Szerző: Molnár Fanni

Liszt régóta áll az osztrák orgonaművész-karmester, Martin Haselböck tevékenységének középpontjában: ő adta közre elsőként a zeneszerző orgonaműveinek összkiadását, amelyeket 1986-ban lemezre is rögzített. The Sound of Weimar című, többszörösen díjnyertes lemezsorozatában Liszt összes zenekari művét felvette korabeli hangszerekkel, ReSound elnevezésű projektjének keretében pedig eredeti bécsi bemutatóik helyszínén vezényli Beethoven műveit. Haselböck és zenekara, az Orchester Wiener Akademie, valamint a világhírű bariton, Thomas Hampson ritkaságokat is hoznak Budapestre: három Liszt-dal eredeti zenekari átiratát, amelyek közül kettő október 12-én, a Liszt Ünnepen hangzik el először. – Emlékszik rá, mi volt az első nagy Liszt-élménye? – Még nagyon fiatal voltam, amikor meghívtak Kelet-Németországba…

Tovább

Szólistaként és kamarazenészként egyaránt turnézik világszerte, csellóját gyakran karmesteri pálcára cseréli, repertoárja régizenétől a kortárs művekig nem ismer határokat. Nem csoda, hogy egyesek szerint Nicolas Altstaedt egymaga külön művészi kategóriát képvisel. A Fesztivál Akadémia Budapest közönsége több kamaraprodukcióban is hallhatta őt az elmúlt napokban. – Mikor és miért köteleződtél el a kamarazene mellett? – A kamarazene kezdetektől fogva központi szerepet játszik az életemben. Szerintem a kamarazenei repertoár lenyűgöző és elképesztően gazdag, emellett a kamarázás a legjobb útja annak, hogy az ember megtanuljon zenélni. Amikor szólistaként dolgozunk egy zenekarral, sajnos rendkívül korlátozott mennyiségű időt tudunk próbákra, elmélyült közös munkára fordítani. Ezzel…

Tovább

Őrült professzorokhoz, Paganinihez és zsenikhez egyaránt hasonlították már. Jonian Ilias Kadesha nemcsak szólistaként és ad hoc kamaraformációkban lép fel a Fesztivál Akadémián, hanem a Kelemen Kvartett új második hegedűseként is megismerheti őt a közönség. – A szüleid albánok, de Görögországban születtél és nőttél fel. Zeneileg mit hoztál a családodból és a szülőhazádból? – A népzene tette rám a legnagyobb formáló hatást. A népi kultúrát Görögországban nagyon komolyan veszik, az iskolában például megtanultuk az egyes vidékek jellegzetes énekeit és táncait. Gyerekként ez elképesztően erős élmény; később, felnőtt művészként befolyásolja az ember zenei nyelvét, a hozzáállását zenéléshez és zenehallgatáshoz, sőt még a…

Tovább