Szerző: László Ferenc

A húsvét liturgikus drámájának foglalata, egy hihetetlenül tanulékony ifjú komponista és a 75 esztendős Ton Koopman csodaegyüttese: A feltámadás című Händel-oratórium áprilisi 8-i megszólaltatása gazdag és sokrétű élményt ígér. „Egy német érkezett a városba, aki kiváló csembalójátékos és komponista. Ma a lateráni Szent János-templom orgonáján játszva be is bizonyította rátermettségét, mindenki csodálatát kiérdemelve.” 1707. január 14-én ezt jegyezte fel évtizedeken át gondosan vezetett naplójába a korabeli római társaság művelt és grafomán tagja, Francesco Valesio, regisztrálva az utókor számára az ifjú Georg Friedrich Händel sikeres belépőjét az Örök Városba. A húszas éveinek elején járó zseni itáliai utazását és többéves ott-tartózkodását persze…

Tovább

„Az élet túl rövid ahhoz, hogy ebből rutin válhasson.” Mindig ugyanaz — de sohasem ugyanúgy: a Müpában 2020-ban is Haydn Teremtésével indul az esztendő. No és természetesen Fischer Ádámmal, aki személyével garantálja, hogy a tradícióból sosem válhat rutin. Az idei előadások szenzációja, hogy a zenekar Nikolaus Harnoncourt mára legendássá lett egykori együttese, a Concentus Musicus Wien. „Újjászületés — ez az üzenete a Müpa újévi hangversenyének. Haydn nagyszabású oratóriuma, A teremtés olyan mű, amely meseszerű, derűs kifejezőeszközökkel meséli el a világ keletkezését az őskáoszból. E pompás kompozícióval nyitja január 1-jén a 2008-as esztendőt a Művészetek Palotája.” Így harangozták be annak idején…

Tovább

München a műfaj történetének éppúgy kitüntetett helyszíne, akárcsak az operajátszás jelenének. Legendás ősbemutatók, zajos botrányok, nagy művészek és csodaelőadások garmadájára lehet méltán büszke a Bajor Állami Operaház. Az operarajongóknak aligha kell hosszasan bizonygatni, hogy a Bajor Szabadállam fővárosa nemcsak az Oktoberfestről, a Bayern München focicsapatáról vagy épp a Siemens óriáscégről nevezetes, hanem az operaéletéről is. A Bajor Állami Operaház valósággal ellenállhatatlan vonzerőt jelent a műfaj alkotói és előadóművészei, no és természetesen a közönség számára is. Egy nagyszerű intézmény, amelynek jószerint csupán egyetlenegy személy, az építtetője képes tüntetően hátat fordítani, hisz a bronzba öntött I. Miksa bajor király szobra háttal ül…

Tovább

Évezredes múltja okán stílszerűen akár Ponte Vecchiónak is nevezhetnénk azt a hidat, amely az olasz kultúrát a magyarral összeköti. A Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar közös fesztiválja, az Európai Hidak idén Itáliát idézi elénk szeptember 18. és 27. között. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. Hogy kerül a csizma az asztalra? – hangzik a szólás, amely
az olasz csizmával kapcsolatban most aligha merülhet fel csodálkozó kérdés gyanánt. Elvégre Itália és oly gazdag kultúrája a messzi múltban és a jelenben egyaránt túlbecsülhetetlen mértékű vonzerőt gyakorol ránk, magyarokra, s ezt a tényt idegenforgalmi adatokkal meg irodalmi művek hosszú sorával, kulináris hatásokkal és a…

Tovább

A munkamániás zongorista meg a vonós művész, aki világéletében a csellóért rajongott – és így vált belőle nagyszerű hegedűs és brácsás. Macujev és Rachlin: páratlan páros, május 3-án közösen lépnek fel a Müpában. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. „The Child is father of the Man”, vagyis „a gyermek a férfi apja” – összegezte egyetlen rövid állításban az emberi jellem és életút meghatározó mozzanatát a romantikus angol költő, Wordsworth, és ezt a bölcs tételt a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem május 3-i kamarakoncertjének mindkét fellépőjével is könnyen igazolhatjuk. Hiszen Gyenyisz Macujev és Julian Rachlin számára egyaránt az első néhány életév, no…

Tovább

A nevét Sólem Aléchemtől kapta, világhírét a Hegedűs a háztetőn című musicalnek köszönheti, ám Tevje valódi teremtője a kelet-európai történelem és az évezredes zsidó sors volt. A szorongatott, mégis életigenlő tejesember családja és hagyományőrző közössége – ezúttal balettszínpadon. A cikk eredetileg a BTF magazinban jelent meg. „Hiszen azt mondják terólad, hogy igazságos és kegyes Isten vagy, miért jut hát egynek minden, a másiknak semmi? Miért adsz az egyiknek vajas zsemlét, a másiknak csak gondokat?” Ilyesformán faggatja a makacsul kiismerhetetlen Fennvalót a jiddis nyelven alkotó nagy író, Sólem Aléchem Tevjéje, aki legelső alkalommal 1894-ben lépett az olvasók elé. A gondokkal és…

Tovább

A Budapesti Tavaszi Fesztivál zenés időutazásra invitáló eseménysorozata, a Zsabó Fesztivál másodjára is helyet talál magának a Palotanegyed patinás koncerthelyszínein. Ezúttal a cári és császári udvarok szülőföldjüktől távolra szakadt muzsikusai állnak a magyar szcéna legjobbjait és külföldi vendégeiket felvonultató, négy estén át zajló historikus zenei koncertfolyam középpontjában. „Mindezek a hangszerek, a játékukra specializálódott muzsikusok, a stilisztikai követelmények megvalósításában mutatkozó pontosság: mind nem ér semmit, ha mindez öncél marad, nem pedig – igaz, hallatlanul értékes – segítség ahhoz, hogy visszanyerjük e zene izzását és vitalitását.” Pár évtizede maga a mozgalom kultúrhéroszainak egyike, Nikolaus Harnoncourt fogalmazta meg ekképp a historikus előadásmód –…

Tovább

Négy markáns művészegyéniség, négy imponáló világkarrier. Baráti Kristóf, Szűcs Máté, Várdai István és Várjon Dénes Brahms zongorás kvartettjeiben sem a négyesért fog játszani. A kamaramuzsikálás, az valami más, az valami több: a zenészinterjúk visszatérő, sőt már-már állandónak tekinthető eleme ez a vajmi nehezen szavakba foglalható, ám a közönség számára is mélyen átélhető igazság. S mégis, kár lenne tagadnunk, hogy volt egy-két évtized az ezredforduló táján, amikor a magyar koncertéletben valamelyest alábbszállt a szorosabb értelemben vett kamarazenélés becse. A méltán nevezetes hazai vonósnégyesek persze akkoriban is koncerteztek, a világhírű magyar kamaratradíciót továbbra is ápolták, és néha különlegesen emlékezetes élménnyé vált legendás…

Tovább

Operát tervezett komponálni Shakespeare Macbethjéből, sőt Romulus és Remus antik regéjéből is, ám Beethoven végül mégis „egyoperás” szerző maradt. A Fidelio azonban minden szempontból több mint csak egy opera. November 3-án Hollerung Gábor vezényletével, Gábor Sylvie rendezésében láthatjuk a Müpa színpadán. „Minden gyermekem közül a Fidelio járt a legtöbb szülési fájdalommal” – ha hihetünk a kortársi beszámolóknak, ezt mondta kevéssel a halála előtt Ludwig van Beethoven, s jóllehet, a géniuszi műjegyzék köztudottan tele van nehezen fogant és hosszú vajúdás eredményeként napvilágot látott kompozíciókkal, a megfogalmazás mégsem tekinthető túlzásnak. A Fidelio keletkezéstörténete ugyanis valóságos regény, méghozzá a mozgalmas és fordulatos fajtából.…

Tovább

„Tudta, hogy a hit a szív fenntartója. A munkásoknak a földeken, a boldogtalanoknak, a megszomorítottaknak a környezetében példaként kínálta magát, hivalkodás nélkül, alázattal, szigorúan, hogy hasznára legyen a lelkiismeretüknek. S itt meg kell állnom a vizsgálódásban, ha továbbmennék, az messzire elvinne a lélektani kutatás tekervényeibe, ahol nagyszerű zsenije semmit sem veszíthet, de én magam, félek, eltévednék. Eszmei, erkölcsi és társadalmi értelemben nagy keresztény volt. Ám vigyázzunk, hogy ne mutassuk őt katolikusnak, mert a szó politikai és szigorúan teológiai értelmében semmi sem lenne távolabb az igazságtól, mint ez.” Verdit kevéssel a halála után jellemezte ekképp Arrigo Boito, szembetűnő óvatossággal kezelve csodált…

Tovább