Szinte mindenki ismeri a Körúti hajnal, az Esti sugárkoszorú vagy a Lélektől lélekig című klasszikust. Ám Tóth Árpád elégikus-szecessziós lírája mellett tréfás, groteszk, sőt esetenként fantasztikus költeményei, illetve műfordításai és publicisztikái is olvasásra érdemesek. Az aradi születésű, ám a budai Várnegyedben élt és elhunyt költő nevét ma sétány viseli a Várban, ahogy utcákat vagy gimnáziumokat is neveztek el róla. Lírája évtizedek óta érettségi tétel, pedig életében csak három kis verseskönyve jelent meg. Tóth Árpádot Juhász Gyula mellett a századelő hangulatköltőjeként, a magány lírikusaként tartjuk számon. Nagy formaművész volt, tizenhárom szótagos jambikus sorát ma Tóth Árpád-versnek nevezzük: „Mikor csillaggal ékes a…