Donizetti Lucrezia Borgia című lendületes és ízlésesen hatásos remekműve november 18-án debütál a Müpában. Anger Ferenc rendezőt kérdeztük.
Szerző: Tóth Anna
„Minden zenét kortárs muzsikaként értelmezek, nem teszek köztük különbséget” – nyilatkozta a fiatal, Gramophone-díjas izlandi zongoristafenomén Rameau–Debussy albumának megjelenésekor. E kijelentését Mozart és kortársai címmel összeállított programja kapcsán is megerősítette, amellyel szeptember 22-én lép fel a Müpában. – Az Ön hangversenyprogramjai mindig egy meghatározott logika mentén állnak össze. Ez a koncert a bécsi klasszikához kötődik: Mozart és kortársai. Miért éppen Carl Philipp Emanuel Bachra és Domenico Cimarosára esett a választása? – Friss, „kívülálló” füllel kezdtem el hallgatni Mozartot, akinek műveit hat-hét éves korom óta játszom. Tanárom sokat tudott és mesélt Mozart zsenialitásáról. Meggyőződésem, hogy ezt csak úgy lehet megérteni, átérezni,…
Október 11-én, a CAFe Budapest keretébe kerül sor az UMZF zeneszerzőversenye nagyzenekari kategóriájának döntőjére, a díjkiosztóra és gálakoncertre. A Müpában rendezett eseményen a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara közreműködik Vajda Gergely vezényletével. Sapienti sat — „a bölcsnek [ennyi is] elég”, hirdeti sok Haydn-kézirat, jelezvén: a mű eladásához nem kell több információ, csak amennyit szerzője a kottában megadott. Bartók más volt: minden szándékát aprólékosan lejegyezte partitúráiban. Ha a Müpa Magazin közölne kottapéldákat, most itt állhatna a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára (Sz. 106, BB 114) I. tételének (Andante tranquillo) fúgatémája, a 2020-ban meghirdetett Új Magyar Zenei Fórum zeneszerzőverseny nagyzenekari kategóriájában ugyanis…
Waltraud Meier Wagner erős és érzéki nőalakjainak korszakos megtestesítője, aki huszonhét évesen hódította meg a bayreuthi Zöld Dombot Kundry szerepében, majd harmincöt éven át ünnepelhette a közönség Ortrudként, Sieglindeként és az élete szerepének tartott Izoldaként is. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. A legendás énekesnő minden olyan zenei eszközt felsorakoztat, amelynek elsajátítása a Trisztán és Izolda szerelmi és halálvágyának tökéletes, generációk számára etalont jelentő kifejezéséhez is vezetett. Az operától való visszalépés egy tudatosan felépített életpályaterv előre elhatározott mozzanata volt. Waltraud Meier négy fázist tart számon egy énekeskarrierben. „Először az ember igyekszik a csúcsra törni pályája elején, aztán arra koncentrál,…
2020. február 9-én és 11-én kerül a Müpa színpadára a bel canto mester, Bellini Az alvajáró című operája. A darabot Némedi Csaba rendezi, a karmester Riccardo Frizza lesz. „Maria, most állj fel, menj három lépést jobbra, és nyisd ki a kezedben lévő ernyőt… Nem, nem így: egy kicsit lassabban. Most úgy kell lépdelned, mint egy balerina. Úgy csináld, mintha egy holdsugáron mennél” – olvashatók a diva assoluta, Maria Callas emlékei között az utasítások, amelyeket a görög szoprán a legendás rendezőtől, Luchino Viscontitól kapott Az alvajáró történelmi jelentőségű, 1955-ös Scala-beli felújításakor. A hisztériát a 17. századtól drámai eszköznek tekinti a szakirodalom…
Annelien Van Wauwe belga klarinétművésznő és a húszas éveinek elején járó dirigens, Rajna Martin közös koncertjén nem csak ismert zeneműveket hallhat a közönség november 24-én a Müpában, hiszen Brahms f-moll klarinét–zongora szonátájának Berio készítette zenekari adaptációja igazi ritkaság. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. Régi szép idők a címe Annelien Van Wauwe első CD-jének, amelyen eljátssza a Budafoki Dohnányi Zenekar koncertjén is megszólaló Debussy-rapszódiát és Brahms–Berioszonátát. „Kifejező előadásokra törekszem a legmagasabb művészi színvonalon, hogy megtapasztaljam a zenében megbúvó intenzív érzelmeket, és megosszam ezeket a közönséggel. Szükségem van arra, hogy megtestesítsem a zene energiáját, hogy magamhoz öleljem erejét, és szabadon lélegezzem…
Vajon hányan lesznek világhírű énekesek azok közül, akik fantasztikusan áriáznak a zuhany alatt? Rolando Villazón az lett. Igaz, némi szerencsével, mert meghallotta egy, éppen a szomszédjában vendégeskedő, jó nevű bariton. De lehetett volna neves képregényszerző vagy rajzfilmkészítő is – aki nem hiszi, nézze meg a honlapján publikált, saját kezűleg rajzolt és animált rajzfilmeket. Elismert rendező, megjelentette első regényét, saját televíziós sorozatot jegyez, négy nyelven beszél, kedvenc meséje a Pinokkió és a Pán Péter. És mindenki tanúja lehetett egy súlyos gégeműtétet követő szakmai feltámadásának. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. Egyedülállóan szép hangja és elragadó színpadi jelenléte a mexikói tenort már…
„Ezek után mit mondjak én neki?” – ezt a kérdést tette fel az óráját látogató vendégnek az ifjú tehetségek legendás tanára, Máthé Klára a kiskamasz Ránki Dezső játékára reagálva. A művész 1951. szeptember 8-án született. A 17 évesen mindjárt a Zeneakadémia második évfolyamára felvett Ránki Dezső startját első nemzetközi versenysikere koronázta és meg is nehezítette a rangos Schumann-versenyen, Zwickauban. A nemzetközi hangversenyéletbe is belépőt jelentő versenygyőzelemmel zsebében Ránki folytatta tanulmányait Kadosa Pál osztályában. Emlékei szerint a mester ekkor már keveset játszott elő, ám olykor apróságoknak tűnő megjegyzéseiből egyenesen a lényegre következtethettek kiváló pianista növendékei – Ránki mellett például Kocsis Zoltán…
Leggenda drammatica in due quadri – áll az első Puccini-opera, A lidércek (Le villi) címe alatt. A két képben közreadott drámai legenda azonban hosszú utat tett meg addig, amíg a darabot 1884-ben először bemutatták a milánói Teatro dal Vermében. Március 31-én a Müpa tűzi műsorára a darabot. A művet tulajdonképpen a zeneműkiadók 19. század végi rivalizálása segítette a világra. Az 1880-as évekre a Lucca-örökösök és Ricordiék versengtek egymással a legjobbnak, leginkább eladhatónak ítélt itáliai és külföldi zeneművek jogaiért. Aki tehát be akart törni a zeneműpiacra, annak nem is az impresszáriókat, hanem a kiadókat kellett megnyernie. Volt egy harmadik cég is,…
A Müpa Sanghajban és Budapesten is színre kerülő előadásának, Lehár Ferenc kései művének, A mosoly országának női főszerepét Karine Babajanyan énekli. A nagyoperett az egyik legnehezebb zenés színpadi mű. A szerep megformálásáról beszélgettünk az örmény származású, kiváló szopránnal. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. Lisának, a női főhősnek szoprán-szemszögből nézve nagyon figyelemreméltó énekelnivaló jut. Ebbe a koncepcióba simul a szerepet megformáló Karine Babajanyan felkérése is, hiszen repertoárjában elvétve találni operettszerepet is. – Sokan lenézik az operettet, mivel túl egyszerűnek, túl könnyednek tartják. Mi erről a véleménye? – Szó sincs ilyesmiről! Ez sokkal nehezebb feladat, mint ahogyan általában képzelik: nagyon sok tapasztalatot feltételez mind…
