Szerző: Magócsi Anikó

Vannak olyan életutak, amelyek gyerekkortól egyenesen vezetnek ahhoz a tevékenységhez, amelyben a felnőtt nemcsak kifejezési formáját, de foglalkozását is megtalálja. Dallos Ádám útja ilyen. Karakteres, ám mégis különleges érzékenységű festményeiben, ábrázoljanak férfiakat, állatokat vagy bármilyen testeket, kivétel nélkül jelen van ő is. Munkásságát nemrégiben Herczeg Klára-díjjal ismerték el. – Olvastam, hogy már gyerekként is rengeteg pávát rajzoltál. Milyen hatások értek gyerekkorodban, és hogyan indultál el a képzőművészet irányába? – Szombathelyen nőttem fel, annak is az oladi részén. Olad külön község volt régen, 1950-ben a városhoz csatolták, de nyomokban még ma is megvan a falusias jellege, saját templommal, temetővel. Anyai nagyapám…

Tovább

Kerámiáiból a legnevesebb éttermekben ehetünk, de már a tengerentúlon is ismerik a munkáit. Ruzicska Tünde keramikusművész belső inspirációit követve alkot, így születnek meg letisztult, harmóniát sugárzó tárgyai. Most debütáló, legújabb alkotásai egy teljesen ösztönös folyamat eredményeként jöttek létre, belső hangok formai megnyilvánulásai. – Gyerekként milyen hatások értek, mi irányított a kerámia felé? – Nyolcévesen nyúltam először agyaghoz, és teljesen magával ragadott az élmény: plasztikus, nyomot hagy benne a kezem, átalakul, formálható, égetés után kemény és csengő hangja van. Olyan zsigeri érzés volt az első, testközeli élmény. Onnantól kezdve csak ilyen iskolákba felvételiztem. Szegeden a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakgimnáziumba…

Tovább

Borzongatja a festés folyamatában rejlő totális csőd lehetősége, amikor pedig szélsőséges reakciókkal szembesül, látja, hogy a festményei működnek. Kis Róka Csaba munkái húsbamarkolók, szemlélete pedig sokszor meghökkenti az embereket. New Disorder című kiállítása 2020. január 5-ig látogatható az aqb Project Space-ben. – Vidéken nőttél fel. Milyen fontos benyomások értek gyerekkorodban, miként indultál a képzőművészet felé? – Székesfehérváron nőttem fel, részben panel, részben kertvárosi környezetben, munkásosztálybeli családban. A szüleim nem neveltek túl, inkább odafigyeltek arra, hogy milyen is vagyok. Ha valami érdekelt, akkor abban segítségemre voltak a lehetőségeikhez mérten. De azt gondolom, hogy mindennél többet jelentett az a szeretetteli légkör, ami…

Tovább

A magyar származású Benyó Dóra Brüsszelben és Hágában élő és alkotó művész, aki munkássága során a videó, az installáció és a performansz performatív aspektusát vizsgálja. Rendszeresen visszatér Magyarországra, legutóbb az aqb rezidencia programjában vett részt. Projektjében saját családjának történeti hátterét kutatva például arra a kérdésre próbált választ találni, hogy mi történik az üzenettel, amikor gesztusokkal és mozdulatokkal próbáljuk kifejezni gondolatainkat, majd ezt valaki leutánozza. – Budapesten születtél, de Hágában majd Brüsszelben diplomáztál. Miért költöztetek külföldre, és miként indultál el a művészet irányába? – Egyéves koromban a családom Hollandiába költözött, mert édesapám ott talált munkát. Az első 15 évben nagyon sokat ingáztunk…

Tovább

Középiskolásként szobrásznak és keramikusnak tanult, később intermédia művészként folytatta az útját. Szigeti Csongor szerint az élet és a művészet szétválasztása felesleges. Folyamatosan megörökíti azt, ami számára érdekes a világból, alkotásai pedig nem távolról szemlélendő objektumok, hanem meg- és átélhető élmények. – Szobrász és kerámia szakon kezdted a tanulmányaidat, ma már intermédia művészként lehet téged definiálni. Mik és kik alakították az alkotói pályádat? – Anyum építész, apum nyomdász, ezeket rokon szakmáknak tekintem. Gyerekkoromban sokat jártam be a munkahelyükre, inspiráltak az ottani élmények. Szerencsém volt, mivel mind a ketten maximálisan támogattak, amikor 5. osztályba a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceumba felvételiztem képzőművészetre.…

Tovább

Az elsősorban köztéri, public art munkáiról és akcióiról ismert Sugár János szobrásznak tanult, de igazi mesterének Erdély Miklóst tekinti. Tagja volt az Indigo csoportnak, dolgozott televíziós műsorokban, rádióban, és a Magyar Képzőművészeti Főiskola Intermédia Tanszékének 1990-es alapítása felerészben az ő nevéhez is fűződik. Korai, „soxorosító” grafikai sorozatai jelenleg az art quarter budapest kiállítóterében láthatók.  – Az art quarter budapestben látható kiállításod címe Történet a nulladik évből. Valóban a nulladik évnek a lenyomatai a kiállított grafikai sorozatok? – Valamennyire stimmel a nulladik év, hiszen a pályám elején készültek ezek a sorozatok, de nem a legelején, hanem egy nagyon intenzív első fázist követő…

Tovább

A fény művésze. Már így is lehet emlegetni Mátrai Eriket, hiszen nemrégiben hivatalosan is elnyerte a címet. A képzőművészt a transzcendencia, illetve annak kifejezési lehetőségei foglalkoztatják. Művészetét olyan karakteres elemek határozzák meg mint a víz, a tenger, a tűz, a fény és a színek játéka. Jelenleg Lipcsében, Moszkvában és Rómában láthatók a művei. – Festőként indultál, majd egy, a szüleid által vásárolt videókamerának köszönhetően más irányba indultál, és installációkat kezdtél készíteni. Mi a váltás története? – Valóban, a szüleim által vásárolt videókamerával kezdtem el kísérletezni. Ennek a technika iránti érdeklődésem és lelkesedésem volt az egyik mozgatórugója. A másik pedig az,…

Tovább

Bár gyerekként még a mozgókép érdekelte, Vékony Dorottya pályája fotográfusként indult, ma pedig a határokat tágítva más eszközökkel is kísérletezik. Munkáiban többek között olyan dolgokat vizsgál, mint egymáshoz való viszonyulásaink, egyes helyzetekben adott reakcióink, az emberi kapcsolatok, a kollektív testtudat és saját vagy mások testéhez való hozzáállásunk. Átlagos eltérés című kiállítása jelenleg az AQB Project Space-ben látható. – Hogyan indult a pályád, mi vitt a fotográfia felé? – Középiskolában még a film és a mozgókép érdekelt. Érettségi után el is kezdtem tanulni filmezést egy OKJ-s suliban, de valahogy azt éreztem, a mozgókép előtt talán az állóképpel kellene foglalkoznom kicsit, hogy…

Tovább

Az art quarter budapestben közel húsz magyar képzőművész műterme található, Kútvölgyi-Szabó Áron 2016 óta dolgozik az épületben. A fiatal művész – akinek nemrégiben Brnóban, majd Prágában volt egyéni kiállítása –, olyan kérdésekre keresi a választ alkotásaiban, mint az emberi gondolkodás jellemzője, a képi források megbízhatósága, vagy a térbeliség tudásban betöltött szerepe. – Művészettörténeti és filozófiai tanulmányok után milyen indíttatásból kezdtél el szobrászattal foglalkozni? – Egy idő után rá kellett jöjjek, hogy engem nem a passzív, interpretátori szerep vonz, s nem feltétlenül mások munkáin keresztül szeretnék beszélni az engem érdeklő dolgokról. Ezzel párhuzamosan fogalmazódott meg bennem, hogy a szobrászat, illetve talán…

Tovább