Plácido Domingo április 24-én és 27-én lép a Magyar Állami Operaház színpadára a Simon Boccanegra címszerepében.
Szerző: László Ferenc
A Bartók Tavasz keretében kontratenor világsztár és magyarországi Eötvös-bemutató, a hegedű és a zongora ünnepelt nagysága, a historikus együtteseit vezénylő Ton Koopman és a Vladimir Jurowski is a Müpába várja a fesztiválközönséget.
Kristīne Opolais lett szoprán február 7-én mutatkozik be a Müpában.
Olyan szerepekkel kezdte a pályafutását, amilyenekkel mások inkább végezni szokták, és Rálik Szilviát egyebekben is teljes joggal nevezhetjük szerencsés szopránnak.
A fél évtizede megkezdődött hazai Cziffra-reneszánsz novemberben új szintre emelkedik.
Liszt Ferenc világfiként is ápolta szakrális érdeklődését, majd papi öltözetben is igazi grandseigneur maradt. De nemcsak e két, merőben eltérő világban mozgott otthonosan, szót tudott érteni a szabadságharcot leverő Habsburg államhatalom képviselőivel és magyar opponenseikkel egyaránt. Liszt mesterien bánt egymással szemben álló kortársaival, s e képessége jelentősen hozzájárult 1856-os bazilikaavató műve sikeres fogadtatásához. Liszt: Esztergomi miséje október 22-én este 20:00-kor hangzik fel az Esztergomi Bazilikában. „Te a muzsikáé vagy, nem az egyházé” – győzködte a kamasz Liszt Ferencet az édesapja, midőn a „művész-háziállat” szerepét megelégelő fiúban feltámadt a vágy, hogy papi pályára lépjen. Liszt Ádám mindazonáltal nem érezte összebékíthetetlennek a…
Ahogyan az 2013 óta immár meggyökerezett hagyomány, az Európai Hidak fesztivál összművészeti programkínálattal jelentkezik a Müpa előadótermeiben és egyéb tereiben. A változtatva megőrzés szellemében azonban 2021 őszétől a címbeli hidak nem valamely ország kultúrája, hanem egy-egy nagyváros felé ívelnek majd: először Berlin felé, reprezentálva azt az eleven, változatos és nagymúltú kapcsolatot, amely a német és a magyar főváros alkotói és kultúrafogyasztói között fennáll. „Ebben a világban a kultúra nem valami sznobizmus dolga, nem csakis divatos és kötelező játék és külsőség, nem szellő, amelyben megmárthatják homlokukat, hanem, legalábbis a művelteknél, lélegző levegő lett, vagy, mondjuk, leszokhatatlan testi szükség, mint az angolszászoknál…
Összetéveszthetetlen szempár, arcjáték és hajkorona, s legfőként összetéveszthetetlen hang: Patricia Petibon mindenestől egyedüli példány. Maria Callas – akárcsak a jelen és a közelmúlt annyi más jelentős énekesnőjét, úgy Patricia Petibont is elsőként e tragikus aurájú díva személyisége nyűgözte le és vonzotta az opera világához, s ezen a tényen legfeljebb félig van okunk meglepődni. Mert bár az igaz, hogy a Loire-hoz közeli kisváros, Montargis szülötte sohasem kívánt az életnagyságnál nagyobb operai alakká és egyszersmind primadonna assolutává átlényegülni, de az örökkön személyes jegyű megszólalás és a mindig felfokozottan intenzív jelenlét készsége nagyon is rokonítja őt Callasszal. Pedig az indulás első pillantásra mindenekelőtt…
A zenekari összhangzás szinte elképzelhetetlen nélküle, ám szólószerepben mégis vajmi ritkán halljuk a nagybőgőt. Csak ha olyan formátumos virtuóza akad ennek a jókora hangszernek, mint amilyen Rácz Ödön. A művész szeptember 30-án a Liszt Ferenc Kamarazenekarral közösen lép fel a Müpában. VÁLTOZÁS! A zenekar a koncertet karmester nélkül játssza. A programban pedig az alábbi cserék történtek: Mozart: D-dúr divertimento, K. 136 Bottesini: II. (h-moll) nagybőgőverseny Bartók: Divertimento, Sz. 113, BB 118 Gordon — ezen az előkelő hangzású néven is említhetnénk, de a vonós hangszercsalád legtermetesebb és egyszersmind legmélyebb hangú tagja azért mégiscsak inkább nagybőgő marad számunkra. Pedig akár…
Megvalósítható-e egy zenekarban a teljes demokrácia? Volt-e köze Johann Sebastian Bachnak a felvilágosodáshoz? Akár ezekre a kérdésekre is választ találhatunk a nagyszerű brit együttes, A Felvilágosodás Korának Zenekara február 28-i koncertjén a Müpában. Elkerülni az alábbi nyilvánvaló veszélyeket: a zenekari játék rutinná válását, az üzleti szempontok kizárólagosságát, az elégtelen mennyiségű próbák gyakorlatát, egy fő-zeneigazgató egyszemélyi túlhatalmát, s végül azt, nehogy a lemezkészítés tevékenysége háttérbe szorítsa az együttmuzsikálás kreativitását. Egy korabeli közös nyilatkozat szerint ilyen célok ösztönözték azokat a historikus zenészeket, akik 1986-ban Londonban életre hívták A Felvilágosodás Korának Zenekarát. Így aztán egyáltalán nem meglepő, hogy a zenekari demokráciát a kezdetektől…
