Szerző: Szentgyörgyi Rita / Budapest's Finest

Dimitri de Perrot egyedülálló koncertszínházi előadással érkezik a Trafóba október 11-én a CAFe Budapest keretében. Partnere a virtuóz jazzdobos, Julian Sartorius lesz. Az előadás kizárólag a hangokra épül. A lemezlovasból lett nemzetközileg elismert svájci hangszobrász, zenész, rendező a hang narratív erejét vizsgálja. Dimitri de Perrot neve nem ismeretlen a magyar közönség előtt: Gregor Metzger táncművésszel és Martin Zimmermann artistával már vendégszerepelt a Trafóban: a Gopf, a Hoi és a Gaff Aff című cirkuszi produkciókkal. A Myousic koncepcióját, látványát és rendezését jegyző kísérletező művészt zürichi otthonában kerestük meg telefonon. Dimitri de Perrot 1976-ban született a svájci Neuchatelben. Gimnazista kora óta lép…

A CAFe Budapest Leonard Bernstein korai zenés színpadi művével, a Trouble in Tahitival párban mutatja be Fekete Gyula Római láz című kamaraoperáját, Almási-Tóth András rendezésében. Almási-Tóth korábban zeneakadémiai növendékek vizsgaelőadásaként rendezte meg Fekete művét, amelyet ezúttal új koncepcióval gondolt tovább. A két idősíkon, a régi eseményeket megidéző múltban és a jelenben játszódó kétszereplős történet ezúttal négy énekes hangján szólal meg. „A Római láz az első operám – meséli Fekete Gyula. Nem a 20. század második felének experimentális stílusában komponáltam, hanem tradicionálisabb zenei nyelven. A darab kapcsán Puccinit, Richard Strausst, Elgart szokták emlegetni, mint ihlető forrást” – emlékezett vissza a Liszt…

Az Angliában élő gitárművész ikerpár két tagja közül Katona Péter egy saját, budapesti bemutatóval is megörvendezteti a CAFe közönségét október 6-án. Egyedi programot hoznak a fesztiválra, olyat, amit a közönség más gitárostól nem hallhat. – A Fifty-Fifty cím saját ötvenes évfordulójukra is utal: idén ketten együtt 100 évesek lettek. – A repertoárunk mintegy 50 százaléka saját művekből és a másik 50 százalék pedig átiratainkból áll. Így a zeneakadémiai program a mi nézőpontunkból teljesen kortárs. A darabok nagy részét még Magyarországon sosem játszottuk, különleges bemutató is lesz a műsorban. Pályafutásunk kezdetén szinte kizárólag eredetileg is gitárra írott műveket játszottuk. Amikor ezek…

A kortárs magyar zeneszerzés rangos seregszemléjét, a Mini-Fesztivált 2015-ben fogadta be először programjába a CAFe Budapest. 31 évvel ezelőtt a Magyar Zeneművészeti Társaság kezdeményezte a koncertsorozatot, amely a zeneszerzők több generációjának biztosít fórumot. A Mini-Fesztivál, amely idén négy különböző helyszínről jelentkezik négy koncerttel művészeti vezetője Fekete Gyula zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzés tanszékének vezetője, az akadémia rektorhelyettese.  „Negyedik éve működünk együtt a CAFe Budapesttel Bán Teodórának köszönhetően, aki felismerte a zenei mustra jelentőségét. Bátor vállalás, kiállás a részéről, hogy felkarolta ezt a hiánypótló sorozatot, amit annak idején az alapítók, Durkó Zsolt és Bozay Attila a kortárs zenei élet…

Rost Andrea világhírű magyar szoprán március 15-én vehette át a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést. A Budapesti Tavaszi Fesztiválon lányával, Harazdy Eszterrel lép fel egy különleges Anya – Lánya koncerten április 19-én. A népszerű Händel, Mozart, Gluck, Rossini, Puccini operaáriák mellett számos meglepetést is tartalmaz a műsor. A beszélgetés a díjátadót megelőzően készült. – Az Anya– Lánya koncert előzményeként pályája negyedszázados jubileumi koncertjén a Macska duettet énekelték közösen. Ez adta az ötletet a mostani áriaesthez? – Valahogy így történt. Eszter a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerzett operaénekesi diplomát. Elhatározta, hogy nem akar a nyomomba lépni. A klasszikus éneket ötvözi…

Harminc évvel ezelőtt azért hagyta el Magyarországot, mert nem tudta megvalósítani formabontó elképzeléseit a kortárs tánc területén. 1999-ben visszatért a Frenák Pál Társulattal, amely nemzetközi viszonylatban is az egyik legtöbbet turnézó mozgásszínházi együttes. A kétlaki, Párizsban és Budapesten élő táncművész-koreográfus új alkotással jelenik meg a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon. – A siket-néma gesztusnyelvet éppúgy beemeli koreográfiáiba, mint a kötélen függeszkedést vagy a butoh táncot. Mi árulható el készülő,  japán hatású darabjáról? A cikk nyomtatott formában a Budapest Finestben olvasható. – Tíz éven át hónapokat töltöttem Japánban, először a kiotói Villa Kujoyama-díj nyerteseként. Bejártam az országot, olyan helyeken is megfordultam,…