Szerző: Thurzó Zoltán

Bartók Bélának a zene, valamint Nagyvárad iránt tanúsított odaadását mindig meg kell említenünk, hiszen köztudott dolog, hogy mint zeneszerző és mint karmester városunk zenekultúráját nagyban előmozdította. Bartók Béla összesen öt alkalommal koncerztezett Nagyváradon: 1922. október 24. (Színház) 1924. március 22. (Katolikus Kör nagyterme) 1924. október 11. (Katolikus Kör nagyterme) 1927. február 19. (Katolikus Kör nagyterme) 1933. december 14. (Újsagiró Klub) 1924-ben kétszer is megtisztelte művészetével zenekedvelő közönségünket: március 22-én és október 11-én. Tavaszi szólóestjén az európai zenekultúra legnagyobbjai, Domenico Scarlatti, Beethoven, Brahms, Chopin és Debussy zongoradarabjai szerepeltek, amelyeket elmélyedt, lényeget feltáró és a nagy alkotóknak kijáró tisztelettel tolmácsolt. Saját…

Bartók Béla egyénisége és tevékenysége határkő az egyetemes zenetörténelemben. Kevés név van, amelyhez a szellemi evolúció annyi forradalmi momentuma fűződne, mint az övéhez. Egész életében a nemzetek testvériségét hirdette szóban és zenében egyaránt, ráadásul Nagyvárad elismerésre méltó zenei életének hírnevét is öregbítette. Bartók Bélát, a XX. század e halhatatlan zeneszerzőjét sok szál fűzi városunkhoz, főként a bihari tájhoz, ahonnan román népdalgyűjtését merítette. „Cântece românești din Bihor” című munkáját 1912-ben nyújtotta be a Román Akadémiának, amely nagy lelkesedéssel értékelte azt, majd 1913-ban Bartók külön kötetben adta ki bihari román gyűjtését. Mindenhova, ahova lép – jegyzi meg Eugeniu Speranța román költő és filozófus –…

Déry Istvánné Széppataki Róza, a magyar színjátszás kezdeti korszakának legnevesebb színésznője volt. Több szál köti Nagyváradhoz a korai magyar színjátszás legendás alakját, akit sokan a hazai (magyar) vándorszínészet jelképének is tekintenek. Déryné Széppataki Róza többször is szerepelt Nagyváradon, első alkalommal 1823-ban, egy operatársulathoz csatlakozva, de életéből ismerünk olyan időszakot is, amikor hónapokig élt és játszott városunkban. Jelentős színészi tevékenysége mellett az első magyar sztár operaénekes-nőt tisztelhetjük személyében. Déryné sokat tett az operaelőadások létrehozásáért és népszerűsítéséért (igaz, legfőképpen Kolozsváron), de Nagyváradon is nagy hatást váltott ki a kor zenei képviselőiben, amikor városunkban járt „opera-ügyben”. Déryné 1841. június 20-i koncertje után a…

Nagyváradon 1990. január 8-tól 2020. január 9-ig összesen 48 operát adtak elő a meghívott, valamint a helyi előadók. Teljes estét betöltő operaelőadásokról beszélünk ismételten. 254 év alatt összesen 1836 alkalommal volt teljes estét betöltő operaelőadás Nagyváradon, ezzel pedig európai viszonylatokban is az élvonalban tudhatjuk városunkat. Természetesen minden egyes előadásról bővebb tájékozottsága is van a Thurzó családnak, de még így is úgy gondolom, hogy eddig ilyen pontos ismeretei a kedves olvasóknak a nagyváradi operajátszással kapcsolatban biztosan nem voltak. Összegző gyanánt, íme egy gyors áttekintő: 1766-1788 között: 1 (Dittersdorf: „Amore in Musica”), 1788. január és 1833. szeptember 23. között – 56,…

Nagyváradon 1956. január 9-től 1989. december 24-ig összesen 330 operát adtak elő a meghívott társulatok, valamint a helyi előadók. Az említett időintervallumon belül ezekkel az ismert operaszerzők neveivel találkozunk, valamint pontosan ennyi alkalommal előadott operákkal: Verdi (52), Strauss sr. (48), Schubert-Berté (46), Mozart (39), Puccini (22), Kurt Weill (20), Strauss jr. (13), Rossini (10), Donizetti (10), Bizet (10), Britten (8), Dittersdorf (7), Mascagni (6), Delibes (5), Gounod (5), Leoncavallo (4), Csajkovszkij (4), Aszafjev (3), Erkel Ferenc (2), Bihari Sándor (2), Alexandru Zirra (2), Händel (2), Humperdick (1), Offenbach (1), Ponchielli (1), Saint-Saens (1), Bellini (1), Flotow (1), Smetana (1), Scsedrin…

Nagyváradon 1900. január 25-től 1956. január 9-ig a meghívott társulatok, valamint helyi előadók összesen 941 operát adtak elő. Teljes estét betöltő operaelőadásokról beszélünk ismételten. Az említett időintervallumon belül ezekkel az ismert operaszerzők neveivel találkozunk, valamint pontosan ennyi alkalommal előadott operákkal: Verdi (155), Puccini: (107), Schubert-Berté (100), Strauss jr. (97), Strauss sr. (91), Mascagni (62), Offenbach (60), Gounod (39), Bizet (36), Halévy (24), Leoncavallo (23), Rossini (22), Delibes (14), Erkel Ferenc (10), A.Thomas (8), dr.Adorján András (8), Szabados Béla – Rákosi Jenő (8), Flotow (7), Mozart (7), Smetana (5), Wagner (5), Donizetti (5), d’Albert (4), Wilhelm Kienzl (4), Ponchielli (3), Maillart…

Nagyváradon 1862. október 21-től 1863. április 21-ig nem volt egyetlen operaelőadás sem. A háttérben viszont a helyi és nemzetközi zenei élet szervezői tovább folytatták a tárgyalásokat társulatokkal, közreműködőkkel, hogy biztosítsák városunkban ennek a szép zenei műfajnak a folytatását. Ebben a szűk, hat hónapos időszakban viszont olyan hírességek is felléptek városunkban (többször is), mint Hollósy Kornélia (szoprán), Ketten Henrik, Willmers Rudolf (zongora), Hauser Miska (hegedű), valamint a 12 éves csodagyerek, Friedberger Mór. Olyan sikeresek voltak, hogy ezt a közel hat hónapos „operamentes” időszakot hamarosan egy olyan periódus váltja fel, amely joggal tekinthető a város etéren ismeretes legtermékenyebb időszakának: A „szünetet” követően…

Az operaelőadásokat, miután hosszabb idő elteltével a közterekről végre „beengedték”, hamarosan főúri palotákban, kastélyokban, magas rangú világi, és egyházi méltóságok rezidenciáinak nagytermeiben tartották meg. Magas társadalmi elismerést és rangot is jelentett, hogy kinél szervezték meg az eseményeket, valamint, hogy milyen operát adtak nála elő. Viszont ezekben az esetekben is csak ott voltak megrendezve a nagyobb operaelőadások, ahol az ehhez szükséges minimális technikai és akusztikai igények adottak voltak: magassított alkalmi színpad, rolószerűen használható (vagy épp beépíthető) függöny, felfüggeszthető vásznak, már felszerelt vagy alkalmilag felszerelhető, mozdítható fényforrások (a fáklyáknak, gyertyáknak). Olyan helyeken, ahol lehetséges volt, a színpadon (vagy mellette) szabadon tárolni mozgatható…

Mivel a kezdetekben egyáltalán nem voltak operaházak, a társulatok főképp amfiteátrumokban, szabad tereken, főúri paloták dísztermeiben adtak elő operákat. Ha a tematika viszont indokolta – nagyon ritkán – akkor ünnepek alkalmával templomokban is. Akkoriban nem nyitányokkal kezdték az operákat, hanem függöny nélkül, az úgynevezett Intrada (Bevonulás) résszel. Ez azért is volt szükséges, mert akkoriban nem volt függöny. A jelenlévőket köszöntő, valamint a kezdést bemondó személy után a közönség tényleges, azonnali elcsendesedését a leghatákonyabban ez a formai megoldás biztosította. A bevonuló részt egy prológus követte, amely azért kellett, hogy a cselekményt illetően fontos részletekkel szolgáljon a hallgatóknak. Ezt általában versben vagy…

Mielőtt konkrétan visszatérnénk a Nagyváradon elhangzott operákra, az itt fellépett előadókra, társulatokra, rendezőkre, fontos európai viszonylatokban is kicsit szétnéznünk. Abba is betekinthetünk, hogy miként is fejlődött ki ez a mára közkedvelt zenei műfaj, amelyhez Nagyvárad az évek elteltével szerencsére a helyi értékeiből is hozzá tudott adni. Mivel ez a műfaj nagy átalakulásokon ment keresztül az évtizedek/évszázadok folyamán, így érdekes gyökerekkel, és merőben más kezdetekkel rendelkezik, mint ahogyan azt napjainkban ismerjük. Amikor az opera Firenzében 1600 körül megszületett, akkor minden érintett területén (zenei, előadói, színpadtechnikai, jelmez, rendezői, stb.) még nagyon egyszerű elképzeléseket követett, és az előző korokból inspirálódott leginkább. A korabeli…