Januárban és februárban a Fellini-sorozat keretében A nők városa, az És a hajó megy, a Ginger és Fred, és az Interjú kerül vetítésre.
Szerző: Réz András
A Müpa Filmklub Federico Fellini elvarázsolt világa című sorozata november 7-én a Rómával folytatódik.
Igen szép dolog az, ha egy alkotót besoroznak a halhatatlanok regimentjébe, pláne, ha ez még életében történik meg vele.
Talán. Lehetséges. Van rá esély, hogy hányatott sorsú Very British sorozatunk végre boldog végkifejlethez érjen. A Müpamozi brit szatírákat felvonultató filmsorozata 2019 őszén indult. Azóta sok víz lefolyt különféle folyókon. Közben volt járvány, Brexit, s hamarosan már a brit rendszámok betűjele is GB-ről UK-ra változik. De a brit szatíra remélhetőleg mindezen megpróbáltatások ellenére nem adja meg magát. Itt van például Edgar Wright. Keményen dolgozott az elmúlt évben. Években. Őszre várható új filmje, amely időutazás – a ’60-as évekbe. Érdemes előtte megnézni 2013-as filmjét. A Világvége is időutazós film a maga módján, hiszen az ifjúkoruk helyszínére visszatérő barátok személyes, cseppet nosztalgikus…
A Világvége (2013) és Megtehetek bármit (2015) – a világ elmúlásának kevéssé mulattató lehetőségéről elmélkedik – nagyon-nagyon mulatságosan. A két filmet ráadásul összekapcsolja a főszereplő, Simon Pegg személye is, aki az utóbbi három évtizedben a brit komédiák és szatírák egyik legjellegzetesebb arcává vált a képernyőn és a moziban. De mi is olyan kacagtató az apokalipszisben? A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. A brit szatírák és – olykor nagyon fekete – komédiák a hatvanas évek elejétől napjainkig – jól látható, hogy az olykor szelíd, máskor gyilkos humor roppant aktuális céltáblákra lőtt. Gyorsan reagált a briteket aggasztó, nyomasztó történésekre, a divatokra, a…
Nagyot változott a brit szatíra az elmúlt fél évszázad során. A múlt század hatvanas–hetvenes éveiben meglehetősen súlyos kérdések foglalkoztatták a filmeseket: a hidegháború felforrósodásának lehetősége, a média és a manipuláció kérdései, a háborút nem viselt nemzedék — ma már inkább boomerekként emlegetik őket — útkeresése, a lázadás és a behódolás dilemmái a New Age gondolatokkal fűszerezve, a megmerevedett intézmények. A nyolcvanas-kilencvenes évek legizgalmasabb darabjaiban fordult a világ és a dramaturgia. A világ görcseit, abszurditását egyre inkább zakkant/függő karaktereken keresztül ábrázolták a filmesek. A külső széthullást, elbizonytalanodást a belső káoszon keresztül ragadták meg. A kilencvenes évektől pedig beköszöntött az identitáskeresés kora.…
Folytatódik a Müpa kultikus brit szatírákat és groteszkeket levetítő filmes sorozata. Január 6-án a Britannia gyógyintézet, január 27-én a Pink Floyd: A fal, február 10-én a György király, február 24-én a Trainspotting lesz látható a Müpa előadótermében. Ha valaki képet szeretne kapni egy adott kultúráról egy bizonyos időszakban, nem haszontalan megismernie a kor szatíráit. Kétségtelen, hogy a szatíra torzít: túloz, karikíroz, olykor átlép a fantasztikum, a disztópia világába. Éppen szélsőséges sarkításai miatt alkalmas arra, hogy felmutassa egy-egy korszak szorongásait, feszültségeit, dilemmáit. A ’80-as, ’90-es évek filmszatírái felől nézve Nagy-Britannia békés, de zakkant világnak tűnik. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. Lindsay…
Julian Barnes angol író Anglia, Anglia (1998) című szatirikus regényében egy dúsgazdag vállalkozó a nem túl távoli jövőben szórakoztató parkot/szigetet hoz létre. Az „igazi Angliát”, amely az angolokkal kapcsolatos közhelyek kimerítő kollekciója. E szigeten helyet kap Robin Hood, vidám cimboráival egyetemben. A lázadás és az engedelmesség feszítő kettőssége a brit szatírák állandóan visszatérő gondolata. A ’60-as, ’70-es évek filmjeiben különösen. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Müpamozi soron következő néhány filmje. Lindsay Anderson 1968-as filmje, a Ha… a brit új hullám egyikutolsó darabja. Egy brit kollégium világába lépünk be, amelyet az elfojtás/elnyomás ural, az értelmetlen dresszúra, a szemforgatás, a…
Voltak idők, amikor többet beszéltünk a brit filmekről. Az angol humor természetéről. A brit hagyományokról és közhelyekről. Ma kevesebbet, ugyanis a legsikeresebb – populáris – brit filmek összemosódnak a globálfilmekkel, és ember legyen a talpán, aki a világ minden piacán hódítani kívánó tömegfilmekben még képes fellelni egy adott kultúra azonosítóit. A Müpamozi új sorozata azt szeretné megmutatni, milyen is ez az összetéveszthetetlen ízű és illatú mozgóképes kultúra, és hogy mennyire élő. A Very British sorozat fél évszázad szatíráin és vígjátékain keresztül próbál a végére járni, miből táplálkozik, miért különleges a brit film. A vizsgálódás október 7-én egy 1963-as filmmel kezdődik,…
A Tűz van, babám! kiverte a biztosítékot csehszlovák és nyugatnémet, szovjet és amerikai kritikusoknál, a producernek nem tetszettek a szépségkirálynő-jelöltek, a kommunista párt első titkára falra mászott tőle – az önkéntes tűzoltókról nem is szólva. Ilyen ménkű nagy provokátor lenne Miloš Forman? A Müpamozi Forman-sorozatának most következő filmjeiből kiderül. Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy cseh-kanadai író, bizonyos Josef Škvorecký. Írt regényeket: súlyosabbakat és szellemes krimiket egyaránt. Imádta a jazzt és a filmeket. Így aztán megírta a cseh film személyes történetét, amelyben egy teljes fejezetet szentel Miloš Formannak és a vele való barátságának. (Amúgy meg ő éppen akkor…
