Szerző: Thurzó Zoltán

Nagyvárad kultúrateremtő szerepe a zenei műfajok sokszínűségét illetően is fontos helyet töltött be az európai nagyvárosok zenei életének folyamatában. Sok izgalmas érdekességet rejt napjainkig a helyi operajátszás több évszázados története az 1766-ban elsőként előadott és rögzített Dittersdorf-operától kezdődően. Ahogy már említettem, Dittersdorf Nagyváradon ismerkedik meg Patachich Ádám jóvoltából a vers- és drámaíró Metastasio több művével, amelyekből inspirálódva, utólag a püspök felkérésére több zeneművet is komponál. Nem tudta, de ezek a számára ajánlott irodalmi művek mind Árkádiai törekvéseket burkoltak. A Nagyváradon élő, Rómát is megjárt magyar árkádiai tagok (főleg Patachich Ádám és Gárnóczy Antal) azért fordították le részére olasz nyelvről latinra…

Nagyvárad több évszázados zenetörténeti anyagait kutatva többek között olyan érdekességeket is találhatunk, amelyek lépten-nyomon arról tanúskodnak, hogy egykoron európai viszonylatokban is komoly figyelem övezte a helyi zenei életet, és az itt tapasztalható zenei sokszínűséget. Napjainkban meglepően kevesen tudják azt, hogy ebben a városban több évszázados hagyománya volt/van az operajátszásnak. Ahogy azt a kedves olvasók már tudják, a Thurzó család bírtokában levő dokumentumok visszamenőleg közel 800 évnyi zenetörténeti anyagot ismernek, dokumentálnak, és rengeteg másodlagos forrásanyagot tartanak számon. A legrészletesebb ismereteinket – amelyekből bármilyen zenei kérdésre rögtön választ is tudunk adni – 1760-tól napjainkig vezetjük. Hasonlóan átfogó zenetörténeti feljegyzéseink az ezt megelőző…

Bár Nagyváradon a művészi megitélések, igények és a zenei ízlés generációnként változnak, ettől függetlenül, zenei dokumentumainkat elemezve, egyfajta „káosz” tapasztalható új, külső „erők” hatására a XIX.-XX., valamint a XX.-XXI. században. Ezzel komoly összefüggésben áll az új gondolkodásmódok, a polgári kapitalizálódás, az új tőkék/politikai érdekek alakulásal, valamint mindezeknek a művészvilágban egyre jobban teret nyerő létével. Minden téren a politika lett a társadalmi mindennapoknak központi mozgatórugója, ezzel pedig új eredmények, de szellemi károk is születtek. Az ipari forradalom a XIX. század végén Nagyváradon is hatalmas társadalmi változásokkal járt: megsokszorozódik a város lakossága és a polgári középosztály megerősödésével szükségszerűen új életforma, új gondolkodásmód…

Egy olyan történelmi magyar város életében, mint amilyen Nagyvárad, az évszázadokon átívelő, kulturális területeken elért sikeres eredmények azok, amelyek napjainkban is rendkívüli fontossággal bírnak. Nagyváradon az egyház – lehetőségeihez mérten – mindent megtett a zeneművészeti élet fejlődéséért, és korlátlan anyagi támogatásával európai viszonylatokban is jelentős eredményeket tudott felmutatni. Az is igaz, hogy a szerteágazó művészeti irányzatok képviselőinek mecenatúrája egyfajta kulturális nyitottságra törekvő lehetőséget is megfogalmazott, hiszen akkoriban mindezek a tevékenységek a katolikus egyház elképzeléseivel szorosan összefüggtek. A kölcsönös tiszteleten és partnerségen nyugvó termékeny kapcsolat mindkét fél részéről összeegyeztethető volt az egyházi/világi gondolkodással, emiatt minden feltétel adott volt, hogy szellemileg a…

Nagyváradon szerencsére hosszú évszázadokon keresztül jelen voltak azok a tehetős művészetpártoló mecénások (egyházi méltóságok, nemesek, arisztokraták), akik saját kapcsolati/anyagi lehetőségeiket mozgósítva mindenben támogatták a művészetekkel foglalkozó személyeket, a városban alkotó zeneszerzőket és előadókat. A város művészeti élete ennek hatására – európai viszonylatokban is mérve – nagyon szépen virágzott. Viszont a XVIII. század harmadik negyedétől (1776) a zenei dokumentumokból az is kimutatható, hogy a mecénások lassanként visszahúzódnak a szerepvállalásukból. A városiasodás vonzásában a demográfiai változások, a polgárosodó világ, a gazdaság gyors átalakulása, az lazább értékeket képviselő eszmék terjedése, az államhatalom erősödése, valamint a mindennapokban egyre fokozottabban teret nyerő politizált légkör egyfajta…

Egy kulturális-művészeti értékrendszer kialakítása és fenntartása következetes és fáradságos munka, mert egymagában értékmentés is. De csak akkor tud magas színvonalon, problémamentesen működni, ha a támogatók is ott állnak a zeneszerzők és az előadók mögött. Mielőtt belépnénk a XIX. századi Nagyvárad pezsgő zenei életének megismerésébe, fontos pár szóban megemlíteni azt a mindent összekötő belső mozgatórugót, amely jelen volt a kezdetektől a XVIII. század végéig tapasztalt szellemi és kulturális felemelkedés ívében. Általában kevés szó esik a művészetek iránt őszintén rajongó művészetpártolók fontosságáról, akik nagyváradi viszonylatban – a Thurzó család zenei dokumentumait nézve – 1776-tól egyre hanyatlóbbnak mutatkoznak, és rohamos gyorsasággal tűnnek el…

A Thurzó család zenei magángyűjteményére nem csupán úgy kell tekinteni, mint egy olyan információs adattárra, ahol több ezer oldalnyi A4-es formátumban őrizzük és tovább is vezetjük kivonat gyanánt az eddig összegyűjtött 17.469 zenetörténeti epizód összefoglalóját: az itt tárolt zenetörténeti tudnivalók ennél kompaktabb módon tudják ismertetni Nagyvárad több száz éves zenei életének érdekességeit az érdeklődők előtt. A fent említett gyűjteményünk több különálló rendszerben és kritérium alapján lebontott zenei adatok mellett (zenetudományi írások, plakátok, műsorok, beharangozók, újságcikkek, kritikák, stb.) további különlegességeket is rejtenek. Pontos ismeretünk van 1199-től 174 helyi zeneszerzőről, több száz itt koncertező előadóról mind a 241 helyszínt illetően, ahol komolyzenei…

Nagyvárad robbanásszerű kulturális felemelkedése és a város európai hírneve nagymértékben köszönhető azoknak az egyházi személyiségeknek, akik 1692 után a nyugodt konzervatív megközelítés híveivel ellentétben Várad kulturális életét haladó szellemben igyekeztek európai színtű magaslatokba terelni. Nagyváradon, Vitéz János püspökségét követően (1445-1465) Patachich Ádám püspök volt az, aki hasonló léptékben és gyorsasággal (igaz, hogy pár évszázad elteltével) de kulturális szempontból is jelentős szellemi örökséget hagyott maga után. Olyan aktív szellemi műhelyt hozott létre, amely lehetővé tette, hogy Nagyvárad idejében ismételten a „Múzsák városa” legyen.  Egyházvezetői és mecénási tevékenységét egyaránt elismerve a nevével fémjelzett időszakot méltán nevezték többen is „Felix Civitas in secundum…

Nagyvárad mindig a magyar történelem egyik jeles városa volt, amely fényét elsősorban a kereszténnyé vált Magyar Királyságban I. Szent Lászlónak, valamint az itt alapított – messze földön is híres – egyházi intézményeknek köszönhette. Patachich Ádám viszonylag rövid nagyváradi ittléte alatt (1760-1776) kulturális tevékenységét tekintve mind mecénási megközelítésből, mind pedig átfogó művészeti elképzelések terén egy akkoriban alig ismert csoportosulás meghatározó gondolkodásmódja szerint követhetjük nyomon, amely az árkádikus mozgalom eszmei világába illeszthető be. Ilyen többrétűen öszeeggyeztethető tevékenységgel, azaz a katolikus egyházon belüli világi eszmék burkolt támogatásával – amely a művelődési életettel kapcsolatos ambíciókat illeti – nem sűrün találkozunk Nagyvárad zenetörténelmi oldalait fellapozandó…

Wenzel (Václav) Pichl 1741. szeptember 25-én született Csehországban, a Tabor melletti Bechynben (Bechyně). Mivelhogy akkoriban szinte gyakorlattá vált az, hogy a szülők a zeneileg tehetséges gyermekeiket elküldték valamelyik kórusba énekelni, így a kis Pichl is 12 évesen a breznici Jezsuita szemináriumban mint kórus szólista kezdte el énekesi, illetve muzsikusi pályafutását. A szülők részéről ez volt az egyik legolcsóbban biztosítható zenei nevelési forma azokban az időkben. Itt a magyar Pokorny János (Jan Pakorny) kántortól kapta meg Pichl az első zenei alapokat. A gimnázium elvégzése után filozófiát, teológiát, valamint jogot tanult a prágai Egyetemen, ugyanakkor a Szent Wencel szemináriumban mint hegedűs tevékenykedett.…