Szerző: Tóth-Czifra Júlia

Nincs könnyű dolga annak, aki az újdonság erejével szeretné bemutatni Simon Mártont és Závada Pétert. Akik az elmúlt évtizedben nyomon követték a kortárs magyar költészet alakulását, a két életpálya alighanem minden adatszerű részletét ismerik. A két szereplő egymást jellemzi cikkünkben. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. A nyolcvanas években született nemzedék két legnépszerűbb költője a Villámrandi slamen találkozott először 2011 nyarán a Millenáris Parkban. Závada Péter ott hallotta Simon Márton­ tól először azt a sort, hogy: „Úgy kellesz, mint Termelési regényhez a traktor.” Nem volt kérdés, hogy odamegy hozzá az elő­adás után: „Hallod, ez jó volt.” Simon ekkor már ismerte és…

Tovább

Nem mindennapi koncertélményt ígér a Literárium Extra január 20-ai programja: négy kiváló művész szuverén, ugyanakkor egymásra hosszú idő óta érzékeny hangjának egybefonódásában gyönyörködhet majd Szabó T. Anna, Dragomán György, Tóth Evelin és Kézdy Luca közös estjének közönsége. Összeszokott, ám improvizációra mindig kész kvartettjük egyszerre garantál magas szakmai színvonalú és meglepetésekkel teli műsort a zene és az irodalom rajongóinak. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. Az íróházaspár, Szabó T. Anna és Dragomán György zene iránti elkötelezettsége közismert. Hétköznapjaiknak nem pusztán kikapcsolódásként szerves része a muzsika, hanem az íráshoz több szálon kötődő inspirációforrásként is. Az Oroszlánkórus „zenenovellái” vagy Szabó T. Anna dalszövegei…

Tovább

A februárban elhunyt Tandori Dezső életműve csaknem nyolcvan, különféle műfajú saját kötetet és elképesztő mennyiségű műfordítást, egyéb közlést ölel föl, nem beszélve álnéven kiadott munkáiról. A Literárium Extra november 18-­ai Tandori-­estjének szerkesztőivel, Németh Gáborral és Jánossy Lajossal erről az éteri óriásról és lehetséges színpadi jelenlétéről beszélgettünk. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. – Tóth Ákos a Tiszatáj áprilisi számában posztumusz megjelent Tandori-versekhez fűzött kommentáresszéjében arra figyelmeztetett: a hagyományos, időrend szerinti filológiai feltárás mellett azokra a mozgásokra is figyelniük kell majd a Tandorival foglalkozóknak, amelyeket az œuvre maga is folyamatosan művel és fölkínál, és amelyek éppen hogy nem egyirányúak. Hogyan közelíthet…

Tovább

Két kortárs íróval is találkozhatnak a középiskolások a Literárium Junior szeptember 25-i és október 9-i programjain. Miként maradt élő szerző Shakespeare, és hogyan használja életanyagát egy mai alkotó? Mit tehet a drámaíró, ha a színházban nincs szünet és nincs függöny? Ha több a szerep, mint a színész? Mi az a lemur, és mi köze az úttörőkhöz? Mit lehet tenni, ha már elsült a csúzli? Ősszel minden kiderül. Kortársunk Shakespeare – fogalmazott Jan Kott lengyel színháztörténész könyvének címében. Aligha lehet ennél tömörebben összefoglalni a világirodalom egyik legnagyobb hatású alkotójának erejét. William Shakespeare művei évszázadok óta jelen vannak az újabb és újabb…

Tovább

A könyvpiac a regényt, a közösségi média pedig a verset részesíti előnyben – milyen esélyei lehetnek így a kortárs magyar novellának? Van-e surranópálya a kispróza számára, és feltétlenül oda kell-e kényszerülnie? Széteső nagytörténetekről, a lájkok természetéről és az irodalomtanításról mint játékról beszélgettünk Reményi József Tamással, a Literárium Junior májusi programjának – Az irodalom mostohagyereke: a kortárs magyar novella – vendégével. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. – Kezdjük a jellemzéssel! Mostohagyerek…? – Tegyünk egy próbát, még csak ne is napjainkra figyelve. Nagy költők verscímeit számolatlanul sorolni tudjuk, és ha jelentős regénycímeket hallunk, a Rokonoktól az Iskola a határonig, már vágjuk…

Tovább

„Nem írok történelmi regényt. Az ismétlődő emberi helyzeteket, kelepcéket, létösvényeket keresem a história folyamatosságában” – írja Sándor Iván legfrissebb regényével, A hetedik nappal (Magvető, 2018) egy időben megjelent műhelyesszéjében. Köteteit forgatva láthatjuk, az önvallomás minden szava pontos. Írásaiban a história a szó valamennyi értelmében egyszerre van jelen: mint történet és történelem, mint fölkutatott tudás, mint beszámoló és elbeszélés. És mindezek egyedülálló nyelven színre vitt kalickáiban újra és újra ott vergődik: az ember. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. Az 1930-ban született, a második világháborút és a nyilasterrort zsidó család gyermekeként elszenvedő, majd a Rákosi-korszakban munkaszolgálatra küldött Sándor Iván életútja maga…

Tovább