stílusa eklektikus, neobarokk díszítőelemekkel. Főhomlokzatát Katona József és Kisfaludy Sándor szobrai díszítik. Erősen emlékeztet a budapesti Vígszínházra, ami nem véletlen, hiszen mindkettőt a Magyarországon is sokat dolgozó, kitűnő, elsősorban színházépítésre specializálódott Hermann Helmer és Ferdinand Fellner tervezte, s nagyjából egyidőben épültek fel. Megnyitó előadására, amelyen Ferenc József és Erzsébet királyné is részt vett, 1896. október 14-én került sor, amikor a budapesti Nemzeti Színház művészei mutatták be Katona József Bánk bánját. Akkor még Városi Színháznak hívták; a Kecskeméten, méghozzá a színházhoz egészen közel született és élt Katona József nevét 1916-ban vette…

Az első tulajdonos után Gross-háznak nevezett klasszicista stílusú palota 1824-ben épült, Hild József tervei szerint. Műemlék szempontból itt olvashatunk róla. 1858-tól földszintje híres vendéglőnek adott otthont. Díszes cégére kőbe faragva körtefát ábrázolt, amit azonban a polgárok virágcsokornak néztek. Így lett a vendéglő neve Virágbokor, azaz németül Blumenstöckl. Törzsvendége volt Lotz Károly, aki a különterem díszítésére megfestette Bacchus diadalmenetét; a képnek sajnos nyoma veszett. Leírás viszont maradt fent róla, aminek alapján talán az lehetett, amelyet fekete-fehérben közölt a Művészet folyóirat 1911/4. száma – Lotz ugyanis több változatban megfestette a témát; de ha mégsem pontosan az, hozzá nagyon hasonló. (A képet a…

Az Egyházmegyei Kincstárnak és Könyvtárnak helyet adó épületet a város egyházi központjának számító Káptalandombon eredetileg az 1680-as években emelték. 1763-ban egy földrengés romba döntötte. 1764-68 között építették fel újra, majd 1870-ben bővítették. Ekkor készült el második emeleti nagy könyvtárterme. A könyvtár gyűjteménye két értékes régi bibliotéka összevonásából született: a Papnevelő Intézet, illetve a Székesegyház könyvállományából, amelyeket 1872-ben Zalka János püspök egyesített. Ekkor szállíttatta ide a könyveket a számukra épült új könyvtárterembe. Az Egyházmegyei Könyvtár ma mintegy 67 ezer kötet könyvet, 1000 kötetnyi folyóiratot, 190 ősnyomtatványt, valamint 1850 előtti kéziratokat őriz. https://papageno.hu/featured/2018/04/egy-szekesegyhaz-kincsei-a-szent-laszlo-herma-es-a-zenei-emlekek/ A könyvtár egyik zenei vonatkozású kincse a Zalka-antifonálé (Antiphonarium…

Miután az utazó Komáromban az Erzsébet hídon átérve tovább sétál a történelmi városközpont felé (a blogger néhány évvel ezelőtt így gyalogosan fedezte fel a történelmi városközpontot), jobb oldalon kellemes parkhoz ér. Ez a Lehár emlékpark, amelyet annak az 1970-es évek végén lebontott házsornak a helyén létesítettek, melyek egyikében született Lehár Ferenc. Ma a nagy operettszerzőre Emil Venkov 1980-ban felavatott, a zeneszerzőt karmesterként ábrázoló szobra emlékeztet, amely pontosan azon a helyen áll, ahol egykor a Lehár–ház kertje volt. Megérdemelne egy emlékművet vagy emléktáblát Lehár Ferenc édesapja, id. Lehár Ferenc is, aki a Monarchia egyik legkitűnőbb katonakarmestere, ma is népszerű indulók zeneszerzője volt;…

Sopron városközpontjának egyik szép műemléke a középkori eredetű kétemeletes Storno–ház, amely mai formáját 1720 körül kapta. A történelmi múltú házban 1482/1483 telén hosszabb ideig tartózkodott Mátyás király, innét intézte bécsi hadjáratának ügyeit. Az eseményt a homlokzaton emléktábla örökíti meg. Az épület 1698-tól 1872-ig a Festetich család tulajdona volt. 1872-ben id. Storno Ferenc festőművész, restaurátor vette meg családi otthonnak, s itt helyezte el műgyűjteményét. A házban két ízben vendégeskedett Liszt Ferenc. Először 1840. február 18-i soproni hangversenye után, az akkor itt lakó Auersperg Károly herceg meghívására. Jó négy évtized elmúltával, 1881. április elején ismét töltött itt néhány órát, amikor hangverseny–partnerével, gróf…

A Nagyerdőben lévő temetőt a város tanácsa 1932-ben létesítette. Megtervezésével a városi műszaki osztály vezetőjét, Borsos Józsefet bízták meg, aki park, épület és szobrászat lenyűgöző összhangját teremtette meg. A főbejáraton belépve a Ravatalozó magyaros szecessziós stílusú, ünnepélyes, mély lilásbarna épülete  az előtte levő nagy medence vizén visszatükröződve tárul a látogató elé. A temető képzőművészeti értékeiről itt részletesen olvashatunk. A temetőkert Debrecen történelmi emlékparkja is, hiszen a város különböző területein fekvő régi temetők megszüntetésével ide temették a város nagy halottait; egyedül Csokonai Vitéz Mihály sírját hagyták eredeti helyén. A díszparcella a főbejárattól jobbra helyezkedik el. Itt nyugszik Boka Károly (1808-1860), Debrecen…

Az egyemeletes, egyszerű homlokzatú, U alaprajzú barokk Bálház a 18. század végén épült, de legrégebbi részei 16–17. századiak. Közvetlenül kapcsolódik hozzá az egykori városfal részeként 1546-ban épített Lombai-torony maradványa. Az 1795-ben megnyílt Bálházban származásra való tekintet nélkül szórakozhattak együtt a város lakói. A bálok mellett itt zajlottak a színházi előadások, majd hangversenyek is. Német színészek már 1770 óta járták a megyét. A Flór Vilmos-féle német színtársulatnak 1816-1827 között Kőszeg volt a székhelye. 1816-ban felmerült, hogy a védelmi funkcióját elvesztett ún. Öreg Zwingert (ma Chernel utca 16.) színházzá alakítsák; a terv azonban nem valósult meg, s továbbra is a Bálházban tartották…

Békéscsabán, a városközpontból az Orosháza felé tartó út egy bal oldali mellékutcájában ma is áll a földszintes Czédly–ház. Falán emléktábla tudatja, hogy ebben a házban halt meg Erkel Sándor karmester és felesége, Szabó Róza operaénekesnő.