Szerző: Novotny Anna

Az operatörténet talán legsötétebb uralkodójának portréja az emberiség történetének talán legsötétebb zugában született. Viktor Ullmann, sziléziai születésű osztrák zeneszerző legismertebb alkotását, az Atlantisz császára című operáját a theresienstadti koncentrációs táborban írta. A partitúra csodálatos módon túlélte a borzalmakat, szerzője nem… Ullmann operájának két főszereplője Atlantisz Császára és a Halál. A hataloméhes császár hadat üzen az egész világnak, a halál azonban helytelenítve a felesleges vérontást, sztrájkba kezd. Az eredmény: kitör a háború, de a csatatéren senki nem hal meg. A halhatatlan – ámde sebesült –  katonák embertelen kínok közt fekszenek a csatamezőn, a Halál pedig végül hajlandó kiegyezni az – időközben…

Kezdjük vidáman a hónapot – még akkor is, ha a november az absztinencia kezdete és a mindenszentek miatt duplán borongósan indul. Az első koronás főnk egy magyar gyermekoperából érkezik a blog hasábjaira, ma Ránki György Pomádéjáról lesz szó. A Pomádé király új ruhája alapjául szolgáló történetet Hans Christian Andersen meséje, A császár új ruhája szolgáltatta. A számtalanszor feldolgozott parabola cselekménye mindenki számára ismert, a gőgös és zsarnok uralkodót alattvalói agyafúrt módon megleckéztetik, midőn csodálatos ruhának hazudják meztelenségét. Idézzük is a mese elejét, mely remek képet fest a király jelleméről: „Hajdanában, öreg időkben, élt egy hatalmas császár, aki a díszes, szép…

Az órák átállítva, beköszöntött a borongós idő, sárgára váltottak a falevelek: mindez csak egy dolgot jelenthet: néhány nap múlva itt a november. Ha pedig november, akkor száraz november. A Kékpont Alapítvány szervezte programot mára már talán senkinek nem kell bemutatni, egy hónapnyi absztinenciára és önismeretre buzdítanak a szervezők. Én pedig – immáron harmadik alkalommal – operatörténeti csemegék fogyasztására invitálom a Papageno olvasóit. 2018 alkoholos nedűket tartalmazó operái, majd 2019 vizes darabjai után idén 2020 slágertémája köré szerveződik a 30 bejegyzés. November 1-től koronás főkkel találkozhattok a blogon (így az OperAlkoholból MuzsikAlkoholba váltó blog most tulajdonképpen futhatna KoronAlkohol cím alatt is, de…

Talán egyetlen intézmény sem tett annyit az utóbbi években az opera műfajának népszerűsítéséért, mint a New York-i Metropolitan Opera, avagy ismertebb nevén, nemes egyszerűséggel: a Met. Az élő rádió-, valamint a 14 éve töretlen sikerrel zajló HD minőségű mozis közvetítéseknek hála, világszerte emberek millióihoz jutnak el az amerikai előadások. Én pedig részese voltam egynek. Nem sok minden szerepelt a bakancslistámon, és nem azért, mert annyi helyen jártam volna, hanem, mert a legtöbb listán szereplő tétel operához, koncerttermekhez és múzeumokhoz – így főként Európához köthető. Mindazonáltal egy fontos tétel még volt rajta: New York. Kivettem utolsó meglévő szabadnapjaimat, és engedtem kint…

Elérkeztünk november utolsó napjához, és ezzel az idei szárazság (pontosabban: nedvesség) végéhez is. Köszönöm, hogy ismét velem tartottatok, az idei sorozat zárásaként pedig következzen két játékos, vizes darab Liszt Ferenctől és Maurice Raveltől. A blogon már emlegetett zenetörténész hat tyúkos rejtvénykérdése mellett egy másik nagy kedvencem volt, amikor azt fejtegette zenetörténet órán, hogy: „Rengeteg magyar zeneszerzőt megihletett az éj beköszönte, ott van például Az este a székelyeknél vagy a Villa d’Este szökőkútjai…” Liszt Ferenc 1877-ben komponált zongoradarabja természetesen nem a naplementét örökítette meg, hanem a Tivoliban található kastély legendás szökőkútrendszerének állít zenei emléket. A Vándorévek sorozat harmadik részéből származó darab…

A mitológiai témákhoz hasonlóan a kalózok világa is számos színpadi művet megihletett, az operák és operettek között is találunk belőlük egy csokorra valóval. Ma Giuseppe Verdi beszédes című, A kalóz (Il corsaro) című operájával ismerkedünk meg. A darabot 1848 október 25-én mutatták be Triesztben, abban a városban, mely a forradalmi hullám ellenére is megmaradt a Monarchia fennhatósága alatt. (Érdekesség, hogy éppen a forrongások miatt kellett elhalasztani a tavaszra tervezett bemutatót.) Az 1800-as években játszódó történet igen gyakran feldolgozott toposzra, Kelet és Nyugat ellentéteire építkezik. Az Égei-tengeren portyázó (jólelkű) kalózok vs. a török fennhatóság alá tartozó Koroni szigetén basáskodó (kegyetlen) pasa…

A napokban jelentették be, hogy 150 éves fennállása óta először mutatnak be női zeneszerző által írt művet a Bécsi Állami Operaházban, amire csak azt tudom mondani: jobb később, mint soha, hiszen nemrég még női muzsikusokat sem engedtek a Bécsi Filharmonikusok tagjai közé. A mai napon a legelső olyan fennmaradt operáról lesz szó, ami zeneszerzőnő tollából született – és a vízhez is köze van. Francesca Caccini La liberazione di Ruggiero dall’isola d’Alcina (Ruggiero kiszabadítása Alcina szigetéről) című operáját 1625-ben mutatták be Firenzében, és akkora sikert aratott, hogy sokáig az egyetlen olyan operának számított, mely Itália határain kívül is bemutatásra került. A…

Ha már a blog külön figyelmet szentel a kortárs illetve ismeretlenebb operák bemutatásának, akkor az utóbbi évtizedek (és napjaink) egyik legsikeresebb amerikai komponistájáról is szót kell ejtenünk: a mai opusz Philip Glass Einstein on the beach című opera-szerű-alkotása. Philip Glass a tavalyi gyűjtésben is előkerült, mikor is egy Whisky Glass-szal (pun intended) a kezében pózolt, hogy pénzt gyűjtsön Akhnaten című operájának bemutatójához. (NB: a New York-i Metropolitan Opera szenzációsan újította fel az alkotást, melyet nemrég közvetítettek a Met HD sorozat keretében.) Hírnevét első sorban filmzenéinek, ezek közül is a hatalmas sikert aratott Koyaanisqatsinak köszönheti, de az idén 82 éves zeneszerző…

A sok szomorúság után ismét egy vidám darab – már ami a végkifejletet illeti – a vizengős november utolsó napjainak egyikén ezúttal Joseph Haydn operájával, A lakatlan szigettel ismerkedünk meg.  A bécsi klasszika nagy öregje, az Esterházyak udvari zeneszerzője nem meglepő módon ezt a művét is a hercegnek írta, annak névnapján adták elő 1779-ben. A történet azokat a kliséket sorakoztatja fel, amelyek miatt általában hiteltelen műfajnak tartják az operát. Tizenhárom éve egy lakatlan szigeten tengődik a két főhősnő, akiknek férjeit annak idején egy hajótörés után kalózok rabolták el. Namármost ezek a férjek valahogy kiszabadultak, és évekkel később visszatérnek, hogy -…

Azt hiszem, nem kell sokat találgatni, hogy mi lesz a mai téma, az operairodalom mammutja, a hosszúság királya, a rettegett avagy imádott mű, amelyről mindenkinek megvan a véleménye. Richard Wagner Ring tetralógiája, A Nibelung gyűrűje zárja a hetet. Wagner összesen nettó nagyjából 16 órás művét el lehet mesélni 200 és 2 mondatban is, a hely és idő rövidsége okán maradunk ez utóbbinál. A hatalom, mely gyűrű képében ölt testet gyakorlatilag a germán mondavilág összes hősét megkísérti, és az érte folyó harc felborítja a világrendet, mely végül nagy nehezen és súlyos áldozatok árán visszaáll. A 16. óra végére a halandó (és…