Szerző: Szentgyörgyi Rita

A kortárs olasz zeneszerző nyolc énekesre és alig több mint tizenkét hangszerre írt két egyfelvonásos operáját, a Fantasio és Fortunio címűeket a Magyar Állami Operaház a novarai Teatro Cocciával együttműködve mutatta be Olaszországban. A 2018. decemberi ősbemutatót követően Budapesten is láthatóak lesznek a darabok a következő évadban az Eiffel Műhelyház Bánffy-termében. Giampaolo Testonival beszélgettünk. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. – Hogyan született meg az együttműködés a Magyar Állami Operaházzal? – A vállalás „motorja” az ügynököm és kiadóm, Luca Ceretta, és nagy örömömre szolgál, hogy a lelkes fogadtatású olaszországi bemutató után az operadiptichon 2019-ben az Eiffel Műhelyházban kerül a magyar közönség…

A Carmina Burana a világon először lesz hallható az eredeti Orff-elképzelés szerinti színpadi produkcióként, a Magyar Állami Operaház megrendelésére készült, unikális, mágikus képekkel gazdagított előadásban. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. Zene és koncepció Bogányi Tibor karmester, Zászkaliczky Ágnes orgona és festőművész, Könnyű Attila forgatókönyvíró a Freelusion csapatával együtt álmodta meg azt az összművészeti produkciót, amely szeptemberben és októberben kerül műsorra az Erkel Színházban. Az estek különlegessége, hogy a video mapping technika és az interaktív vetítés révén káprázatos látványvilág egészíti majd ki a zeneművet. A százhúsz tagú kórus és a Magyar Nemzeti Balett három táncosa mintegy vetítővászonként elevenedik meg a színpadon…

„Új csillag született az operarendezés egén” – méltatta a harmincas évei derekán járó Fabio Ceresát az olasz sajtó 2016-ban. A cremónai születésű operarendező, a londoni International Opera Awards győztese jegyzi Az álarcosbál áprilisi, Erkel Színházban rendezett szériáját. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. – Milyen koncepció mentén tervezi színpadra állítani ezt a remekművet? – Nekünk olaszoknak Az álarcosbál az anyatejjel magunkba szívott zenei útravalónk. Verdi életművén belül is egy olyan gazdag alkotásról van szó, amelyik az elejétől a végéig tele van fülbemászó dallamokkal. Kihívást is jelent, hiszen a kulturális örökségünk részét képezi, és erős előképek társulnak hozzá. Ez…

Korunk egyik legnagyobb baritonja, leghíresebb Rigolettója ötszázötvenszer öltötte magára Verdi udvari bolondjának jelmezét. A művészt, aki tavaly ünnepelte pályafutásának ötvenedik évfordulóját, legutóbb novemberben láthattuk az Erkel Színházban. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. – Hetvenöt évesen is tele van energiával. Mi a titka? – A kisebb szerepeket is beszámítva valójában ötvenkét éve énekelek. A jubileum alkalmából mindenütt nagy ünneplésben volt részem, Veronában, Modenában, Cagliariban életműdíjat is kaptam. Nemrég volt a bemutatója a Simon Boccanegra-rendezésemnek Piacenzában, néhány héttel később a Nabuccóban énekeltem a Scalában Daniele Abbado produkciójában. Az energiámat a csodálatos mesterségemből és a családomhoz fűződő örömből merítem. Ahhoz tartom magam, hogy…

Andor Éva családjában nem egy zenész van, így a muzsika és a tánc mindig is része volt az életének. Egyetemi gyakornokként kezdte a televíziózást egy híradó szerkesztőségében, azóta számos hazai és külföldi művészt faggatott a kamerák előtt. Megfordítva a szerepeket most mi kérdeztük, többek között az opera műfajához fűződő élményeiről. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. – Ön már tizennégy éve a TV2 meghatározó arca és 2009 óta készít portrébeszélgetéseket. A zene területéről kikre emlékszik vissza szívesen – Pályafutásom csúcsának tekintem, hogy főműsoridőben vezethetem a Tényeket, és az élet nagy ajándékának tartom, hogy a hírháttérműsorként indult Tények Estében…