Szerző: Kocsis Katalin

Nagyjából a mai Irányi utca 1. helyén, a Molnár utca felé terjeszkedve állt egykor a Hal tér 4. számú, klasszicista stílusban épült ház, amely 1875 ősze és 1879 tavasza között adott otthont a frissen alapított Zeneakadémiának. Első emeletén volt Liszt Ferenc szolgálati lakása. A környék az Erzsébet-híd építése miatt teljesen megváltozott, már maga a Hal tér sem létezik. Prahács Margit Liszt-kutató így írt róla: … ez a bájos tér egészen a Duna-partig nyúlt le, ahol nyílt piacon árulták a kövér pontyokat, méteres harcsákat és csukákat. … Liszt kilátása a Hal tér 4. számú ház I. emeletéről. éppen a tér közepén…

A mai Lehár Filmszínház épülete gazdag múltra tekinthet vissza. Amikor Ischl gyógyvizének és a gyógyhatást szenzációsan menedzselő orvos, dr. Franz Wirer áldásos tevékenységének köszönhetően a település a császári család kedvenc nyaralóhelye lett, beköszöntött a felvirágzás korszaka. Színházra is szükség lett, annál is inkább, mert a fürdőkúrákra ide járó előkelőségeknek dr. Wirer a kulturálódást, a szórakozást is előírta, mint ami hozzájárul a gyógyhatáshoz. Így Ischl központjában már 1827-re felépítették a színházat, amely 1865 és 1914 között mint császári és királyi színház működött. Repertoárján prózai előadások mellett zenés színpadi művek: operák, daljátékok, majd operettek is szerepeltek. Műsorra kerültek az Ischlhez személyesen is…

A homlokzatán valaha Pihenő nevet viselő emeletes villát Csorba Ede kaposvári ügyvéd, a Somogy Megyei Takarékpénztár vezérigazgatója építtette az 1890-es évek közepén. A nevezetes fonyód-bélatelepi villasor Szaplonczay Manó kaposvári tiszti főorvos kezdeményezésére jött létre a Balaton egyik legszebb panorámájú helyén, a fonyódi Várhegyen. Szerencsére a tulajdonos, gróf Zichy Béla (Bélatelep névadója) hajlandó volt a területet felparcellázni, így 1898-ra már majdnem 30 villa állt itt, a mostani Bartók Béla utca 22. és 80. között. A legtöbb villa emeletes, nagyrészt svájci stílusban épültek. Az első tulajdonosok többnyire kaposváriak voltak, később aztán fővárosi értelmiségiek, politikusok, művészek is vásároltak maguknak itt nyaralót. A helyszínről…

1850-ben Rózsavölgyi Gyula (Rózsavölgyi Márk, a verbunkos nagy mesterének fia) és Grinzweil Norbert megalapították a Rózsavölgyi és Társa zeneműkiadót és kereskedést, amelynek máig tartó története a magyar zenekultúra egy jeles fejezete. Már első üzlethelyiségeik is a belvárosban voltak: a legelső a régi Diana-fürdő épületében (a mai Széchenyi tér és József Attila utca sarkán, a mostani Belügyminisztérium helyén). Hamarosan az Úri (ma Petőfi) utcába tették át főhadiszállásukat. 1873-ban onnét költöztek ide, a Kristóf térre, ahol körülbelül négy évtizedig működtek. Ez a ház sem létezik már. Mégis érdemes a helyre egy pillantást vetni, hiszen ebben a négy évtizedben a legendás cég révén…

A győri Nagyboldogasszony-székesegyház a Győri Egyházmegye főtemploma. A város legősibb részén, a Rába és a Duna összefolyásánál fekvő Káptalandombon áll, a Püspökvárral szemben. Ezen a területen 1030-ban épült az első román stílusú templom, amelyet hamarosan háromhajós bazilikává bővítettek. A 12–14. században háborús rongálások miatt többször is fel kellett újítani; a 15. században gótikus stílusban épült át. A török időkben teljesen tönkrement épületet 1639–1645 között Giovanni Battista Rava olasz mester építette újjá, alapjaiban megőrizve románkori elrendezését. A középkori székesegyház kápolnái közül egyedül az 1404-ben épített gótikus, gazdag hálóboltozattal fedett Szentháromság–kápolna maradt meg; itt őrzik a templom nagy kincsét, a Szent László–hermát.…

Altmünster a Traun-tó kedvelt nyaralóhelye Felső-Ausztriában. Az Ebenzweier-kastély hét évszázados változatos múltra tekinthet vissza. Mai formáját az 1840-es évek elején Mária Terézia egyik unokája, Maximilian D’Este főherceg idejében kapta. 1825-ben megfordult az épületben Franz Schubert (1797–1828). Schubert, aki egész életében szegény volt, mint a templom egere, híres barátja, Michael Vogl kamaraénekes jóvoltából és társaságában tehetett 1825 nyarán nagy utazást. Mert saját zsebéből még postakocsira sem futotta volna… Jártak Kremsmünsterben, a Linz melletti St.Florianban, Steyrben és környékén, Gmundenban, a Traunsee partján, majd bejárták Salzkammergutot. Az altmünsteri Ebenzweier-kastélynak akkoriban ifjú úrnője volt: Therese Clodi  (1801–1866), aki nagybeteg apja helyett igazgatta a birtokot és…

A mostani Marriott szálloda helyén a híres Duna–parti szállodasor első tagjaként 1871-ben nyílt meg a Grand Hotel Hungária. A főváros első ötemeletes épületét neoreneszánsz stílusban Szkalnitzky Antal és ifjabb Koch Henrik tervezte. A szálló a maga korában ugyanolyan luxusigényeket elégített ki, mint a ma helyén álló hotel. 294 szobájából 133 a Dunára nézett, s az akkori legkorszerűbb berendezésekkel szerelték fel. Földszintjén díszterem, étterem, kávéház, külön dohányzó–, olvasó– és levelező–termek, ragyogóan berendezett különtermek, üzlethelyiségek voltak. Az étterem felett kétemeletnyi magas bálterem helyezkedett el. Negyedik emeletén kápolna is volt. A szálloda díszudvara csodálatos látvánnyal fogadta a belépőt: a huszonnégy griffmadár szobor által…

Égreville ma körülbelül kétezer lelkes település Franciaország szívében, Párizstól délkeletre, Fontainebleau közelében. Köztemetőjében nyugszik a nagy francia romantikus zeneszerző, Jules Massenet (1842–1912). 1899-ben vette meg az akkor 57 éves, nagy tekintélyű zeneszerző az égreville-i történelmi kastélyt. Élete utolsó nyarát is itt töltötte 1912-ben. Augusztus 9-én egészségi állapota miatt kénytelen volt haza, Párizsba utazni, hogy eljusson orvosaihoz, de már nem tudtak segíteni rajta. Néhány nap múlva, augusztus 13-án elhunyt. Kívánságának megfelelően a szeretett Égreville-ben temették el. Egyszerű, zene nélküli búcsúztatását a Szent Márton-templomban tartották, majd a kisváros temetőjében helyezték örök nyugalomra. Itt nyugszik felesége is. Ő fiatal lányként Liszt Ferenc zongorista…

A gimnázium eklektikus épülete a 19. század végéről származik. Építése idején az intézmény éppen egy évszázados múltra tekinthetett vissza. Az iskolát gróf Festetics György alapította. Első önálló épületében 1797-ben kezdődött meg a tanítás. 1799 májusától körülbelül fél évig helyettes tanárként itt működött Csokonai Vitéz Mihály. Ekkor, Csurgón írta diákjai számára a Karnyóné, illetve a Kultúra című vígjátékait, amelyek az ünnepélyes iskolai vizsgákon színre is kerültek. Hosszú évtizedek, majdnem egy évszázad után a Csokonai által egykor versben megjövendölt „első oskola” kicsinek bizonyult; ekkor építették fel a gimnázium mai otthonát. https://papageno.hu/intermezzo/2018/02/egy-szamkivetett-europeer/ A történelmi épület, amelyben Csokonai tanított és egy szolgálati szobácskában lakott,…

Bécs Leopoldstadt városrészében, a Böcklinstrasse és a Josef Gall-Gasse sarkán álló városi bérpalotában lakott élete utolsó éveiben Goldmark Károly és itt hunyt el 1915. január 2-án. A keszthelyi születésű Goldmark küzdelmes, nagy szegénységben töltött ifjúság után Bécsben telepedett le és haláláig ott élt. Világraszóló sikerét 1875-ben a bécsi operában aratta Sába királynője című operájával. Nőtlen ember volt (a fáma szerint azért, mert egy férjezett énekesnőbe volt szerelmes…), azonban 1866-ban született egy lánya, Minna, akiről csak meglehetősen későn szerzett tudomást. E lánya révén, akinek a szobrászművész Ernst Hegenbarth (1867-1944) volt a férje, megismerhette a boldog családi életet. Két unokát is kapott:…