Szerző: Kocsis Katalin

Modern lakónegyedben, a 64-es úton, mely a városon belül Rákóczi nevét viseli, a Tó (Jazerná) utca sarkánál áll az Ister áruház. Tó utca felőli oldalán 2001-ben, Egressy Béni halálának százötvenedik évfordulóján a rendszerváltás után újjáalakult Jókai Közművelődési Egyesület kétnyelvű emléktáblát helyezett el. Magyar felirata a következő: EZEN TÓ UTCÁBAN SZEREZTE 1849-BEN A KLAPKA–INDULÓT EGRESSY BÉNI Az 1849-es történelmi napokban Egressy Béni — főhadnagyi rangban — katonakarmester volt Komáromban, s ezen a környéken, a Tó utca akkor 1303-as számot viselő házában volt a szállása. Ezt az adatot Szinnyei József naplójegyzetei őrizték meg az utókornak. Unokaöccse, Egressy Ákos (Gábor bátyjának, a nagy…

Tovább

A Habsburgok révén híressé vált fürdőhely folyóparti sétányának, az Esplanade-nak folytatása a hosszú Kaltenbachstrasse. Belvárostól távolabbi részén, a mai 36. szám alatt állt Johann Strauss villája. Strauss először 1855-ben járt Ischlben, majd 1892 és 1898 között rendszeresen itt töltötte a nyarakat. Idősödve, reumás fájdalmainak jót tett Ischl gyógyvize. Villáját, amely inkább kisebb kastély volt díszes svájci stílusban, egy ideig csak bérelte, majd 1897-ben sógorával, Josef Simonnal közösen meg is vásárolta. Sajnos az épület ma már nincs meg: az 1960-as évek végén lebontották és helyére jellegtelen modern lakóépületet emeltek. A villa megsemmisülése többszörös veszteség: mint Marcel Prawy írja nagy Strauss-monográfiájában, az épületnek…

Tovább

Az épület a fonyódi Várhegy egyik legszebb panorámájú pontján áll. Az orvosi doktorátussal rendelkező, többek között Kelet-kutatóként is számon tartott lászlófalvi Velics Antal (1875–1915) építtette az 1900-as évek elején. Jelentős kultúrtörténeti vonatkozása, hogy 1916 és 1917 nyarát benne töltötte családjával együtt Szinyei Merse Pál. Balatoni tartózkodásai idején hozzávetőleg tíz festményt alkotott. A témáról a dédunoka Szinyei Merse Anna és a kiváló fonyódi helytörténész, Varga István rendkívül érdekes kötetet állított össze, amely itt teljes terjedelmében hozzáférhető. Az épület az 1980-as évek végéig moziként üzemelt. Felújítása után, 2004-ben nyílt meg termeiben a fonyódi Természetvédelmi és Helytörténeti Múzeum, ma egyszerűen Fonyódi Múzeum. Benne…

Tovább

Az eklektikus hatású, artisztikus, villa-szerű házat 1928-ban Telegdi Sándor ügyvéd építtette. Dombóváron úgy tudják, elnevezése az ügyvéd és felesége vallási kötődésére vezethető vissza. Építtetője bérleményként hasznosította, a földszinten üzletek is helyet kaptak. 1938 után, dombóvári tanári évei idején az egyik bérlakásban élt családjával Péczely László (1906-1980) irodalomtörténész. A budapesti és a bécsi tudományegyetemen magyar–német, illetve zene–művészettörténet szakon végzett tanár a Mária-lakkal szemben álló gimnáziumban tanított. Iskolai munkája mellett sokrétű tevékenységet folytatott: népdalokat gyűjtött, falujáró útjain diákcsoportjával zömében székely népballadákat mutatott be, műsoros esteket, színdarabokat, hangversenyeket rendezett. Bátyján, Péczely Attila orvos-népzenekutató-muzeológuson keresztül ő is Kodály Zoltán jó barátja lett. Kodály 1945…

Tovább

A földszintes ház a Wenckheim-Almásy-kastély bejáratához vezető kis kőhíd átellenében, a park mentén húzódó utca túlsó oldalán áll, hasonló jellegű házakkal környezve. Homlokzatán emléktáblák jelzik, hogy az egyszerű, eredetileg uradalmi épülethez a magyar művelődéstörténet és történelem egészen különleges vonatkozásai fűződnek. 1846-tól haláláig itt lakott Erkel Rudolf (1819–1907), Erkel Ferenc öccse; közvetlen szomszédságban, a mostani 28. házszám alatt pedig fivérük, Erkel János (1812–1873) ügyvéd, a grófi birtok jószágigazgatója és jogtanácsosa. Erkel Rudolf — magyarosan Rezső — orvos volt. Ő is Gyulán született, mint valamennyi Erkel testvér. 1844 és 1846 között a pesti Nemzeti Színház orvosaként működött (ahol bátyja volt az első…

Tovább

A mostani irodaház helyén a 19. század elejétől híres szálloda állt. Halzl János kávés építtette 1812-ben, az akkoriban megnyílt Pesti Német Színház tőszomszédságában, annak vendégcsábító vonzerejére számítva. Ez volt Pest első elegáns – de még nem luxus – szállodája. A korabeli általános színvonalról sokat elárul, hogy nagy újdonságnak számított, miszerint minden szoba ki volt festve és pompásan bebútorozva. A háromemeletes, száztíz szobás épület cégére négy nyelven hirdette címét: Szálloda a Magyar Királyhoz. A kortársak szerint azonban semmi magyar nem volt benne, német fészeknek titulálták. De első osztályú hely volt, és viszonylag nem is drága. Kávéházába néhány évvel később negyven-ötven féle…

Tovább

Harmonikusan szép, nemes arányú klasszicista palota Nagykanizsa belvárosában. 1820-ban a termény-nagykereskedő Strasser Lázár építtette. Mai külső megjelenését az 1860-as évek elején kapta. Ekkor már a milliomos gelsei Gutmann család palotája és üzleti székháza volt. Az épület további sorsáról érdemes megemlíteni, hogy 1952 és 2000 között benne működött a zenei tárgyú relikviákat is őrző Thúry György Múzeum. A dinasztiaalapító Gutmann Simon Henrik a közeli Gelséről költözött be Kanizsára s lett alkalmazottja Strasser Lázárnak. A tehetséges és ambiciózus fiatalember hamarosan önálló kereskedést nyitott, majd feleségül vette volt főnökének leányát, Strasser Nanettát. Kiváló érzékkel használta fel az akkoriban épülni kezdő vasútvonalak által kínált lehetőségeket,…

Tovább

Fénykorában itt, és a környező épületekben működött az Angster orgonagyár. Alapítója, Angster József (1834–1918) nem született bele a szakmába. Eszéki asztalos–tanoncként töltött évek után Bécsben tanulta a hangszerkészítést.

Tovább

Az egykori Országos Tanítói Árvaház 1899-ben Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond tervei szerint épült. Dísztermének berendezését, belső díszítését Irányi István tervezte. Az épületben 1899 és 1986 között gyermekvédelmi intézmény működött. Ma a Kocsis Pál Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola otthona. Ebben az épületben született 1900. március 2-án Vásárhelyi Zoltán karnagy, zeneszerző, hegedűművész. Szülőházát 1977-ben bekövetkezett halála után négy évvel jelölték meg emléktáblával. Az épületegyüttesben valaha az ország egyik legnagyobb tanítói árvaháza működött, s ebben volt „árvaatya” a debreceni származású Vásárhelyi József. Családjával az épületben lévő szolgálati lakásban élt; itt született meg 1900. március 12-én második gyermeke, Zoltán. A kisfiú a lakásukhoz…

Tovább

Nagyjából a mai Irányi utca 1. helyén, a Molnár utca felé terjeszkedve állt egykor a Hal tér 4. számú, klasszicista stílusban épült ház, amely 1875 ősze és 1879 tavasza között adott otthont a frissen alapított Zeneakadémiának. Első emeletén volt Liszt Ferenc szolgálati lakása. A környék az Erzsébet-híd építése miatt teljesen megváltozott, már maga a Hal tér sem létezik. Prahács Margit Liszt-kutató így írt róla: … ez a bájos tér egészen a Duna-partig nyúlt le, ahol nyílt piacon árulták a kövér pontyokat, méteres harcsákat és csukákat. … Liszt kilátása a Hal tér 4. számú ház I. emeletéről. éppen a tér közepén…

Tovább