Szerző: Papageno

Nyolcvanhat éves korában Kolozsváron elhunyt Almási István Szabolcsi Bence-díjas népzenekutató, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Almási István az erdélyi magyar népzenekutatás első számú szaktekintélye volt, aki igen nehéz körülmények között „a legmagasabb szakmai és erkölcsi igényeket kielégítő” tudományos életművet hozott létre. Almási István 1934. december 8-án született Kolozsváron. Csaknem fél évszázadon át, 1957-től 2004-ig tevékenykedett a Kolozsvári Folklórintézetben (mai nevén a Román Akadémia Kolozsvári Folklór Archívuma); tudományos kutatóként ő vitte és képviselte – sokszor egymaga – az erdélyi magyar népzenetudomány ügyét. Az archívumot csaknem hatezer dallam gyűjtésével és lejegyzésével gazdagította, hiánypótló szilágysági monográfiái mellett számos más kiadvány szerzője, társszerkesztője,…

A Filharmónia Magyarország magyar vonósnégyesek részére írt ki pályázatot. A Végh Sándor program célja a magyar vonósnégyes-hagyomány ápolása és fejlesztése, a műfaj széles körű integrálása zenei életbe. A nyertes pályázók egy éven át részesülnek ösztöndíjban. A pályázatokat 2021. április 30. éjfélig várják! A magyar vonatkozású zenetörténet egyik legsikeresebb műfaja a vonósnégyes. Kialakulásában Joseph Haydn magyarországi munkásságának évtizedei alapvető fontosságúak voltak. A magyar kvartettek kiemelkedő világsikereket értek el, általuk a magyar zenei géniusz maradandó nyomot hagyott az egyetemes zenetörténetben. A Végh Sándor program célja a magyar vonósnégyes-hagyomány ápolása és fejlesztése, a műfaj széles körű integrálása a zenei életbe. A program kapcsán…

Ilmira Bagrautinova, a szentpétervári Mariinszkij Színház balett-táncosa a befagyott Finn-öbölben, –15 fokos hidegben táncolt el részleteket Csajkovszkij klasszikusából. Előadásával egy közelgő beruházás ellen tiltakozott, az öbölben ugyanis 2024-re egy kikötőt terveznek építeni. „A helyiek aggódnak az egész öböl élővilágáért, a víz tisztaságáért” – mondta el a BBC-nek az orosz balett-táncos, hozzátéve: „Ez nem egy ökoaktivista projekt, hanem egy segélykiáltás.” A Finn-öböl számos ritka állatfajnak ad otthont, és nyáron többek között hattyúk is fészkelnek ott. Ez adta az ötletet a balerinának, hogy eredeti jelmezben eltáncolja A hattyúk tavát a befagyott öböl területén. https://twitter.com/MoscowTimes/status/1364170530044207105?ref_src=twsrc%5Etfw%7Ctwcamp%5Etweetembed%7Ctwterm%5E1364170530044207105%7Ctwgr%5E%7Ctwcon%5Es1_c10&ref_url=https%3A%2F%2Fcdn.embedly.com%2Fwidgets%2Fmedia.html%3Ftype%3Dtext2Fhtmlkey%3D2dc6f53706d94aadb2a1ddf0f9e6e231schema%3Dtwitterurl%3Dhttps3A%2F%2Ftwitter.com%2Fmoscowtimes%2Fstatus%2F1364170530044207105image%3Dhttps3A%2F%2Fabs.twimg.com%2Ferrors%2Flogo46x38.png Az öbölben 2024-re egy kikötőt terveznek építeni, amely…

Több hónapos munka után, szakértők, ügyvédek, a Biztonságos Terek Alapítvány, a Színházi Dolgozók Vígszínházi Alapszervezete és az intézmény Művészeti Tanácsa bevonásával elkészült a Vígszínház Etikai Kódexe és Eljárási Rendje. A színház célja, hogy olyan munkahelyi környezetet biztosítson munkavállalói és szerződéses partnerei számára, amely biztonságos, mindenféle hatalmi visszaéléstől, erőszaktól és zaklatástól mentes, és amely az emberi méltóság kölcsönös tiszteletben tartásán alapul. „Az előzmények ismeretében a szakmában és az egész világban zajló folyamatok miatt fontosnak tartottuk, hogy létrejöjjön egy ilyen dokumentum.  Egy tiszta keretrendszer önmagában visszatartó erő. Ki-ki tudja, milyen következményekkel jár a normák megsértése.  Össze kellett egyeztetnünk etikai kérdéseket a jog…

Életének 84. évében elhunyt Tordai Éva, az Operaház magánénekesnője. Tordai Éva 1937. október 25-én született Budapesten. A Zeneakadémián Révhegyi Ferencé tanítványaként diplomázott 1962-ben, majd a Luzernbe szerződött. 1966-ban tért haza, előbb ösztöndíjasként, majd 1971-től magánénekesként lett az Operaház tagja. Több mint három évtizedes karrierje alatt számos főszerepet alakított, melyek közül kiemelkedett az Anyegin Tatjánája, a Faust Margitja a Pillangókisasszony címszerepe, a Turandot Liùja és a Nabucco Fenénája. Pályafutása második szakaszában remek karakteralakításokkal örvendeztette meg a közönséget. Tordai Éva nyugdíjazása után sem lett hűtlen az Operaházhoz, egészen a legutóbbi időkig énekmesterként működött. Szenvedélye, éltető eleme volt a színház, Andrássy úti otthonából…

A Cervantes Intézet Női tér elnevezésű filmciklusa március 9. és március 26. között azokra a nőkre fókuszál, akik már az ötvenes-hatvanas években filmrendezőként debütáltak. Az ingyenesen megtekinthető filmek a spanyol filmművészet úttörőinek munkásságába nyújt betekintést, emellett a nézők a korabeli Spanyolország mindennapjaival is megismerkedhetnek.  A Női tér filmciklus 2010 óta a Cervantes Intézet női kultúrának szentelt állandó programja, amely jellemzően aktuális filmeket mutat be, mintegy ízelítőt adva a női filmrendezők munkáiból. Idén először a filmciklus azokra a nőkre összpontosít, akik korukat meghaladva az ötvenes-hatvanas években debütáltak filmrendezőként. Olyan rendezőnők munkáit ismerhetjük meg, akik őszintén, elkötelezetten forgatták filmjeiket annak ellenére, hogy…

Virág helyett lépcsőkkel köszöntötte a nőnapot a Budavári Önkormányzat. A Glücklich Vilma nevét viselő lépcső fokai egy-egy női szerző kötetévé változtak Szendrey Júliától Török Sophie-n és Szepes Márián át Szécsi Noémiig.  A “Nők, Lépésről Lépésre” projekt Babos Zsili Bertalan művészcsoport munkája. A művel a magyar nők az irodalomra, és tágabb értelemben véve a magyar kultúrára gyakorolt hatását mutatják be. Már maga a helyszín is sokatmondó: azt a vízivárosi lépcsősort választották, amelyet Glücklich Vilma (1872-1927) – a magyar polgári feminista mozgalom egyik vezetője – tiszteletére nevezett el a Budavári Önkormányzat 2020 decemberében. A lépcsőkön szereplő nevek és műfajok igen változatosak: a…

Az Omega slágerének magyar változata hallható egy ausztrál bank hirdetésében, amelyben bemutatják, milyen eseménydús egy ember élete.  A Gyöngyhajú lány, ami már eddig is jelentős nemzetközi karriert futott be, meglepően tökéletes aláfestőzene az ember életének lehető legváltozatosabb történéseit felvillantó reklámhoz is. Arról egyelőre nincs információ, hogy a zeneválasztásért a hirdetési cég egy kint élő magyar alkalmazottja, esetleg egy Omega-rajongó ausztrál vagy a véletlen felelős. Annak ellenére, hogy ebben az esetben a felhasználó jogdíjat kötelesek fizetni a felhasználás után a dalszerzőnek, Kódor János akkor értesült az esetről, amikor az Index megkereste ebben a témában. „egy banknak csak van pénze jogdíjra. Ha…

1921-ben született Romhányi József. A közönség főleg rajzfilmek írójaként ismeri, ő azonban operaszövegkönyveire volt a legbüszkébb. 

A Tbiliszibn született legendás művész március 7-én hunyt el. 89 éves volt. Dmitrij Baskirov 1931. november 1-jén született. A moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban tanult Alexander Goldenweiser tanítványaként. A nemzetközi ismertséget az 1955-ös párizsi Marguerite Long–Jacques Thibaud verseny hozta el neki. Ettől kezdve a legrangosabb zenekarkorral és karmesterekkel játszott, olyanokkal mint Daniel Barenboim, Kurt Masur, Zubin Mehta vagy Wolfgang Sawallisch. https://www.youtube.com/watch?v=dyqjY5SR-fY 1997-ben megszerezte a spanyol állampolgárságot. 1999-től a Zsófia Királyné Zeneakadémián tanított. Olyan művészek kerültek ki a kezei közül, mint Arkagyij Volodosz vagy Kirill Gerstein, de tőle tanulhatott többek között Fejérvári Zoltán és Eckhardt Gábor is. (Via PlateaMagazine)