Szerző: Marton Ildikó

Robert Capa a huszadik század egyik legjelentősebb fotográfusa volt, akit elsősorban dokumentalistaként és haditudósítóként tartanak számon. Rövid és kalandos élete során öt harctéren fényképezett, elsőként a spanyol polgárháborúban. Az ott készített felvételei hozták meg neki a világhírnevet, de a spanyolok is sokat köszönhetnek a képeinek. Capa emlékét utca és tér is őrzi Madridban, hamarosan pedig egy kulturális központot és egy vasútállomást is elkeresztelhetnek róla. A fotós egy budapesti alsó-középosztálybeli zsidó családba született Friedman Endre (1913-1954) néven, de Robert Capa művésznéven vált híressé Párizsban, ahová 1933-ba költözött. A jobban hangzó nevet kedvesével, a szintén fotós Gerda Taroval találták ki, hogy képeiket…

Tovább

Gyenes János fotóművész majd ötvenéves madridi működése során a zene, a tánc, a színház és a festészet legfőbb alakjait örökítette meg, hozzájárulva a spanyol kulturális és művészeti örökség megismertetéséhez. Francisco Franco tábornok és a királyi pár is őt választotta fotográfusául, képei megkerülhetetlenek, ha a huszadik századi spanyol kultúrát és történelmet kívánjuk megismerni. Zenész vagy fényképész? Gyenes Jánosban (1912-1995) édesapja Gyenes Izsó hegedűművész, a kaposvári zeneiskola megalapítója korán felfedezte a zenei tehetséget. A kis Jancsika már öt évesen hegedült, kilenc évesen koncertet adott, tizenegy évesen pedig egy filharmonikus zenekarral lépett fel. Kamaszkorában azonban a hegedűt kamerára cserélte, és egy fényképészeti műterembe…

Tovább

XIII. Alfonz királyt és családját számtalan festő örökítette meg, de közülük csak László Fülöp dicsekedhetett azzal, hogy a királyi família minden egyes tagját lefestette, valakit többször is. Néhány portrét még a száműzetésbe is magukkal vittek a családtagok, amikor Bourbon-dinasztia csillaga egy időre leáldozott. A nagyvilág festője László Fülöp (1869-1937) korán feltűnt hatásos, rendkívüli virtuózitással és érzékenységgel megfestett arcképeivel, amelyeknek köszönhetően királyok, fejedelmek és közéleti hírességek lettek a megrendelői. I. Ferenc József császár, XIII. Leó pápa, VII. Edward és Alexandra királyné, Theodore Roosevelt amerikai elnök, II. Vilmos császár és neje mind modelljei voltak már, amikor 1910-ben a spanyol udvartól kapott megbízást.…

Tovább

Liszt 1844 októberében érkezett Madridba, hogy a Művészeti és Irodalmi Társaság székházában koncertet adjon. Összesen másfél hónapot töltött a spanyol fővárosban, ahol hamar meghódította a helyi közönséget, sőt, a királynő kegyeit is elnyerte. Koncertjeinek emlékét ma is márványtábla őrzi Madrid belvárosában, a Palacio de Villahermosa falán. A spanyolországi körút Liszt Ferenc (1811-1886) spanyolországi körútjának terve dél-franciaországi turnéja alatt, 1844 nyarán kezdett körvonalazódni. A koncertek bevétele jól jött volna Beethoven bonni emlékművének elkészítéséhez – amire Liszt már egy ideje gyűjtött –, ráadásul az Ibériai-félsziget még „szűz” terület volt az európai zenészek számára, így meghódítása a művész hírnevének és presztízsének növekedését is…

Tovább

Albrecht Dürer (1471-1528) festőt és grafikust a német reneszánsz legnagyobb művészeként tartják számon, emellett életrajzírói azt sem mulasztják el megemlíteni, hogy apja révén magyar származású volt. Munkái sokszor kacifántos kitérők során jutottak el Madrid múzeumaiba, ahol most féltve őrzött kincseknek számítanak. Mai mini Dürer túránk során ezeket a gyűjteményeket látogatjuk meg. Reneszánsz „szelfi” a Pradóban Dürer már 13 évesen megörökítette magát és élete során ezt többször megismételte – még meztelenül is. A Prado Múzeum a festő második, olajjal készült Önarcképét (1498) őrzi, melyen méregdrága ruhában, „úriemberként” öntudatos tekintettel pillant ránk. A festményt nem sokkal első itáliai útját követően készítette, ahol…

Tovább

Amikor Madrid leghíresebb sugárútján, a Gran Vián korzózik az ember, nem is gondolja, hogy néhány perc sétára, egy eldugott kis utcában van egy templom, ahol Szent István király és Szent Imre herceg fogadják a látogatókat. Külön büszkeségre adhat okot, hogy freskóikat a barokk művészet egyik legjelentősebb mestere, Luca Giordano alkotta. „A Gyorskezű Luca” Luca Giordano (1634-1705) a spanyol fennhatóságú Nápolyban született, szülővárosán kívül Rómában, Velencében és Firenzében is teljesített megbízásokat, mielőtt Spanyolországba utazott. Széleskörű elismerést azzal vívott ki magának, hogy sikeresen ötvözte a római és a velencei művészet stílusjegyeit. Alkotásain igyekezett meglepő hatásokat kelteni és a végtelen tér képzetét megteremteni,…

Tovább