Szerző: Papp Tímea

Az Örkény Színház idei első bemutatóját, a Kertész utcai Shaxpeare-mosót Bodó Viktor rendezte. A különös cím a Rómeó és Júlia különös, Závada Péter és a társulat által elkövetett adaptációja, amelyben a veronai helyett erzsébetvárosi szerelmeseket Kókai Tünde és Patkós Márton alakítják. – Milyen várakozások indultatok neki a próbafolyamatnak? Kókai Tünde: Sejtettem, hogy rendkívüli élmény lesz Viktorral dolgozni. Azt hiszem e tekintetben a társulat nevében is beszélhetek. Patkós Márton: Viktortól először a Katonában láttam a Ledarálnakeltűntemet. Rögtön láttam, hogy ennek az előadásnak egészen sajátos nyelve van. Később megnéztem tőle az Anamnesist is, az is más, mint amit megszoktunk. El is tettem magamban, hogy…

Bojtos Lucát és Erdős Attilát klasszikus és szokatlan formanyelvű előadásokban is láthatják a nézők, de dolgozzanak bárhol, a munkán nem spórolnak. A Budapesti Operettszínházban a Csárdáskirálynő Stáziját és Bóniját alakítják, a műfaj követelményeinek megfelelően elsöprő energiával. Nézi őket az ember a színpadon, és érzi, hogy különleges kémia van közöttük. Aztán találkozik velük, és kiderül, semmi nem véletlen. – Sokfelé találkozhat a nevetekkel a közönség: most az Operettszínházban ülünk, de az Operában is énekeltek, és egészen különleges, független zenés színházi projektekben is közreműködtök. Ez a sokféle közeg eltérő megfelelési igényt vagy elvárást támaszt elétek előadóként? Erdős Attila: Az alapvető színészi és…

A Bartók Világversenyhez különleges, két helyszínt, a Zeneakadémiát és a Csalán úti Bartók Béla Emlékházat érintő városnéző túra kapcsolódott.  A Stachó László zenetudós, pszichológus és zongoraművész vezette túra első állomása a Zeneakadémia épülete, a második emeleti XIII-as tanterem volt, ahol Bartók 1907 és 1934 között tanított. A sarki, a Király utcára és a Liszt Ferenc térre néző terem nem emlékszoba, hanem nagyon is aktívan használt tanterem, a nagy hírű pedagógus emlékét, zeneakadémiai, növendéki és tanári éveit, fotókkal gazdagon illusztrált tablók idézik fel. Ezekről és túravezetőnk szavaiból kiderült, hogy a 20. század elején jóval kevesebb tantárgya és órája volt a zeneakadémistáknak,…

A Madách Színház idei első bemutatója a Once – Egyszer című musical, amely több ok miatt is különleges. Erről kérdeztük a két főszereplőt, Tompos Kátyát és Dolhai Attilát. – Jó tíz éve került mozikba az az ír film, amelynek alapján a musical készült. Láttátok akkor vagy megnéztétek azóta? Milyen hatással volt rátok? Mennyiben más a musical a filmhez képest? Tompos Kátya: A film engem érdekes módon nem érintett annyira meg, mint a kollégáimat, akik látták. A történet viszont engem is megfogott, olyan fajsúlyos, emberi témákról beszél, amelyekkel könnyű azonosulni: milyen érzés egy idegen országban élni; társadalmi különbségekről, pénzhiányról és a…

Egy Callas-felvétel terelte az addig zongorázó Kiss Diánát az éneklés felé: a kazettáról szóló Habanera alatt tört rá a felismerés, hogy mi az ő útja. Addig örömét lelte a barokkban és Bartókban, de a zongoragyakorlás nem adott neki annyi energiát, mint az éneklés. Az operavizsgák közönsége után idén nyáron az operettrajongók is megismerkedhettek vele az Operettszínház Csárdáskirálynőjének Stázijaként. A Nagymező utcai premieren azonban új szerepkörben, primadonnaként találkozhatnak vele a nézők. –  A Debreceni Egyetemen, majd a Zeneakadémián operaénekesként diplomáztál. Az operett hogyan került a látókörödbe? Volt esetleg kurzusotok, amin beleszerettél a műfajba? –  Külön kurzus nem. Anna Netrebko felvételeit sokat…

A Mi történt Baby Jane-nel? először kisregényként jelent meg, majd 1962-ben filmet forgattak belőle. A történetből készült színdarab, mely a Delta Produkció előadása, szeptember 21-től látható a Hatszín Teátrumban Alföldi Róbert rendezésében, Hernádi Judit és Kiss Mari főszereplésével. Bár Hartai Petrával és Bercsényi Péterrel a darabról kezdtünk beszélgetni, hamar másfelé kanyarodtunk. – Volt bármilyen előzetes ismeretetek az alapanyagról? Bercsényi Péter: A filmet az előadástól függetlenül, már nagyon régóta meg akartam nézni, mert Bette Davist imádom. Úgyhogy amikor a felkérést megkaptam, megnéztem, ráadásul tudtam, hogy a filmhez képest a színpadi verzió biztosan más lesz. Borzasztóan tetszett már a történet miatt is,…

Tarnóczi Jakab idén végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen zenés színházi rendezőként. Már negyedévesen egy vizsgamunkával, a Schroffenstein családdal felhívta magára a figyelmet, azóta izgalmas előadásokat készített többek között a nagyváradi Szigligeti Színházban és a Katona József Színházban. Sűrű szeptember elé néz: Vízkereszt-bemutatója lesz Salgótarjánban, a Színikritikusok Díjának egyik várományosa a legígéretesebb pályakezdők között, és az ő Bernd Róza-rendezésével nyit a Thália Színház új kamaraszínpada, a Télikert. – Kezdjük a pályakezdőket érintő obligát kérdéssel: miért épp a rendező szak? – Evidens volt, úgy éreztem, nincs más alternatíva. Nehéz erről beszélni, mert utólag azt érzem, minden éppen úgy történt, ahogy kellett,…

Francia felütéssel indul a Pannon Filharmonikusok évada szeptember 12-én, a hangverseny egyik szólistája pedig egy visszatérő művész, Arno Bornkamp. A holland szaxofonos abban bízik, hogy a három évvel ezelőtti, igazán különleges pécsi koncertélmény ezúttal is megismételhető. – Az életrajzának az első mondata így hangzik: „Arno Bornkamp klasszikus szaxofonművész különleges egyéniség a szaxofonosok és a klasszikus zenészek világában is.” Mennyire állt távol ez a két világ akkor, amikor a pályáját kezdte, és mennyire most? – A klasszikus zene nem feltétlenül szaxofoncentrikus, bár szerencsére vannak zeneszerzők, akik műveikben használják ezt a hangszert. Még a 20. században, az 1980-as évek elején kezdtem a…

Árpád átlagos harmincas, liftszerelő; elégedett az életével. Egy nap azonban a lélekvándorlás-specialista Perlay Inc. kopogtat az ajtaján. A cég elhunyt milliárdosok reinkarnációit kutatja fel, hogy azoknak vagyonukat átörökítve új életükben se kelljen nélkülözniük. Ha bebizonyosodik, hogy Árpád Michael Korsós, a rettegett pénzember újjászületése, elképzelhetetlenül gazdag lesz. De kész-e hátrahagyni saját életét, hogy valaki másét élje tovább? A válasz az Egy másik életben című tévéfilmből derül ki, amelynek rendezőjét és egyik íróját, Tasnádi Istvánt kérdeztük. – Író vagy, de időnként rendezel is. Mikor van az, hogy nem adod ki az anyagot a kezedből? – Először kényszerből rendeztem meg a darabjaimat, mert…

Az Armel Operaverseny és Fesztivál keretében bemutatott El valahová a Tankréd és Klorinda párviadala című Monteverdi-mű és Tar Sándor-írások alapján készült. A darab azonban egyáltalán nem opera. Hanem az, ami a színlapon is áll: zenés színházi előadás. Aki csak egyetlen konvenció mentén, operát vagy fizikai színházat számon kérve nézi, csalódni fog. Aki nem választja le egymásról a műfajokat, hanem figyel, fülel és asszociál, valami egészen újszerűre készülhet a jövő évadban a Trafóban. – Nem vizsgakérdés, de hogyan definiálod az opera műfaját? – Az első és legfontosabb kritérium az, hogy minden verbális közlés énekben manifesztálódik. Bár ha ezt a konvenciót az…