Szerző: Réfi Zsuzsanna

Devich Márton személyében ősztől új vezetője lett a Bartók Rádiónak. A komolyzenei csatorna mérnök végzettségű, muzsikus családban élő igazgatóját az újságírói pályájáról, a Bartók Rádióban végbement változásokról, a hallgatók visszajelzéseiről, a komolyzenei média kihívásairól, valamint a Bartók Rádió és a Magyar Rádió Zenei Együttesei kapcsolatáról kérdeztük. – Tavaly szeptember elsejétől lett a Bartók Rádió igazgatója. Váratlanul érte a felkérés? – Igen, és megtiszteltetésnek éreztem. A Bartók Rádió szeretete egész életemet végigkísérte. Egyetem utáni első munkahelyem is a Magyar Rádió volt, itt dolgozott évtizedeken át édesanyám és nevelőapám. Gyermekkoromban mindig hallgattuk a Bartók Rádiót, mindig esemény volt egy-egy Új Zenei Újság,…

Tovább

Több mint negyedszázaddal ezelőtt indult el a Zeneakadémián az első zenei menedzser tanszak, Strém Kálmán és Klenjánszky Tamás kezdeményezésére. Ők ugyanis pontosan látták, hogy az állami monopóliumokra épülő rendszer hamarosan összeomlik, s erre a hivatásra meg kellene tanítani egy generációt. Majd tizenöt évvel később lett folytatás, Retkes Attila vezetésével. A zenetörténész, közgazdász, kulturális szakember azt mondja, a pályakezdő diplomás művészek többsége még ma sincs tisztában a saját karrierépítés lehetőségeivel, korlátaival. A Zeneakadémián arra törekszenek, hogy a hallgatók számára közvetlenül is hasznosítható tudást adjanak, s a legfelkészültebb vendégelőadók nyújtsanak tájékoztatást az impresszálásról, a fesztiválrendezésről vagy a lemezkiadásról. – Hogyan indult 1991-ben…

Tovább

Hogyan történik a fekvésváltás folyamata, milyen fehér felhőt rajzol a gyanta, ahogy porzik, hogyan rezeg a húr, mennyire, miben hat egymásra a szerző és az előadó, s végső soron miként is születik meg a muzsika. Mindebbe betekintést nyernek azok, akik megnézik a The Violin Alone című filmet. Különleges alkotás született ugyanis egy kortárs komponista és egy hegedűművész közös munkájáról. A Zenekar folyóirat további cikkeihez kattintson ide. A rendhagyó mozit január 4-től vetítik a filmszínházak az Egyesült Államokban, utána pedig a tévében is sugározzák majd. A tengerentúli premieren Oláh Vilmos is részt vett, hiszen neki íródott a mű, ő és Eric…

Tovább

A tavalyi esztendő végén egy újabb együttes kérte felvételét a regionális zenekarok sorába: a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar. A társulat a legrégebbiek közé tartozik, hiszen 1829-ben alapították, s az eltelt évek során a legrangosabb művészek is muzsikáltak az együttessel. Kóczán Péter, a zenekar művészeti vezetője, aki az utóbbi években irányítja az együttesnél folyó munkát, elmondta, hogy nem céljuk a hivatásos szimfonikus zenekarrá válás. Arra törekszenek, hogy minél több izgalmas projekttel vegyenek részt Sopron életében, hogy az itt élő zenészek muzsikálhassanak egy nagyzenekarban, s hogy minél több fiatalt nyerjenek meg a klasszikus zenének. Már több mint százéves hagyománya van annak,…

Tovább

Tavaly döntés született arról, hogy a kulturális területen foglalkoztatott közalkalmazottak január 1-jétől 15 százalékos illetményemelésben részesülnek. Előrelépést jelent ez egy olyan területen, ahol sok éve stagnáltak a bérek, sajnos azonban akadnak még tisztázatlan kérdések. Dr. Gyimesi László, az MZTSz főtitkára, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének elnöke bízik abban, hogy valóban mindenkire vonatkozik ez az emelés, és megoldást találnak arra is, hogy a gazdasági társaságokban foglalkoztatott muzsikusok, színészek, táncosok valamint a nem művészeti munkakörben dolgozók is részesüljenek belőle. A szakszervezeti vezető szerint az új évre számos más régebbi, nyitott kérdés is marad, így érintette a művésznyugdíjakat és a művész-életpálya modellt is. -…

Tovább

Előző cikkünkben három vonós művész mesélt arról, miért is vágott neki a külföldi éveknek, majd mi ösztönözte arra, hogy az itthoni zenekaroknál tegyen próbát. Ez alkalommal két fuvola-  és egy trombitaművész összegzi nemzetközi és magyarországi tapasztalatait.  A külföldi képzésben jelentős szerepet kapó zenekari játékról, a próbajátékokra való felkészítésről, az édesanyák félállású muzsikálásáról, valamint a honvágyról, az itthoni összetartó zenei közösségről is beszélnek.  A Zenekar folyóirat további cikkeihez kattintson ide. „A szívem mindig itthon maradt” Az amszterdami Royal Concertgebouw Orchestra két próbajátékán is sikerrel szerepelt. Először tutti, majd első trombitában jutott a döntőbe. A sok-sok jelentkező közül, a három napon keresztül…

Tovább

Több változás is történt az NKA-nál az utóbbi időszakban, hiszen tavaly a kuratóriumokban  megjelentek a Magyar Művészeti Akadémia delegáltjai, január 1-jétől pedig a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága került át az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőhöz. Doncsev András elmondta, mindez semmilyen szempontból nem befolyásolja a pályázati működésüket, csak az igazgatóság munkatársai számára jelent némi nehézséget. Az alelnök emellett örömmel számol be arról, hogy milyen nagy összeget osztottak szét a zenei területen, s arra biztat mindenkit, hogy pályázzon a szakmából érkező, átfogó programötletekkel.  – Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőhöz került az NKA Igazgatósága 2017. január 1-jétől. Mit jelent ez az intézmény szempontjából? A Zenekar folyóirat…

Tovább

Októberben új elnök került a Magyar Hangversenyrendezők és Művészeti Ügynökségek Egyesülete élére. Fenyő Gábor leköszönt posztjáról és a szervezet élére az Egyesület tagjai Ács Pétert választották meg. Az Óbudai Danubia Zenekar ügyvezetőjével új pozíciója kapcsán beszélgettünk az itthoni koncertrendezés helyzetéről, arról, hogy milyen károkat okoz a „vattázás”, és mennyiben torzítja a versenyhelyzetet a TAO támogatás. A Zenekar folyóirat további cikkeihez kattintson ide. – Melyek lesznek az első teendői az egyesület élén? – A szervezet működését kell stabilizálni először, s aztán következhetnek az egyéb teendők. Közel tíz éve vagyok az egyesület tagja, jómagam is lassan már 16 esztendeje foglalkozom koncertrendezéssel, korábban…

Tovább

A 2000-es évektől egyre több fiatal zenész kelt útra, tette próbára a tudását külföldi zenekarok próbajátékain, s vállalt tanári állást nemzetközi oktatási intézményekben. A döntésük mögött a biztosabb egzisztencia, a kiszámíthatóbb élet, a jóval kedvezőbb fizetések, a színesebb, rangosabb zenei kínálat állt. No meg az, hogy itthon alig-alig lehetett státuszt találni, s egy főállás béréből sem nagyon lehetett megélni. A Zenekar folyóirat további cikkeihez kattintson ide. Az utóbbi néhány évben azonban megfordulni látszik ez a folyamat. Egyre sokasodik a hazatérők száma,  hiszen több együttesnél is meghirdettek státuszokat, és most már a hazai bérek – ha nem is minden együttesnél -…

Tovább

– Ez év áprilisától már főzeneigazgatói asszisztensként dolgozott,  augusztus 1-jétől lett zenekari igazgató. Milyen célokkal vette át az együttesirányítását? A Zenekar folyóirat további cikkeihez kattintson ide. – Célkitűzésem volt – és ez azóta sem változott –, hogy a MÁO Zenekara olyan munkahely legyen, ahol a rendkívüli igénybevétel és munkatempó ellenére jó dolgozni. Szeretném elérni, hogy az itt játszó muzsikusok megbecsülve érezzék magukat. Arra szeretném ösztönözni őket, hogy legyenek nyitottak egymás felé és dolgozzanak együtt a legmagasabb művészi színvonal elérése érdekében. – Milyen állapotok fogadták? Mit tapasztalt az elmúlt, több mint fél év során? Mik az azonnali teendők, s melyek a…

Tovább