Szerző: Kocsis Katalin

A barokk stílusú épületegyüttesben a rend hagyománya szerint az egykori iskola és a zárda mint két magas homlokzatú szárny veszik közre a torony nélküli templomot. A kolostort a bécsi Nepauer Ignácné és Goez Jozefin alapították. 1725-ben a jezsuiták segítségével ők telepítették Győrbe a szerzetet. Iskolájuk már a következő évben megnyílt. Az internátusban kezdettől tanítottak zenét, volt énekkaruk, s gyakran tartottak hangszerkíséretes miséket. Alkalmanként felhangzott világi zene is: tánc, színdarab, farsangi előadás. 1780 körül egy híres hangszer került a zárdába: az a csembaló, amelyen II. József gyermekkorában tanult játszani. A hangszer nemcsak zenei és történelmi, hanem iparművészeti szempontból is rendkívül értékes:…

A várost átszelő Traun partján, a híres Esplanade sétányon áll Ischl egyik kiemelkedően fontos, gazdag múltú épülete. Eredetileg a Seeauer sószállító család lakó- és üzletháza volt. 1823 körül, miután Ischl a császári család kedvenc üdülőhelye lett, Zsófia főhercegnő és férje – Ferenc József szülei –megvásárolták első emeletét, hogy vendégeiket elszállásolhassák benne (ekkor még jóval szerényebb volt a császári villa, amelyet éppen Ferenc József esküvője apropóján nagyobbítottak meg jelentősebben). Aztán az egész Traun-parti ház szállodává alakult, ez lett a híres Hotel Austria. 1853. augusztus 16-án ebben az épületben ismerkedett meg személyesen Ferenc József és a 15 éves Erzsébet azon a teán,…

Fonyódon, egy ősfáktól tarkított ligetben egy nagyobb, emeletes villa mellett kisebb, földszintes épület áll. Ez a kisebb ház volt Péchy Erzsi (1890–1933) színésznő, operettprimadonna nyaralója. A színésznő először Huszka Jenőt meglátogatni járt a fonyódi hegyen, akinek itt volt családi villája: Huszka ugyanis az ő hangjára, egyéniségére komponálta Lili bárónő című operettjét, az 1919-es ősbemutatón Péchy Erzsi alakította a címszerepet. A primadonna ekkor szerette meg a környéket, s 1924-ben két nővérével közösen itt, Huszkáék közvetlen közelében vásárolt villát. Nyaralásai idején előfordult, hogy fellépett az üdülőtelepen rendezett műsoros esteken; egyszer a Sirály étteremben például éppen Huszka zongorakíséretével énekelt. Huszkához fűződő érdekes lábjegyzet, hogy…

A Pápa-Jánosháza útvonalon, Pápától alig 7 kilométerre terül el a kisközség. Nyugati részén, sűrű fák között emelkedik nevezetessége, a Batthyány–kastély. Egyemeletes, timpanonnal díszített, kiegyensúlyozott klasszicista épület. Eredetileg szerényebb külsejű volt, mai formájára az 1810-es években alakíttatta akkori birtokosa, Nádasdy Tamás. Későbbi tulajdonosai gróf Festetics Leó, majd a kivégzett Batthyány Lajos miniszterelnök özvegye, illetve gyermekei. Festetics Leó 1840–1846 között a Magyar Hangászegyesület elnöke volt, s ebben a minőségében Liszt Ferenc legfőbb vendéglátója 1839/40-es, illetve 1846-os magyarországi látogatásai idején. Liszt soproni, majd kőszegi koncertek után 1846. október 6. és 10. között az ő vendégeként ebben a kastélyban pihente ki fellépései és az…

A rue Vaugirard, mely Párizs 6. és 15. kerületét szeli át, a francia főváros leghosszabb utcája. Itt élt utolsó éveiben Jules Massenet (1842–1912), a francia romantika zeneszerzője. A 6. kerületben, azon a részen, ahol a Luxembourg-kert mellett fut, a 48. számú épületben volt Jules Massenet (1842-1912) utolsó lakása. 1903 szeptemberétől élt itt. Dolgozószobájának ablakaiból a híres parkra látott. Massenet erre az időre már a francia zenei és kulturális élet kimagasló személyisége, elismert zeneszerző, a Conservatoire professzora, a Becsületrend lovagja, 1910-ben az Akadémia elnöke. De ekkor jelentkezik végzetes betegsége, amely nem egészen egy évtized múlva elviszi. Utolsó nyarán, 1912-ben égreville-i kastélyából…

A Duna-part és a Fő utca között építtette fel palotáját a 19. század végén Hubay Jenő hegedűművész. Néhány fontos terme, amely a háborús pusztítás után megmaradt, napjainkban helyreállítva látható. Az elmúlt alkalommal részletesen elmeséltem a palota történetét. Ma egy régi újságcikket mutatok, amely a Vasárnapi Újság 1917. június 3-i számában jelent meg. Az eredeti posztot nem akartam felduzzasztani vele, de annyira érdekes, hogy mindenképpen érdemes belenézni, átolvasgatni. Így ráadásként mutatom meg. A Vasárnapi Újság, amely az egyik legnépszerűbb, legnívósabb illusztrált hetilap volt, Művészek otthonukban című sorozatában fényképekkel mutatta be Hubay Jenő már életében legendássá vált otthonát. A kétoldalas anyagot egy…

A Margit (ma Bem) rakpart és a Fő utca között építtette fel palotáját a 19. század végén Hubay Jenő hegedűművész. Néhány fontos terme, amely a második világháborús pusztítás után megmaradt, napjainkban helyreállítva látható. Hubay muzsikus családból származott, apja neves hegedűtanár, zeneszerző, karmesterként Erkel kollégája volt. Az ifjú Hubay (eredetileg Huber) Jenő egészen ifjan Liszt Ferencet is lenyűgözte hegedűjátékával. Huszonhárom éves korában már a brüsszeli konzervatórium hegedűtanszakának vezetője volt. 1886-ban hazatért Magyarországra, hogy elhunyt apja örökébe lépjen a Zeneakadémián. 1894-ben, több évi kényszerű várakozás után, spanyol arisztokrata származású leendő apósa tiltakozása ellenére feleségül vette Cebrián Róza grófnőt. Gyermekeik: Andor és Tibor (László…

Andocs község Somogy megyében, a Tabi járásban, körülbelül félúton Szántód és Kaposvár között található. Híres Mária-kegyhely. Kisgyermek korának néhány évét, kétéves kora után Andocson élte Sárdy János. Emléktábláját a Polgármesteri Hivatal homlokzatán találjuk. Édesapja a közeli Mexikópusztáról származott. Házasságkötése után Nagykónyiban élt kis családjával, ahol szatócsboltjuk volt. Ott született 1907-ben, második fiúként a híressé vált énekes. Miután a bolt tönkrement, a család Andocsra költözött, ahol az apa ugyancsak bolt üzemeltetésével próbálta fenntrartani családját. A nagyszülők ekkor még éltek Mexikópusztán; a kisfiú sokat volt náluk is testvérével. Korai emlékeiről így vallott: Első emlék: üzletből nyíló ajtó, hosszúkás szoba egy ablakkal (raktár…

Ausztria működő kávéházai közül a Café Ramsauer a legkorábbi alapítású. 1826-ban nyílt meg, három évvel korábban, mint vetélytársa, a szintén Bad Ischl belvárosában található Zauner. Bad Ischl, a Felső-Ausztria és Salzburg tartományok határán elhelyezkedő történelmi fürdőváros a Habsburgoknak köszönheti felemelkedését és nemzetközi üdülőhellyé válását. Már Zsófia főhercegnő, Ferenc József édesanyja idejében a család kiemelt nyári tartózkodási helye volt. A fiatal császár itt ismerkedett meg leendő feleségével, Sissivel, s hatvan éven keresztül Ischl-ben töltötte a nyarakat. A császári családot természetesen sokan követték ebben, hiszen aki valamit is adott magára, ezekben az évtizedekben Ischl-ben nyaralt. A császárról elnevezett városközponti utcában találjuk a…

Alexander Girardi (1850–1918) villája a csodálatos természeti környezetben fekvő császári nyaralóhely, Bad Ischl egy enyhe dombján áll. Eredetileg 1885-ben épült Ferenc József és Erzsébet legfiatalabb gyermeke, Mária Valéria főhercegnő számára, aki azonban soha nem költözött be. 1893-ban a császári udvartól vásárolta meg a kor kedvenc operettszínésze, a kalapnak is nevet adó Alexander Girardi és nyári rezidenciának használta. Girardi pályája során leghosszabb ideig az akkoriban fénykorát élő Theater an der Wien tagja volt. Hatalmas sikereket aratott, ő volt például az első Zsupán a Cigánybáróban. Népszerű volt mint népies bécsi dalok előadója is. Villáján nincs emléktábla, de a belvárosban, törzskávéházának homlokzatán emlékét…