A zenei ismeretek továbbadását serkentő forradalmi újjítást a XI. század első felében egy tehetséges olasz bencés szerzetes többszörös ötlete hozta el. Arezzói Guido (eredeti nevén Guido Aretinus, aki 992-1050 között élt) különös módszert alkalmazott, amely mindenhol hamar meghonosodott: a négyvonalas vonalrendszert, a hangjegyírást, valamint a szolmizáció bevezetését. Zeneelmélet és kottaírás a középkorban A szolmizációs rendszert azért alkotta, hogy segítségével rászoktassa az éneknövendékeket a biztos hangeltalálásra és a tiszta intonálásra. Az addig sokak számára ismeretlen, négyvonalas rendszerbe helyezte a kottajeleket. A napjainkban használatos ötvonalas rendszer csak a XVII. században fog állandósulni. A hangrendszerben bevezette és alkalmazta a hatfokú (úgynevezett hexachord) hangsort…
Szerző: Thurzó Zoltán
A középkorral egy új korszak kezdődött el Európában. Analógiák révén kell még Várad korabeli zenei világát tekintenünk, mivelhogy, ámbár itt is minden zenei forma használatos volt, kevés dokumentum maradt fent a már korábban említett pusztítások miatt. Az európai kulturális vérkeringésébe a Magyar Királyság igazán a kereszténység felvételével került be. A nyugati kereszténység zenéjének hatása a 11. századtól kezdve egyre erősebben érezhető Várdon is. A kolostorokban, egyházi iskolákban (Esztergom, Vác, Pannonhalma, Várad) rendszeresen tanítják az egyházi énekeket. Így beszélhetünk a zene kialakulásáról, az első dallamokról. Az egyszólamú zene, és a többszólamú zene kezdetei A zeneirodalomban talán az egyik leglátványosabb fejlődést a…
Akik forgatják a Bibliát, tudhatják, hogy az Ó- és Újszövetség a zenét a szentek művészetének tartja. Az egyházi zenével akaratlanul is az Istent kereső ember belső útja kerül egyéni megközelítésben is az érdeklődés középpontjába. A kereszténység főleg Pál apostolnak köszönhetően terjedt el Európa nyugati részén is. Ebben a korabeli literatúrát és zenét jól ismerő papok is segítséget jelentettek. Ezek a papok tervszerűen kezdték gyűjteni, rendszerbe foglalni, valamint rendezni is az egyházi énekeket. A középkori Európában a kereszténység hozott egyfajta egységes szemléletet, amely egyben komoly vallási, oktatási (itt értendő a zenei is), és erkölcsi tartalommal is bírt. Várad mindenhez roppant gyorsan…
A zeneoktatási és az egyházon belüli szertartási szokások, de az egyház tevékenységeinek alapvonásai is (zeneileg és liturgiailag) hasonlítottak hazánkban az európai viszonylatban használtakkal. A zenetanulás/oktatás viszont feltételezett egy átlagtól eltérő rátermettséget is ennek művelőjétől. Ezért az akkori szokások szerint a fiatal papok zenei tudásuk bővítése érdekében egyik egyetemről a másikra vándoroltak Európában. Ezután természetesen reményeik is nagyobbak voltak abban, hogy sikeresebben találtak maguknak színvonalas „munkahelyet”. Igazából az egyházi zenei neveldékbe vagy újonnan érkeztek, vagy kis idő elteltével visszatértek oda az oktató papok. Ugyanígy történt ez Váradon is: vagy az egyik európai viszonylatokban is neves énekes iskolában (Schola Cantorum-ban) szerzett zenei…
Köztudott, hogy a zene eredete az ősidőkbe nyúlik vissza, és a legtöbb nép ősi mítosza szerint Isten ajándéka. A zenei hangoknak mindig fontos szerepet tulajdonítottak, mert a szavakon túl további információkat hordoztak, illetve érzéseket is közvetítettek. Ismeretes továbbá, hogy a zenét a történelmi kezdetekben varázseszközként is tisztelték. Mindez a misztikusnak ítélt tudás jelképesen kívánta közelebb hozni az emberek viszonyát a képzeletbeli és a realisztikus létük kettősségével. Nem volt ez másként a középkori Váradon sem. A pogány világban többnyire a különböző rituálék kísérőjeként használták, de az Államalapítást követően főleg kereszténységben játszik igazán fontos szerepet a zene. Ismeretének kiszélesítése részben a hatékonyabb…
Bármilyen megközelítéséből tekintsünk is történelmünk szövetére, Nagyvárad mindig fontos helyet foglal el benne. Az elmúlt hetekben megtudhattuk, hogy a bihari dioecesis ugyan egyike volt az I. István magyar király által alapított tíz katolikus püspökségnek, de vidékeinken az egyházi viszonyok, valamint az ismétlődő pogány felkelések (1046, 1061) következtében csak I. László uralma idején szilárdulhattak meg többek közt az egyházakra vonatkozó, és a zenei életet megalapozó törvénykezések, rendeletek, és cikkelyek. István király halála után ebből fakadóan bontakoztak ki az invesztitúraharcok is, amelyek lényegében a pápa és a világi uralkodók küzdelmét jelentették a teljes hatalom gyakorlásáért, és ezen belül a püspökök kinevezésének teljes…
A múlt héten többek közt I. (Szent) István király, és II. Szilveszter pápa pár fontos politikai-/egyházi törvénykezéseinek adott cikkelyeiről is megtudhattak részleteket a kedves olvasók, amelyek a témánk szempontjából azért is voltak lényegesek, mert ezeknek összessége a későbbiekben szerves hatással voltak a korabeli Várad zenei nevelésének megalapozásában. Az ezekben megfogalmazott irányvonalak nem tudtak gyorsan érvényesülni. Ez részben annak is betudható, hogy az államalapítás utáni kezdeti években több területekre lebontható belső viszály is nehezítette ezeknek foganatosíthatóságát, és időközben a mindent kézben tartó koronás főnk, István király is elhunyt. Ettől kezdődően évtizedekig volt jellemző a Magyar Királyságban a felerősödött pogánylázadások megfékezése, és…
Az elmúlt hetekben megjelent cikkek mentén gondolom, hogy több kérdés is felmerült az olvasókban. Olyan belső részleteket, zenei élettel kapcsolatos tevékenységi feladatokat, és viszonyrendszereket ismerhettünk meg az éneklőkanonokok kapcsán, amelyek a jobb eligazodás érdekében további rövid tájékoztatást igényelnek. Emiatt érdemes pontokba szedetten áttekintenünk pár fontos politikai-/egyházi intézkedést. Az államalapítást követően, a pontos előírásokkal ellátott törvénykezéseknek és cikkelyeknek együttes összességének hatására több olyan jelentős egyházi döntés is megszületett, amelyek a későbbiekben szerves hatással voltak a korabeli zenei nevelés megalapozására, elindulására, és ennek több évszázados fenntartására. István király a Magyar Királyság megalapításával egyidejűleg (behódoltatási céllal kezdeményezett csatározásainak vége fele) az ezredik év…
A középkori Várad éneklőkanonokjainak sorát Kamanczy Gergely mester nevével zárjuk, aki 1555-től 1557-ig állt a zene szolgálatában. Valószínűleg a Szent István káptalanból lépett előre, ahol 1539-ben mint kanonokkal találkozunk vele. Kamanczy „az 1556-1557-i váradi ostrom szenvedéseinek és az ostromot már megelőző politikai zavarok sanyarúságainak egyik osztályosa. Midőn mindinkább világosabb lett, hogy a Zápolyai-párt Ferdinándtól elszakadni és Izabella királynét és fiát a török segedelmével visszahíni fogja: a Ferdinánd-pártiak, hogy a hazának új kettészakadását megakadályozzák, még egy utolsó kísérletre határozták el magukat. Négytagú követséget indítanak Ferdinándhoz, hogy vagy védje meg őket Izabella s a török ellenében, vagy pedig oldja fel őket hűségi…
Miklós fia Antal, aki 1428 és 1433 között volt váradi éneklőkanonok és dékán, „1428 tavaszán új püspöke, Jakch Dénes nevében Rómában járt a kereszténység üdvözletére, mely alkalommal püspökké kineveztetéséért a szabott szolgálati díjat, kétezer forintot is lefizette” a nagyváradi éneklőkanonokokról szóló szöveg 5., lezáró része következik. Pál éneklőkanonok neve három éven át (1435–1438) szerepel a cantorok sorában. Egyéb adatot nem is ismerünk róla. Gál éneklőkanonok neve is több éven át olvasható a fennmaradt dokumentumokban (1439-től 1443-ig), Imréé pedig csak 1472-ben. Tizenhat éven keresztül (1443 és 1459 között) a váradi káptalani iskola zenei munkáját Gyulay Miklós mester, kanonok vezette. A feltételezések…