Szerző: Papp Tímea

Amióta eszem tudom, van egy Pólya Tibor út Szolnokon. Még mindig van, tehát nem lehet politikailag nagyon problémás a múltja, gondoltam magamban. De nagyjából ennyit tudtam róla. Néhány éve a Nemzeti Múzeumban volt egy kiállítás, a reklámplakátok tervezőjének ugyanezt a nevet írták a kis táblán. Nahát, gondoltam magamban, akkor nem véletlen, hogy a művésztelep felé van az út, és ennyiben maradtunk. (Mármint én meg magam.) A mai nap kapcsán kérdezem Fábián Barbi barátnőmet, aki szolnoki, hogy tudja-e ki volt Pólya Tibor. Nem vizsgáztatni akartam, csak gondoltam, a helyieknek ez alap. Mondja, nem, pedig az egyik szerelme ott lakott. És ezzel…

Tovább

A mai ablak két Szinyei Merse Pál-képet rejt. A később keletkezett az évszakot teljes pompájában mutatja, a korábbi a tél egész más arcát tárja elénk. Induljunk a festmények nyomába! A Hóolvadás 1884 és 1895 között készült. A jernyei birtokról 1882-ben Bécsbe költözött családjával, ahol egy évvel később állított ki, majd Budapesten is létrejött első önálló tárlata. Ezt követően tértek haza Jernyére, ahol a kép első változatát egy márciusi napon, kivonulva a szabadba, állítólag egy óra alatt készítette el, majd közel egy évtizedre felhagyott a festéssel. A Képzőművészet Magyarországon című kiadvány így elemezte a Magyar Nemzeti Galériában található festményt: A megdöbbentően…

Tovább

1844. február 20-án született Munkácsy Mihály, és 1900. május 1-jén hunyt el. A békéscsabai asztalosinasból lett festőművészről azonban nem csupán a jeles évforduló miatt írtunk idén több alkalommal… Munkácsyt ünnepelték Szolnokon és Debrecenben, ahol smét látható a Golgota, miután a magyar állami 3 milliárd forintért megvásárolta a képet. Egy géniusz története – Munkácsy Mihály életútja címmel pedig a festőművész születésének 175. évfordulójára három projektorba csomagolta kiállítását a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum. Az ország legnagyobb Munkácsy-közgyűjteményének anyagából válogató, három projektorral kivetíthető összeállítást zene, narráció és szöveges időszalag is kíséri. Az Egy géniusz története – Munkácsy Mihály életútja című digitális válogatás nem csak afféle virtuális monográfia, hisz…

Tovább

Mednyánszky László Beckóban született 1852. április 23-án és 1919. április 17-én hunyt el Bécsben. Rövid mérnöki tanulmányok után a Müncheni Képzőművészeti Akadémia és a párizsi  École de Beaux Arts növendéke lett. A szolnoki művészetelep egyik alapítója, a Feszty-körkép egyik alkotója, ez utóbbihoz máramarosi tanulmányutat is tett. A tekintélyes arisztokrata családból származó Mednyánszky Párizs, Bécs, Budapest és a családi birtok, Beckó, illetve Nagyőr között élte életét. A világháború kitörésekor önkéntesnek jelentkezett, hadifestőként teljesített szolgálatot Galíciában, Szerbiában és Dél-Tirolban. Vonzották a nagyszabású események, a természet és az erők hatalma. Első tájképein a barbizoni iskola hatása érezhető. 1889 és 1892 közötti párizsi tartózkodása…

Tovább

A Hősök című koncerten elhangzó Szirti sas című harsonaconcerto szólistája maga a zeneszerző, Christian Lindberg lesz, aki egy kölni lemezfelvételről érkezik Pécsre. Ami viszont igazán különlegessé teszi a január 18-i hangversenyt, az az, hogy a darabot annak ihletője, a Pannon Filharmonikusok vezető karmestere, Gilbert Varga dirigálja. – Régóta ismerik egymást Gilbert Vargával. Felidézné első találkozásukat? – Nehezet kér, mert több mint húsz éve történt. 1995-öt vagy 96-ot írtunk. Toru Takemitsu nekem írt harsonaversenyét és talán egy Leopold Mozart-művet játszottam a Skót Kamarazenekarral, és Gilbert vezényelt. Lenyűgözött a felkészültsége, az, ahogyan a zenekarral bánt, ahogyan a művet kezelte. Barátok lettünk, és…

Tovább

Adventi kalendáriumunkban az oroszok megkerülhetetlenek: az orosz élet enciklopédiája, azaz az Anyegin természetesen nem maradt ki, Csajkovszkijt A diótörő kapcsán emlegettük, és egy egyáltalán nem vidám kortárs darabbal is megismerkedhettek olvasóink.  Mai ablakunk képeit Rimszkij-Korszakov Karácsony éj című operájának legendás-titkos világát nehezen tudjuk ezekhez a képekhez kötni. Az alábbiak vagy bájos, akár gyerekkönyv-illusztrációknak is használható alkotások, vagy karácsonyi üdvözlőlapok világát felidéző realista darabok. Előbbieket az orosz szamovárgyári díszítőfestőből Amerikába emigrált, majd onnan Szlovéniába költöző, és ott dolgozó, sőt művészeti túrákat is vezető Natasha Villone-nak köszönhetjük, utóbbiakat a Rjepintől tanult illusztrátor, festő, díszlettervező Borisz Kusztogyijev (1878—1927) és Vszjelovod Ivanov festették. (Ezt…

Tovább

Párizs egyik emblematikus épületét sokat emlegettük idén. Április 15-én a kora esti órákban tűz ütött ki a párzsi Notre-Dame-székesegyház tetőszerkezetén, feltételezhetően a felújítási munkálatok során, amiről mi is beszámoltunk. A tető és az úgynevezett huszártorony összeomlott, és a bal oldali harangtornyot is elérték a lángok. Éjfél körül már tudni lehetett, hogy megmenekül a Notre-Dame, a hatóságok azonban csak hajnali három óra körül jelentették be, hogy a párizsi tűzoltóság munkatársai teljesen megfékezték a tüzet, vagyis a szerkezetben nem esik több kár, a tornyok pedig elkerülik a teljes pusztulást. Az épület azonban súlyos károkat szenvedett: a székesegyház ablakai a tűz áldozatává váltak, a…

Tovább

New York. Az eredetileg holland gyarmat 1664-ben lett az angoloké, és kapta meg New York nevet a yorki herceg, a későbbi II. Jakab után. Az Egyesült Államok legnépesebb városa: a 2018-as adatok szerint 784 km2 területen 8.398.748 ember élt, az agglomerációval együtt lakosságának száma mintegy 20 millió. Tökéletesen igaz rá a népek olvasztótégelye jelző, állítólag 800 (!) nyelvet beszélnek itt. A városnak van romantikája, amiért a popkultúra sokat is tesz. Például így. https://youtu.be/EEjq8ZoyXuQ Indítsák el a zenét, hallgassák folyamatosan, és nézegessék a következő képeket. De először ismerjék meg alkotóikat, mert valószínűleg nem gyakran emlegetjük őket. Colin Campbell Cooper (1856–1937) impresszionista…

Tovább