Liszt Ferenc a legnagyobb tisztelettel nyúlt elődei műveihez, ugyanakkor művészetével iránytűként szolgált a későbbi generációk számára is.
Szerző: Tóth Endre
Budapest és Amszterdam között épül híd szeptemberben az Európai Hidak fesztiválon, így az Orgonapárbaj is ehhez kapcsolódik.
Haydn 1775-ben, negyvenhárom évesen írta meg legelső oratóriumát, a Tóbiás hazatérését, amit most április 29-én hallhatunk a Müpában.
A Müpa 2022-ben második alkalommal rendezi meg Bartók Tavaszt. Az immár országos méretű rendezvénysorozatról Káel Csabával beszélgettünk.
Ha azt mondjuk, Fassang László és Mácsai Pál, a zenehallgató rávágja: Orgona-sztorik. Idén októberben a kilencedik résszel jelentkezik a 2009-ben indult sorozat, amely ma már az orgonarajongók egyik legkedveltebb eseménye a Müpában. Fassang László orgonaművészt a kezdetekről, az előadásokat megelőző kutatómunkáról, valamint az október 31-i est főszereplőjéről, César Franckról kérdeztük. – Hogyan jött létre annak idején ez a fúziós műfaj, és milyen szempontok mentén választod ki a soron következő témát, zeneszerzőt? – Az alapgondolat nagyjából az első előadás előtt egy évvel született meg: van egy nagyszerű orgonánk, és hozzá számtalan nem igazán ismert orgonaszerző és -darab, így merült fel, hogy…
Klukon Edit és Ránki Dezső nemzetközi ismertségnek örvendő zongorás duója maratoni sorozat keretében – két egymást követő napon (október 15-16.), négy koncerten – szólaltatja meg Liszt Ferenc szimfonikus költeményeinek négykezes változatát a zeneszerző egykori lakhelyén, a Régi Zeneakadémián. Ugyanezen a helyen ad matinékoncertet október 16-án a muzsikusházaspár szintén zongoraművész fia, Ránki Fülöp is, aki Liszt és Saint-Saëns műveiből fog játszani. Emlékezetes zenei élménynek lehetünk majd részesei, hiszen a Ránki család tagjainak koncertjei a legmagasabb minőséget képviselik. A hangversenyek kapcsán pedig mi másról beszélhettünk volna, ha nem Liszt Ferencről? – Fel tudják idézni a legelső találkozást Liszt zenéjével? Klukon Edit: Apukám…
Nem négy különböző emberről van szó: ez mind Liszt Ferenc egy személyben. Október 22-én emlékezünk meg a magyar zeneszerző születésének 210. évfordulójáról, az ilyesmit pedig illik megünnepelni. És ha már a tavaszt a 140 esztendeje született Bartók Béla emlékének szentelhettük a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében, ősszel – pontosan október 8. és 24. között – Liszt Ferenc neve és emlékezete kerül a középpontba az első alkalommal megrendezendő, a Müpa szándékai szerint hagyományteremtő Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivállal. Mielőtt bárki is azt gondolná, hogy kizárólag maratoni Liszt-koncerteket hallgathat majd bő két héten át, már most eláruljuk, hogy a magyar zeneszerző…
Robert Schumann nevezte így Johann Sebastian Bach János-passióját egy írásában, melyben ugyanakkor kijelentette, szerinte e mű „sokkal merészebb, erőteljesebb, költőibb, mint a Máté evangéliuma szerinti másik passió”. A János-passiónak végül a 20. század második felében elindult historikus mozgalom hozta el az egyenlő bánásmódot. A mű John Eliot Gardiner vezényletével és az English Baroque Soloists & Monteverdi Choir előadásában május 14-én hallható a Bartók Tavasz keretében. Ma már efféle összehasonlítások nemigen játszanak közre Bach passióinak megítélésében, a 19. században azonban még jócskán érte negatív diszkrimináció a Máté-passiónál terjedelmében valóban rövidebb és előadói apparátusát tekintve is szerényebb kisebb testvért. Nem mindenki rajongott…
Workshopok, beavató foglalkozások, kerekasztal-beszélgetések, és természetesen koncertek is várják az Artisjus és az UMZE Egyesület által szervezett programsorozat résztvevőit, mely során öt magyarországi egyetemi nagyváros (Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged) muzsikus hallgatói, tanárai nyerhetnek mélyebb betekintést az új magyar zene előadói gyakorlatába. A projekt vezetőit, az UMZE Egyesület elnökét, Horváth Balázst, valamint az Artisjus elnökségi tagját, Tihanyi Lászlót kérdeztük. – Hogyan épülnek fel ezek a programok és milyen célok, elképzelések fogalmazódtak meg a kidolgozásuk során? Tihanyi László: Az ötlet létrejöttéhez hozzájárult egy szerencsés financiális háttér, ugyanis az Artisjusnál képződnek olyan összegek, amelyeket nem lehet név szerint jogdíjként kiosztani, de alapvetően a…
A Nemzeti Énekkar 1985-ben Állami Énekkar néven alakult Pászti Miklós vezetésével, akinek halála után 1990-től 2016-ig Antal Mátyás látta el a karigazgatói teendőket. Ebben az időszakban az együttes az ország vezető hivatásos kórusává vált, amelynek egyik fő feladata, hogy a Nemzeti Filharmonikusokkal közösen szólaltassa meg az oratorikus repertoár fontos kompozícióit, elsősorban a 19. és 20. századi opusokat, de részt vett, illetve vesz olyan opera előadásokban is, mint Kocsis Zoltán Richard Strauss operáit bemutató sorozata, Schönberg Kocsis által kiegészített Mózes és Áron című művének produkciója vagy a Budapesti Wagnernapok előadásai. Az együttes művészeti vezetője 2016. január 1-től Somos Csaba. A cikk…
