Szerző: Szentgyörgyi Rita

Az Opera szeptember 25-én mutatja be Beethoven két, ritkán hallható alkotását az Eiffel Műhelyházban, amelyeket eredetileg August von Kotzebue színpadi műveihez írt kísérőzeneként. Oberfrank Pál új prózai részekkel kiegészített rendezése az István király, Magyarhon első jótevője esetében a szakralitásra és az államalapító nagyságára helyezi a hangsúlyt, míg az Athén romjai színrevitelét filmes eszközökkel képzeli el. – Milyen kapcsolódási pontjai vannak Beethoven István királyával – amely főként a verbunkos témákra épült nyitányáról ismert –, illetve magával a tematikával? – A frenetikus, fülbemászó nyitányon kívül korábban nem ismertem Beethovennek ezt a kórustételekből, szólamokból, prózai részekből álló kompozícióját. Ez a téma azért is…

Tovább

Az Átrium kőkeményen kortárs, a revüszínpadok világát idéző Mefisztó feldolgozása a mindennapi gyarlóságok nyelvén szólaltatja meg a színész-rendező Hendrik Höfgen alakját, akire ráégett Mephisto álarca. Höfgen szerepe Alföldi Róbert újabb kabinetalakítása a Kabaré konferansziéját idéző ördögi sármmal. – 2013-ban színháztörténeti jelentőségű volt a Mephisto búcsúelőadása a Nemzetiben, az Alföldi-korszak temetése. Milyen érzés volt újra találkozni az anyaggal egy más felfogásban? – Nagyon örülök, hogy ilyen legendája van annak az előadásnak, de azóta eltelt lassan tíz év, és ez most egy teljesen másik helyzet. Igazat szólva a próbák során eszembe se jutott a nemzetis előadásunk. Az idő múlása, illetve az előadás…

Tovább

Absztrakt térben, a történelem ciklikusságának univerzális mondanivalójával jeleníti meg a francia forradalom zenei ábrázolásának ősét, a történelem viharában született szerelem és halál játékát Fabio Ceresa. Umberto Giordano verista látványoperája, az Andrea Chénier az olasz rendező második munkája az Operában. – A 2017-es Az álarcosbál rendezése során milyen tapasztalatokat szerzett Budapesten, milyen volt a közös munka a társulattal? – Csodás emlékeket őrzök Európa egyik legszebb városáról, és alig várom, hogy visszatérjek Magyarországra! A kiszámíthatatlan járványhelyzethez alkalmazkodva igyekszünk majd az Andrea Chénier próbáit lebonyolítani. Annak idején meleg fogadtatásban részesültem a Magyar Állami Operaház vezetősége részéről, és igényesség, hozzáértés jellemzett mindenkit, az énekesektől…

Tovább

Számos hazai koncertterem hangzásvilágának kialakítása fűződik a nevéhez. A Müpa hangversenyterménél a magyar koordinátor feladatát töltötte be a világhírű ARTEC cég mellett. A Zeneakadémia felújításánál és a pécsi Kodály Központnál a teremakusztikai tervezési feladatokat látta el. Jelenleg az Opera rekonstrukciós munkáiban az épületakusztika az ő területe. Arató Éva legújabb büszkesége az Eiffel Műhelyház Fricsay Ferenc világhírű karmesterről elnevezett stúdiójának akusztikai tervezése. – Mi volt a konkrét elgondolás a Fricsay stúdió esetében, és ebből mi valósult meg? – Olyan akusztikai teret kellett biztosítani, amelyik megfelel egy komolyzenei hangversenystúdiónak, és egyaránt alkalmas hangfelvételek készítésére, próbákra és esetleg kisebb koncertek megtartására is. Azzal…

Tovább

A kortárs olasz zeneszerző nyolc énekesre és alig több mint tizenkét hangszerre írt két egyfelvonásos operáját, a Fantasio és Fortunio címűeket a Magyar Állami Operaház a novarai Teatro Cocciával együttműködve mutatta be Olaszországban. A 2018. decemberi ősbemutatót követően Budapesten is láthatóak lesznek a darabok a következő évadban az Eiffel Műhelyház Bánffy-termében. Giampaolo Testonival beszélgettünk. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. – Hogyan született meg az együttműködés a Magyar Állami Operaházzal? – A vállalás „motorja” az ügynököm és kiadóm, Luca Ceretta, és nagy örömömre szolgál, hogy a lelkes fogadtatású olaszországi bemutató után az operadiptichon 2019-ben az Eiffel Műhelyházban kerül a magyar közönség…

Tovább

A Carmina Burana a világon először lesz hallható az eredeti Orff-elképzelés szerinti színpadi produkcióként, a Magyar Állami Operaház megrendelésére készült, unikális, mágikus képekkel gazdagított előadásban. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. Zene és koncepció Bogányi Tibor karmester, Zászkaliczky Ágnes orgona és festőművész, Könnyű Attila forgatókönyvíró a Freelusion csapatával együtt álmodta meg azt az összművészeti produkciót, amely szeptemberben és októberben kerül műsorra az Erkel Színházban. Az estek különlegessége, hogy a video mapping technika és az interaktív vetítés révén káprázatos látványvilág egészíti majd ki a zeneművet. A százhúsz tagú kórus és a Magyar Nemzeti Balett három táncosa mintegy vetítővászonként elevenedik meg a színpadon…

Tovább