Január 22-én Richard Strauss műveiből rendez egésznapos zenei maratont a Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar.
Szerző: Molnár Szabolcs
A budapesti koncertélet őszi kínálatában rendszerint a szokottnál gyakrabban találkozhatunk kortárs zenével — így lesz ez a most bemutatkozó új fesztiválon, a Liszt Ünnepen is. Az ősbemutatók között október 14-én több is megszólal a Müpa Zeneműpályázatán díjazott darabok közül. Magas színvonalú pályamunkák érkeztek az elektroakusztikus művek kategóriájában. A beküldött kompozíciók messzemenően igazolták, hogy a műfaj hazai színterén sok alkotó, sokféle technológia és sokféle esztétikai megközelítés él egymás mellett. Baráth Bálint, Erdélyi Gábor, Janca Ákos, Kádár Mihály, Kováts Jázon Márk és Pintér Gyula művei hangzó térinstallációkként szólalnak majd meg a Müpa hat különböző helyszínén, melyek közül némelyik talán a nagyközönség által…
Az orvos és zeneszerző Dr. Végh László (1931) az 1960-as években az experimentális avantgárd, a happeningművészet, a különböző művészeti formák között átjárást képző akcionizmus és mindenekelőtt az elektronikus zene magyarországi történetének úttörő személyiségének számított. Lakása a korakádárkori művészeti élet perifériájára szorult fiatal alkotóművészek találkozóhelyévé vált, ahová dr. Végh leginkább közös zenehallgatásra invitálta őket, s utólag talán nem tűnik túlzásnak, hogy többségük kizárólag itt találkozhatott az avantgárd újdonságaival: „dr. Végh révén mindent meg lehetett ismerni, ami a nyugati zenében akkoriban fontos volt” – idézte fel Eötvös Péter egy interjúban. Rendkívüli hatását, kulcsfontosságú csoportképző tevékenységét, ugyanakkor ellentmondásos politikai szerepvállalását Kürti Emese dolgozta…
A hangképző szervek számtalan színű és karakterű hang megszólaltatására adnak lehetőséget, de beszéd vagy éneklés közben mindezeknek csak töredékével élünk. Micsoda pazarlás! A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. A színes hangzásúnak tartott magyar nyelvben összesen harminckilenc fonéma (beszédhang) van, az angolban negyven, a rekordernek számító koiszan nyelvcsaládhoz tartozó, Afrika déli és délkeleti területein beszélt törzsi nyelvekben viszont száznegyvenegy. Az európai kultúrában éneklésnek nevezett hangadás szempontjából pedig — a képzés módja és helye szerint — alig néhány esetet különböztethetünk meg, ráadásul az éneklésről való közgondolkodás az elmúlt évszázadokban alig-alig változott. Érdekes ugyanakkor, hogy sok hangszer esetében elfogadjuk, ha az instrumentum különleges vagy…
Idén ünnepli alapításának huszadik évfordulóját a Talamba Ütőegyüttes. Barátságról, a munka szeretetéről és az ünnepi koncertmenüről beszélgettünk Zombor Leventével, az együttes vezetőjével. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. – Debreceni főiskolásként gondoltak egy nagyot, éppen húsz éve. Göröngyös vagy sima volt az út, amelyen akkor indultak el? – Ütőegyüttest alapítani, működtetni – nagyon nem egyszerű feladat. Feladat is, hivatás is, de leginkább életstílus, amit csak úgy lehet megélni, ha szerelmes vagy a munkádba. Ha azt mondom, hogy mi, a Talamba tagjai több időt töltünk egymással, mint a családunkkal, talán mindent elárulok. A játék öröme, a kíváncsiság, a barátság és a…
Lengyel és magyar szerzők művei kerülnek terítékre az Erdődy Kamarazenekar november 13-i koncertjén, melyen az együttes fennállásának 25. évfordulóját is ünnepli. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. – Az Erdődy Kamarazenekar repertoárján különleges helyet foglal el a 20–21. századi lengyel zene, amelyet legszívesebben magyar szerzők munkáinak társaságában mutatnak be. Szefcsik Zsolt zenekarvezetőtől elsőként azt kérdeztük, hogy a két nép közmondásos barátságán túl szemléletbéli rokonság is felfedezhető-e a magyar és a lengyel komponisták között. – Általánosságban elmondható: a rokonság nem erősebb, de nem is gyengébb, mint a hasonló gyökerekkel rendelkező, más közép-európai alkotók között. Esetünkben inkább az a kettős vonzalom magyarázata, hogy…
A 3. zongoraversenyt szerzője, Rachmaninov kényelmesebbnek találta, mint a másodikat. „Ennek ellenére a legtöbb pianista valamiféle tűzkeresztségnek tekinti” – meséli a fiatal spanyol zongoraművész, Martín Garcia Garcia, aki a Miskolci Szimfonikus Zenekarral lép fel április 28-án a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében. Vezényel: Cser Ádám. „A valódi nehézség azonban – folytatja – nem technikai jellegű. Formai komplexitása, a zongora és a zenekar kapcsolata miatt magam úgy tekintek erre a műre, mint egy szimfóniára, amelyben történetesen a zongoraszólistának is fontos szerep jut. Így a darab nehézségeit övező legendák számomra nem is érdekesek.” García budapesti karmester partnere, Cser Ádám a szólista előtt…
Kutrik Bence Rituale című alkotása a Bartók Rádió ArtRIUM sorozatának 2017 évi koncertjére született, és olyan hatást váltott ki, hogy 2018 áprilisában stúdiófelvételt készítettek belőle. Ez a felvétel volt versenyben a 65. International Rostrum of Composers (IRC) kortárszenei seregszemlén, ahol bekerült az európai rádiók számára lejátszásra ajánlott 10 darab közé. A mű 2019 márciusában kétszer is meghallgatható lesz Budapesten. Az alábbiakban Molnár Szabolcsnak a darabról írt elemzését közöljük. „Az ösztöneim azt súgják” – mondjuk gyakran, amikor valamiben meglehetősen biztosak vagyunk, de logikus, racionálisan megalapozott érvelésre nem vállalkoznánk. Kutrik Bence 2017-ben bemutatott darabjában, amelyet meglehetősen szokatlan apparátusra – klarinétra, tubára, ütőhangszerekre…
Fodor Géza színház- és operaesztéta mély vonzalommal tekintett Muszorgszkij operájára, a Hovanscsinára. Ismeretlen remekműnek tekintette, mely idehaza leginkább magánérdeklődés és magánszenvedély tárgya. Egy alkalommal úgy fogalmazott, hogy „ebben a szenvedélyben gyakrabban éreztem magam társtalannak, mint tipikusnak”. A Budapesti Tavaszi Fesztivál április 5-i nyitányaként debütáló mű Kovács János számára is különösen kedves, aki beszélgetésünk során több titkot is elárult az operáról. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. – Magányos rajongónak tartja magát? – Ha egy darab már nagyon régen nem látható, ha nincs róla közvetlen tapasztalat, akkor valóban könnyen előáll az a helyzet, hogy az ember magánügyévé válik. A Hovanscsina esetében…
A Gürzenich Zenekar életében fordulópontot hozott, hogy három évtizede a pompás Kölni Filharmónia „házi zenekarává” vált. A Ludwig Múzeummal egy tömböt alkotó épület nem mellesleg karnyújtásnyira fekszik a kölni dómtól. A Gürzenich Zenekar története egyes források szerint a 15. századig nyúlik vissza. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. Az egykori muzsikusok templomi szolgálatához már a 17. század végétől operai megbízások is kapcsolódtak. Amikor aztán az együttest az 1827-ben alapított városi koncertegyesületre bízták, majd 1840-től a frissen kinevezett városi zeneigazgató irányítása alá helyezték, működését már ugyanaz a kettős profil jellemezte, mint napjainkban: koncertzenekarként és az operaház együtteseként is szolgált. Ez jelenleg…
