Szerző: Rácz Ráchel

A nappalok rövidülnek, a negyedik hullám a nyakunkon, de az őszi napsugarak és archív színházi börzénk dobhat egy kis immunpumpát lelki tartalékaink stabilizálására. A klasszikus vígszínházi Molnár-miliőtől a ’80-as évek new wave imposztoráig, jöjjön néhány bonbon, amely lépre csal minket! Kedves hazug   „Negyven éven át fűzött össze titkos kapcsolat két nagyon is nyilvános életű embert. A híres angol színésznőt, Mrs. Patrick Campbellt és a nagyszerű vegetáriánust és drámaírót, Bernard Shaw-t. (…) Íme babonás szerelmük története, úgy, amint azt ők maguk megírták száz meg száz levélben, évek hosszú során át.” Jerome Kilty poétikus színpadi kettőst komponál a két művész legendás…

Tovább

Nyárlevezetőnek irány a mozi! Varsics Péter első nagyjátékfilmje, az Így vagy tökéletes ígéretes produkció, amely a romantikus komédia fogalmát dimenzionálja. Trokán Nórával, a film egyik alkotójával beszélgettünk forgatási élményekről, sorozat kontra mozifilm készítésről, szépségideálról és annak változásairól, valamint közeljövőbeli munkáiról. – Milyen élményt jelentett számodra az Így vagy tökéletes forgatása? – Rendkívül jó hangulatban telt a munka, sokat nevettünk. Nagyon pozitív volt ennyi remek kollégával együttműködni. Sokban hozzájárult ehhez a felhőtlen, oldott légkörhöz Varsics Péter precíz, segítőkész, figyelmes attitűdje. Viszonylag sok helyszínen forgattunk egyébként, például a Margitszigeten, stúdióban, lakásban. – Milyen fontos különbségeket érzel a sorozat és a mozifilm készítése…

Tovább

Bródy Sándor életműve meghatározó a magyar dráma történetében. Az 1863. július 23-án született szerző alkotói világára leginkább Jókai dús cselekményszövetei és Zola naturalista vonásai gyakorolnak hatást. Pszichológiai szempontból darabjai rokonságot mutatnak a klasszikus orosz irodalom analitikus megközelítéseivel. Drámáinak fókusza: az éles társadalomkritika és az innováció egyre sürgetőbb szükségessége – utóbbit, egy transzgenerációs felvetés mentén elspirálozzuk dédunokájáig, Bródy Jánosig. „Apák és fiúk”, feminizmus Bródy Sándor színműveiben fontos hangsúlyt kap a nőtéma, valamint az életben boldogulni vágyó, „két tűz között vergődő” fiatal generáció hiteles, szociálisan érzékeny ábrázolása. Mindkét kérdéskör újszerűen, a hazai drámairodalomban addig szokatlan módon reprezentálódik történetei során. A dada egy…

Tovább

Mi volt Bajor Gizi számára a nyári feltöltődés? Házastárssal vagy egyedül? Dajka Margittól Páger Antalig kiderül! Mi volt a „Kabos-turné”? Hogyan csavarta el a szegedi lányok fejét Várkonyi Zoltán és Ungvári László? Görbe este és néhány korty whiskey Ruttkaiéknál, Liliomfi-forgatás Badacsonyban és Szigligeten. Anekdoták, interjúk, nosztalgia, no és persze Egy pikoló világos. Balatonföldvár, árnyas park, zsalugáter Bajor Gizi és férje, Germán Tibor legszívesebben csendes, békés nyugalomban töltötte nyári szabadságát a balatonföldvári nyaralójukban. Egy interjú során elmondta, mit jelent számára az igazi vakáció: „Mindenekelőtt a teljes kikapcsolódást mindenből, ami színház. Aztán a jó késői fölkelést. Délelőtt természetesen Balaton! Fürdés, napozás, esetleg…

Tovább

A Városmajori Szabadtéri Színpad művészeti tanácsadójával, a színház szerelmesével beszélgettünk emlékekről, fordulatokról, a „Várkonyi-szellemiségről”, utazásról, pandémiáról. Peremartoni Krisztina mozaikjai – a teljesség igénye nélkül. – Számos fantasztikus helyen jártál az elmúlt években Kanadától Kaliforniáig, Mexikótól Indiáig. Mi a legkedvesebb hely számodra, ahová most elutaznál? – Életszakaszonként változhat, hogy mit tart az ember kedvencnek. Talán Kanadát mondanám, leginkább csodálatos környezeti adottságai miatt. Ha olyan természetet akarunk látni, ami majdnem érintetlen, akkor az északi pólusok felé kell venni az irányt. Általában az emberek a hideget nem viselik jól, éppen ezért az északi részeken talán kevesebb a lábnyomuk is. Kizsákmányoló, kártékony és tulajdonképpen…

Tovább

Fáklyás felvonulás, avagy mi volt a hazai arisztokrácia kedvelt nyári krikett helyszíne? Hol forgatták a Kozák András és Tordai Teri főszereplésével készült Jókai-adaptációt? Hogyan kapcsolódik Sopronhoz egy színes werkfotó-gyűjtemény 1955-ből? „Ég a napmelegtől a kopár szík sarja” és mi leginkább egy tikkadt szöcskenyájra hasonlítunk a kánikulában. Csüggedésre azonban semmi ok! Összegyűjtöttünk néhány hűsítő kirándulóhelyet, egy-egy filmhez, színházi történethez kapcsolódva. Andrássy-kastély, Tiszadob A Loire menti kastélyok hangulatát idéző Andrássy-rezidencia kedvelt nyári üdülőhelye volt a hazai arisztokráciának. A Meining Artúr által tervezett, középkori francia kastélyok mintájára kialakított kastélyt Andrássy Gyula gróf építtette 1880-1885 között. A nemesi osztály tagjai mellett a kastélyban hazai…

Tovább

1944. június 25-én született Budapesten és 1989. november 2-án hunyt el Ronyecz Mária. A színésznő emblematikus alakításait idézzük, Gertrudistól Árva Bethlen Katáig. Tehetsége, mélyről építkező színészi gesztusai, kitűnő stílusérzéke természetességében, eszköztelen, szinte puritán művészi erejében rejlik. Drámai jelenléte olyan kontúros művészek nagy alakításaihoz kapcsolódik, mint például Tőkés Anna, Gobbi Hilda, Jászai Mari, Latinovits Zoltán, Bihari József vagy Rajz János. Ronyecz Mária Kunágotán született, ahonnan családjával még gyermekként Budapestre költözött, mivel édesapja itt kapott állást. Tanulmányait a fővárosban kezdte. Vonzalma és érzékenysége a művészetek iránt már korán megmutatkozott, s noha a zongora érdekelte leginkább, ennek finanszírozását a család nem tudta megengedni.…

Tovább

Fodor Orsolya, az Akademia Teatralna im. Aleksandra Zelwerowicza Filia w Białymstoku negyedéves bábrendező szak hallgatója, vizsgaelőadásával nem kis feladatot vállalt, ugyanis Virginia Woolf művének adaptációját egy hagyományos színpadi kereteken kívüli térben, a Kincsem Palota romos terében valósította meg. A nagy sikernek örvendő Orlando-projektről, SZFE-ről, a lengyel egyetemről és tervekről beszélgettünk a rendkívül ígéretes fiatal színházi alkotóval. – Bábrendezőként végzel most az egyetemen, ugyanakkor azt látom, hogy jóval erősebb benned a színházi koncepció. A vizsgaelőadásod sem báb, hanem színházi előadás, prózai színészekkel. Hogyan képzeled el a jövőt, bábrendezőként, vagy színházi rendezőként? – Nem szeretném magam határozottan definiálni, mert ezt a két…

Tovább

Amikor a pályakezdő Darvas Iván 1946-ban feltűnik a Művész Színház színpadán, azontúl, hogy feltűnően tehetséges, mint jelenség is meghatározó, hiszen az újfajta színészprofil talán legfeltűnőbb „hírnöke”. Annak a régi hagyományokkal szakító generációnak érzékeny, „laza értelmiségi” színészideálja (többek között Gábor Miklóssal, Várkonyi Zoltánnal), amely ösztönösen és merőben más aspektusú szerepformálási gesztusokkal rendelkezik, mint „jávoros” elődeik. Nyári sorozatunkban generációkon átívelő színházi áramlatokról és alkotókról írunk. Az intellektuális színészideál megjelenése A nyugati filmes és színházi kultúrában a ’30-as–’40-es évek fordulóján már egyre többször feltűnnek a friss, sztereotipikus maszkulin férfiideáltól különböző, modern, afféle „intellektuális” reprezentánsok (Laurence Olivier, Leslie Howard, Gérarde Philipe, Humphrey Bogart). Erre…

Tovább