Szerző: Unger Anna

Lobogó lelkesedésű zenész és higgadt, összefüggéseket átlátó orvos – mindkét leírás illik Dr. Tóth-Vajna Zsomborra, akinek két hivatásából tökéletes harmónia születik, és ez egész környezetére gyógyítóan hat. A billentyűs hangszerek specialistájával és karmesterrel februári csembalóestje előtt beszélgettünk.   – Ismerős terep a Régi Zeneakadémia Kamaraterme, hiszen számos alkalommal léptél már fel itt, azonban ez lesz az első önálló ested.   – Izgalommal teli várakozással tekintek erre a lehetőségre, hiszen akarva-akaratlanul felidézem magamban a drukkot, és nagyon várom, hogy visszatérjek vizsgakoncertjeim színhelyére. – Mit adott neked a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen eltöltött idő? – Itt tanultam meg kihozni magamból a maximumot,…

Tovább

Seeberg Anna bárónő 1799 májusában lányaival elindult Bécsbe, hogy zongoraleckét vegyen a kor felfutó művészétől, a huszonkilenc éves Ludwig van Beethoventől. Az ártatlan látogatásból több, életre szóló barátság és egy végzetes szerelem fakadt. A részletekről dr. Bajzáth Judit, az Agrártudományi Kutatóközpont Látogatóközpontjának szakmai vezetője mesélt[1]. – Hogyan került kapcsolatba Beethoven a Brunszvik családdal? – A regénybe illő történet Brunszvik Teréz emlékirataiból rajzolódik ki. Seeberg Anna – ifj. Brunszvik Antal felesége és Teréz édesanyja – már ismerte Beethoven zongoratrióit, érthető, hogy szerette volna megnyerni az ígéretes művészt lányai tanárának. Barátjuk tanácsára személyesen kelt útra Bécsbe gyermekei, a huszonnégy éves Teréz és…

Tovább

A szerteágazó érdeklődésű Radnóti Róza nem „magányos zongorista-típus”. Ízig-vérig társasági emberként a közös munkával és értékteremtéssel azonosul, ezért alapította meg zeneakadémiai tanulmányai alatt az ifjú zenészek színe-javát magába foglaló Kamara Kört. A fiatal művészek Mendelssohn-esttel mutatkoznak be a Zeneakadémia Solti Termében, december 9-én. – Előbb alakultak ki barátságok a tagok között, vagy az eredményes közös munka nyomán fogalmazódott meg a kamaraegyüttes alapításának ötlete? – A Kamara-Kör koncertsorozat ötlete még a zeneiskolai tanulmányaimra vezethető vissza. A Járdányi Pál Zeneiskolában megadatott, hogy kivételes tehetségű zongoristákkal tanulhattam együtt. Mivel nem csak a szakmai érdeklődés kezdett összekötni bennünket, felmerült bennem a gondolat, hogy közös…

Tovább

Fülei Balázs Liszt-díjas zongoraművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanszékvezetője a Nagyterem színpadán mindössze egyetlen zongorával elénk tárja az idős, visszavonultan élő Liszt Ferenc legmélyebb érzéseit december 8-án, a karácsonyi várakozás időszakában. – Koncertjének címe: Karácsony Liszt Ferenccel. Milyen elképzelés áll a műsor- és a témaválasztás mögött? – Liszt Ferenc széles spektrumú művész, aki folyamatosan tudott környezetéből ihletet meríteni, darabjainak nagy része külső benyomáshoz kapcsolódik: akár tájakról, történelmi eseményekről, utazásokról, találkozásokról, képzőművészeti alkotásokról is képes volt mesterműveket komponálni. Sőt, az évkör ünnepei, történelmi események is inspirálták Lisztet, így született meg például a Via Crucis vagy éppen a Funérailles, az Aradi…

Tovább

Bolya Mátyás egyenesen a Budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről érkezik az interjúra Belső-Kínában rendezett koncertjéről hazatérve. A népzenész-zeneszerző, a Zeneakadémia oktatója és a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének munkatársa közelgő koncertjének apropóján osztotta meg gondolatait. – Második alkalommal tartanak egész estés koncertet a kobozra alapozva a Zeneakadémián. Valóban beköszöntött Magyarországra a „kobozreneszánsz”? – A koboz hidat képez a keleti és a nyugati zene között. Az ud – más néven arab lant – a muszlim világ zenekultúrájának egyik ismert hangszere, a nyugati lant őse, ehhez a hangszercsaládhoz tartozik a koboz is. A „kobozreneszánsz” kifejezést 2017-ben alkottam meg, ebben az évben kezdtük…

Tovább

Gráf Zsuzsanna szakmai életútjának meghatározó kezdeti eseménye a Zeneakadémia Nagytermében tartott diplomahangversenye, most e helyszínre tér vissza október 26-án, a kórus alapításának jubileumán. Az ének-zene tanár, karnagy, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója, és az intézmény Városmajori mintatagozatának vezetője interjújában szakadatlan lelkesedésre és a szilárd értékek megőrzésére bíztat. – A jeles évfordulóhoz közeledve számtalan emlék elevenedhet meg Önben. Milyen hívószavakkal összegezné három évtized történetét? – Világosan él bennem 1989, a kórus alapításának éve. Olyan zenei tagozatot és kórust álmodtam meg az akkor induló Városmajori Gimnáziumban, amely komoly zenei követelményeket támasztva képezi a tanulókat. Amellett, hogy később sokan zenei pályára léptek,…

Tovább

Cosima Soulez-Larivière hegedűművész a legelső Bartók Világversenyen, két évvel ezelőtt aratott győzelmet: a tapasztalatairól beszélgettünk vele, és konkrét tanácsokat is adott az idei zongorista versenyzőknek. – Miképpen használta fel a Bartók Világversenyen született kapcsolatait, hogyan élt az itt kapott lehetőségekkel? – A kiélezett helyzetben megtapasztaltam, hogyan lehet egy művet szigorú időkorlátok között tökéletesíteni. A verseny sikerének könyvelem el a magyar zenei élet meghatározó személyiségeinek meghívását: alkalmam nyílt együtt dolgozni Takács-Nagy Gáborral, és személyesen is találkozhattam Schiff Andrással. Tavaly februárban Balázs János zongoraművész partnere lehettem a Cziffra Fesztiválon, amely szintén egyedülálló élményt jelentett számomra. A Bartók verseny sikere és tapasztalata is…

Tovább

Elhivatott és kiegyensúlyozott – e két jellemvonás első látásra sugárzik Karosi Júlia jazzénekesnőről. Zenéjét hallgatva egy szempillantás alatt a ’20-as évek New York-i hangulatában találjuk majd magunkat október 19-én a Solti teremben.  – 2015-ben diplomázott a Zeneakadémián, milyen várakozásokkal tér most vissza egy egész estés hangversenyre? – Mindig kellemes élmény a Zeneakadémián koncertezni, amelyre „alma materként” tekintek. Szerencsére itt maradtam a közelben, mert tanulmányaim befejezése után, 2016-ban kezdtem el oktatni a Bartók Béla Konzervatóriumban. Nagyon otthonosan érzem magam a Zeneakadémián, szeretem a Solti terem egyedi kisugárzását és akusztikáját annak ellenére, hogy a jazznek többnyire a kis terek kedveznek, és itt…

Tovább

A kijelentés egy februári hangverseny után hangzott el Joshua Belltől. A Grammy-díjas világklasszis hegedűművész megtisztelő állásfoglalását talán nemcsak a Nagyterem varázslatos kisugárzásának köszönhetjük, hanem annak az összhangnak is, amely közte és a hallgatóság között szinte másodpercek alatt kialakult. Joshua Bell hegedűművészt együttgondolkodásról, képzelőerőről és fantáziáról is kérdezzük. – Előadóművészként bizonyára „elválaszthatatlan a kötődése” a fantáziához. Mi jut eszébe e fogalomról? – Mindig is lenyűgözött a képzelőerő, a csodálatos misztérium, hogy az ember képes a semmiből felfedezni, elképzelni valamit. Szeretem és tisztelem a tudományt, mert tudással sok jelenség meghatározható és az egyes információk egymáshoz rendelhetők. Számomra az ismereteinkről alkotott asszociációk összekapcsolódása…

Tovább

A mélyhegedű és a zongora párosa szólal meg az Itt és Most bérlet következő koncertjén a Zeneakadémián. Bársony Péter és Balog József hangversenyén gondosan összeválogatott zenei különlegességek hangoznak el április 4-én. Az előadás egyik szereplőjét, Bársony Pétert, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Brácsa Tanszakának vezetőjét kérdeztük. – Öt kortárs zeneszerző hat művét választotta. Milyen központi gondolat fűzi össze a darabokat? – A koncerten Lukács Pál brácsaművész – a Zeneakadémia brácsa tanszakának alapítója – születésének 100. évfordulójára szeretnénk emlékezni Weiner László Brácsaszonátájával. Weiner Lukács Pál részére komponálta ezt a darabot, ahogy az összes többi brácsaművét is. Lukács számos szerzőt inspirált alkotásra.…

Tovább