Szerző: Kocsis Katalin

Szentendre belvárosától 6-7 perces sétával érhetjük el a Dunakanyar körút túlsó oldalán fekvő 18. századi, barokk stílusú Katolikus Kálváriát. Temetőjében nyugszik – családi sírboltban – Stéger Ferenc operaénekes (1824-1916). Már a város felől közeledve is érdekes és impozáns látvány tárul elénk a Kálváriát kissé ovális alakban körülvevő, fehérre meszelt kerítésfal mögül kimagasló három kőkereszttel. A díszes barokk vasrácsajtajú kapun belépve (a kulcsot a katolikus plébánián lehet elkérni) sokszögű, mellvédes építményt találunk, mely a kápolnát foglalja magában. Kétkarú, félköríves lépcsőn a teraszra juthatunk, ott állnak a kívülről is látott keresztek. A kerítésfal belső oldalában kialakított tizenöt stációfülkében domborműveken tárulnak elénk a…

Vas megyében, Csepregen a Szent Miklós-plébániával szemben lévő földszintes ház helyén egykor szintén földszintes, L alakú, hosszan elnyúló épület állt: az egykori Oskola-ház. Az 1930-as évek végén bontották le. Bognár János iskolamester fiaként abban a régi iskolaépületben született 1810. március 18-án Bognár Ignác zeneszerző, operaénekes, karnagy. Apjának hetedik, édesanyjának pedig, aki második felesége volt az iskolamesternek, negyedik gyermeke volt. Igaz, a március 18. nem biztos, hogy születésének napja; a régi csepregi katolikus anyakönyvet nézegetve inkább megkeresztelésének napja lehetett. A kis Ignác első tanítója a győri királyi tanítóképzőben tanult és kántorként is működő édesapja volt. Már hatévesen kapcsolatba került a zenével…

A szecessziós stílusú színház a korábbi épület gyökeres átalakításával 1909-ben készült Medgyaszay Ferenc tervei alapján. A főhomlokzat nagy sgrafitto képét ifj. Storno Ferenc tervezte. Az erkélyt a régi színház dór oszlopai tartják. A soproni állandó színház léte 1769-ig nyúlik vissza. Egy szárazmalmot alakítottak át ekkor színházzá, ahol már komoly, bár elsősorban német nyelvű színházi élet folyt. Közelében, a színház jelenlegi helyén a város 1840-ben emelt új színházépületet, amelynek terveit Franz Lössl, Bécsben tanult építész készítette empire stílusban. Négy dór oszlopon nyugvó előcsarnokával, homlokzatának egyszerű szépségével, díszkárpitokkal ékesített páholysorával kivívta a fővárosi lapok elismerését is. Megnyitó előadásán, amelyen Bellini Normáját játszották,…

1960-tól 1975-ig ebben a Moszkva (ma Széll Kálmán) tér fölött álló beton bérházban lakott Kroó György (1926-1997) zenetörténész.

Szegedi szülőháza után ma Durkó Zsolt utolsó lakhelyét látogatjuk meg. A 16 évesen Pestre került zeneszerző 1982-től 1997 tavaszán bekövetkezett haláláig az Attila út 103. számú házban élt és alkotott. Nagy oratóriumai, operája megírása után alkotóműhelyének fókuszába az instrumentális, főként kamaraműfajok kerültek. Az 1990-es években új arculattal, saját zongoradarabjainak inspirált előadójaként is bemutatkozott. A Kossuth-díjas zeneszerzőt ebben az időszakban tüntették ki a Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjjal (1985) s lett Érdemes (1983), majd Kiváló művész (1987). Közben egyre erőteljesebben kapcsolódott be a magyar zenei közéletbe. 1987-ben kiváló muzsikustársakkal megalapította a magyar zenei élet akkoriban egyetlen alternatív csoportosulását, a Magyar Zeneművészeti Társaságot, 1989-ben…

Ebben a házban született és töltötte gyermekkorát, fiatal éveit Durkó Zsolt. Gerencsér Rita zenetörténész (Durkó Zsolt második felesége) kismonográfiájában így írja le a zeneszerző családját és meséli el Durkó indulását: „1934. április 10-én született Szegeden. Édesapja, dr. Durkó Gábor (1898-1992)  református hitoktató lelkészként tanított különböző szegedi gimnáziumokban. Édesanyja, Patkós Irén (1907-1996) három gyermeket nevelt fel: a Zsoltnál öt évvel idősebb Irénét, aki neurokémikus lesz, és a nyolc évvel fiatalabb Katalint, aki majd zongoraművészi diplomát szerez. Durkó Zsolt tizenegy esztendős, amikor zeneileg igen tehetséges ügyvéd nagybátyja felfedezi abszolút hallását. És tizenhárom, amikor megkezdi tanulmányait a szegedi Konzervatóriumban. Zongorát tanul, s rögtön…

Folytassuk a pápai Griff szálló zenetörténetének felidézését! Legutóbb megismerkedtünk a patinás épület történetével és felidéztük színháztörténeti múltját, amelynek természetszerűen sok zenei vonatkozása is volt. Ma a Griff kiemelkedő hangversenyeivel folytatjuk, amelyeknek helyszíne szintén az egykor táncteremnek épített úgynevezett Tükörterem. Pódiumán helyi muzsikusok, együttesek és neves vendégművészek egyaránt megfordultak. Itt mutatkozott be 1859-ben a nem sokkal korábban alakult Pápai Zeneegylet zenekara. Többször játszott itt a Pápa zenei életében jelentős szerepet betöltő Gáty Zoltán hegedűművész, karmester és tanár. 1860 nyarán Reményi Ede, a szabadságharc utáni emigrációjából frissen hazatért nagy hegedűművész adott Pápán hangversenyt, amelyet dákai kastélyából özvegy Batthyány Lajosné is eljött meghallgatni.…

Mai emlékhelyünk, a pápai Griff szálló zenével kapcsolatos története olyannyira gazdag, hogy az anyagot két részre bontottam.

A hangulatos, Nyíregyházától alig 4 kilométerre található gyógyfürdőhely egyik legérdekesebb épülete a Svájci lak. Mint a homlokzatán elhelyezett műemléki táblán olvasható, romantikus stílusban, hegyvidéki családi házakra emlékeztető alakban tervezte és építette 1868-ban a szászországi származású, munkássága nyomán nyíregyházi polgárjogot elnyert Melhouse János. Mindig vendégfogadási célokat szolgált. Falai között gyakran megfordult Krúdy Gyula, aki egy írásában – némi iróniával – így ecsetelte az itt dívó, részben zenével is kapcsolatos szokásokat: „Különösen volt itt egy nevezetes társaság, amely nyíregyházi és Szabolcs megyei urakból verődött össze, amely a Sóstó kultiválását tűzte ki életcéljául és a fürdő megnyitásának napjától annak bezártáig ébren és muzsikaszó…

A székesegyháztól nyugatra áll a középkori eredetű, többször bővített és átépített püspöki palota. Mai formájában eklektikus, neoreneszánsz homlokzatú épület. Sétatérre néző oldalán Varga Imre 1983-ban felavatott, a fiatal Liszt Ferencet ábrázoló szoborkompozíciója látható. Liszt alakja egy erkély korlátjára támaszkodik az épületnek azon a sarkán, ahol 1846. októberében Scitovszky János püspök vendégeként megszállt. Mintha megérkezése után rögtön, még köpenyét sem téve le, kisietett volna megszemlélni a kilátást. Talán tényleg így is tett 🙂 Az akkor zongoravirtuózként pályája és népszerűsége csúcsán álló, 35 éves Liszt Szekszárdról — Mecseknádasd érintésével — október 25-én érkezett Pécsre. Ahogyan a korabeli Honderű írta, szállása itt volt…