Szerző: Papp Tímea

Monteverdi operáját, a Poppea megkoronázását tűzi műsorára a Katona József Színház. A különleges, a maga nemében kísérleti produkcióról Dinyés Dániel zeneszerzővel, az előadás zenei vezetőjével és Szabó-Székely Ármin dramaturggal beszélgettünk. – Monteverdi operája 4,5 órányi zenei anyag, több mint húsz szereplővel, allegóriákkal, istenekkel, a főszereplőkön kívül sok kicsi figurával. Ebből monolitból mi maradt, és egyáltalán: hogyan dolgoztatok? Dinyés Dániel: Krisztának volt egy elképzelése arról, hogy számára mi az érdekes a történetből, és ennek a cselekményváznak megfelelően készült egy „kivágat”, a feladat pedig az volt, hogy ezeket a Monteverdi-operából megmaradt részeket a zenei és szellemi összefüggéseket is megtartva kapcsoljuk össze. Amikor…

Március 7-én mutatja be a Katona József Színház a Poppea megkoronázását, ezt az 1643-ban keletkezett nagyon is mai történetet. Dinyés Dániel, az előadás zenei vezetője általánosabban indokolt: amíg a politika létezik, ez a darab aktuális. Székely Kriszta viszont nagyon is személyesen fogalmazott: a rendező úgy érezte, az elmúlt fél évben olyan nyomás helyeződött a színházra, a Katonára és a szakmára is, hogy ezzel az anyaggal foglalkoznia kell. 11-kor kezdődő nyílt próbára 3/4 11-kor egészen a Párisi udvarig áll a sor. Gyors, természetesen nem reprezentatív közvélemény-kutatásom eredménye az, hogy az érdeklődők számára nem Monteverdi a húzónév. (Bevallom, meglepődtem volna, ha itt,…

Február 27-től látható a Trafó, az Orlai Produkciós Iroda és a Füge koprodukciójában készülő Családi tűzfészek. Az előadás alapanyaga Tarr Béla első filmje, amelynek forgatókönyvét a rendező, Pass Andrea és Garai Judit dramaturg adaptálták színpadra. – Mire szólt Orlai Tibor felkérése: írj vagy keress darabot a társulatára? Hogyan jutottál (jutottatok Garai Judittal) Tarr Béla filmjéig? – Tibor ismerve korábbi munkáimat, arra kért fel, hogy saját darabot írjak a társulatára. Nem mertem erre ígéretet tenni, mert elég kemény évad volt számomra az előző, a Vígszínháznak írtam A Vándorkutyát, majd a Trafóba, mutattuk be az Eltűnő ingereket. Sokat gondolkodtunk Garai Judit dramaturggal…

A Magyar Nemzeti Múzeum Rotschild Klára – divatkirálynő a vasfüggöny mögött kiállítása a ruhákról, a divatról, egy nő sikertörténetéről.

A Budapesti Operettszínház közel fél évszázaddal a magyarországi bemutató után tűzi műsorra ismét a musicalek egyik klasszikusát, a La Mancha lovagját. A címszerepben Nagy Lórántot is láthatja a közönség, aki nem először találkozik Cervantesszel, Don Quijotéval. – Milyen kapcsolat fűzi a La Mancha lovagja című musicalhez? – Szoros. Az eddigi 40 évemben ilyen, vagy olyan formában mindig szembejött velem ez a történet. A búsképű lovaggal először gyerekként találkoztam. Emlékeimben a nagyszülői ház elevenedik meg; ahol nagyapám a bársonyos baritonján gyengéden, de határozottan mesélt egy vicces lovagról, aki a jó védelmezőjeként szolgájával együtt járja a világot kalandokat keresve. S mindeközben hallom…

Furcsa érzés tetőtől talpig fast fashionbe öltözve belépni a Je Suis Belle aprócska Paulay Ede utcai boltjába. A zavarom persze rólam szól, egyáltalán nem kelti senki, kel az magától meg a helytől. A közeg teatralitásától. Azoktól az elegáns és bohém, időtlen és nagyon mai, szellemes és laza, látszólag átlagos, ugyanakkor mégis nagyon rafinált hétköznapi műalkotásoktól, amik a vállfákon lógnak. És hogy ez még inkább fokozódjon, angol rózsás csészében érkezik a tea. Stílszerűen, hiszen a Dollár Papa Gyermekei legutóbbi előadása, a Lady Chatterley szeretője kapcsán vagyunk itt, amelynek jelmezeit a Je Suis Belle tervezte. A Je Suis Belle-t (JSB) 2005-ben alapította…

A Fészek Művészklub története 1901-ig nyúlik vissza. Már a neve is betűszó: Festőművészek, Építőművészek, Szobrászok, Zenészek, Énekesek és Komédiások klubja. A patinás intézmény nagy hagyományú kortárs zenei koncertsorozattal, irodalmi estekkel, filmklubokkal és kiállításokkal, valamint a kifejezetten ezekbe a terekbe készített színházi előadásokkal, évente körülbelül ezer rendezvénnyel, ma is komoly jelentőséget képvisel Budapest kulturális életében. A jelenről és a közeljövőbeli tervekről Galambos Tiborral, Lukáts Andorral és Török Ferenccel beszélgettünk. Galambos Tibor koreográfus 1970-ben lett a FÉSZEK igazgatóhelyettese, két évvel később igazgatója, 1990 óta pedig ő tölti be a választmány által ötévenként megválasztott igazgató-főtitkári tisztséget, Lukáts Andor színművész a színházi tagozat alelnöke,…

Különleges előadás különleges helyszínen: Platón művét, Szókratész védőbeszédét február 17-én a Fészek Művészklub Kupolatermében adja elő Makranczi Zalán színművész. – Mennyire hálás vagy hálátlan dolog egyedül lenni a színpadon, és társak híján milyen kapaszkodók vannak? – Nagyon hálás, nagyon hasznos, bár minden egyes előadás előtt olyan, mintha helyből át akarnám ugrani a Himaláját. Nagyon kellett ez a feladat. Én világéletemben nagy színpadi művekben, társakkal a színpadon játszottam, és egy idő után kíváncsi lettem arra, hogyan bírok el egy ilyen feladattal. Azt éreztem, ez lesz a vízválasztó: ha elbírok vele, csinálom tovább a pályát, ha nem, akkor viszont lehet, hogy abba…

A bécsi születésű Hedy Lamarr nem csupán Hollywood egyik legfényesebb csillaga volt, de a feltalálók között is az elsők között kell említenünk, például azért, mert az ő nevéhez fűződik a mobiltechnológiában használt frekvenciaugrás, a Bluetooth és a WLAN szabadalma is. A bécsi Zsidó Múzeum Judenplatzon található kiállítóhelyén az ő különös, fordulatokkal teli életét mutatta be 2020-ban a Lady Bluetooth című kamarakiállítás. Hedy Lamarr Hedwig Kiesler néven született 1914. november 9-én Bécsben, tehetős családban. Apja bankár volt, anyja zongoraművészi karrierjét hagyta félbe. Hedy 16 évesen szerepelt először hangosfilmben (Pénz az utcán). Max Reinhardt nem csupán azt mondta róla, hogy a világ…

Borsi-Balogh Máté 2019-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, első szerepét, Macbethet még egyetemistaként játszotta el az Örkény Színházban. Azóta a színház tagja lett, az idei évadban már két bemutatója volt: Ficsor házmestert és Patikárius Jancsit játssza az Édes Annában, Menáhemet a Lót – Szodomában kövérebb a fű című előadásban. Amikor találkozunk, épp csak elkezdte próbálni az Andromakhét (abban Pürrhoszt alakítja), de még az évad végére is jut majd neki egy premier, a Hermann csatája. – Négy premier egy évadban. Ez sok, kevés, épp elég, szerencse, kivételezett helyzet? – Hogy szerencsés vagy kivételezett helyzet-e, hogy valaki egy budapesti művészszínház tagja?…