Szerző: Ur Máté

Koncertekben és koncertszerű operaelőadásokban is bővelkedik az Opera idei programja, amelyben két olyan mű is helyet kapott, ami bár nem Wagner-alkotás, de ha jobban szemügyre vesszük, tökéletesen illeszkedik a német óriás szellemiségét előtérbe helyező évad kínálatába. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. Richard Wagner sem egyedülálló abban az értelemben, hogy művészetére ne gyakoroltak volna jelentős hatást az őt megelőző korokban élő zeneszerzők munkái, 1847-ben épp Christoph Willibald Gluck auliszi Íphigeneiájából készített átiratot. Az 1774-es ősbemutatót követően Gluck maga is csiszolt még alkotásán, de sikerre valójában Wagner vitte, aki az eredeti euripidészi verzióhoz hozta közelebb az operát. A felújított változatot tehát…

2017 49. hetében is a kultúrát érintő számos különleges eseményéről számolhattunk be, de olyan veszteségek is érték a zenei közéletet, amit aligha tudunk egyhamar feldolgozni. Jurij és Kszénia Basmet előadásában került sor december 8-án Sosztakovics néhány hónapja azonosított brácsaszonátájának világpremierjére a moszkvai Helikon Operában. https://papageno.hu/intermezzo/2017/12/felcsendult-sosztakovics-nemreg-elokerult-bracsamuve/ James Levine-t, a New York-i Metropolitan egykori zeneigazgatóját nem találta bűnösnek a rendőrség egy feljelentésre alapozott zaklatási úgy kivizsgálása során, amit a karmester még a ’80-as években követhetett el. https://papageno.hu/intermezzo/2017/12/lezarult-a-nyomozas-james-levine-ugyeben/ A New York Times összeállította 2017 legjobb klasszikus zenei felvételeinek 25-ös listáját, amire felkerült a Fischer Iván vezette Budapesti Fesztiválzenekar Mahler-lemeze is. https://papageno.hu/intermezzo/2017/12/a-bfz-mahler-felvetelet-meltatta-a-new-york-times/ Döntés született…

Farkas Róbert felsőfokú tanulmányai után a Staatsoper Unter den Linden Berlin korrepetitora volt, 2015 óta pedig asszisztens karmesterként segíti a Budapesti Fesztiválzenekar munkáját. A Maestro Solti Karmesterverseny már a harmadik nemzetközi megmérettetése, amiben esélye van a döntőbe jutásra. A versenyekről és a hivatástudatról beszélgettünk. – Az oratorikus művek hatására lettél karmester, amiben Verdinek is nagy szerepe volt. Mi történt? – Amikor megismertem, pontosabban énekeltem Verdi Requiemjét olyan hatással volt rám, hogy azonnal úgy éreztem, ki kell tanulnom a karmesterséget, hogy egyszer én is vezényelhessem. Ez egy olyan élmény, amit soha nem felejtek el, de természetesen, mégiscsak egy folyamat eredménye, hogy…

Marsovszky Johannes Ligeti András és Medveczky Ádám növendéke a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. A fiatal karmester első jelentős nemzetközi megmérettetése a Maestro Solti Karmesterverseny, amelynek középdöntőjébe jutott. A karmesteri hivatásról és további terveiről kérdeztük. – Hogyan fordultál a karmesterség felé? – A családomban nem volt professzionális zenész, a klasszikus zene szeretetét viszont örököltem a szüleimtől. Egészen kicsi koromtól a komolyzene közelében érezhettem magam, és ennek megfelelően megfordult a fejemben, hogy hegedűművész vagy zongorista leszek, sőt még az énekesi karriere gondolata sem állt messze tőlem. A vezénylés felé egy gyermekkori Varázsfuvola előadás fordított, olyan nagy hatással volt rám az opera, hogy…

Celeng Mária, Banda Ádám, Tóth Balázs és Tóth Bálint Junior Prima-díjas művészekben az a közös, hogy mindannyian az 1963 óta működő Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskolában kezdték tanulmányaikat.

Várallyay Petra a fiatal generáció legígéretesebb zenészeinek egyike. A legnagyobb hazai jazzművészek egyszerre tanárai a Zeneakadémián, alkotótársai a stúdióban és kamarapartnerei a koncerttermekben. 2014-ben alapított progresszív fúziós jazz formációja bejutott a november közepén zajló Nagyszebeni Nemzetközi Jazzverseny döntőjébe. Előadó-művészetről, zeneszerzésről, improvizációról kérdeztük őt. 2015-ben felvételt nyert a Zeneakadémia jazztanszakára, ahol jazz-zeneszerzést tanul Oláh Kálmánnál és Binder Károlynál, valamint klasszikus hegedű tanulmányokat folytat Környei Zsófi a osztályában. – Hogy kerültél kapcsolatba a zenével? – Miután heten vagyunk testvérek, és mindenki zenél, én ötödik gyerekként egy olyan környezetbe születtem bele, ahol mindig zene vett körül. Idősebb testvéreim mindenféle hangszereken játszottak, de senki…

Egy letűnt közösség kultúrájába enged bepillantást a CAFe Budapest záró hétvégéjén bemutatott  „És a halottak újra énekelnek” című előadás, amely többek között Melis László zeneszerző hosszas kutatómunkájának gyümölcse. Az Erdélyben élő haszid közösségek zenei nyelvét bemutató előadás története egészen az 1930-as évekig nyúlik vissza. – Mi áll az előadás középpontjában? – Kalandos történetről van szó, amit ott kezdődik, hogy Eisikovits Miksa erdélyi zeneszerző, Kurtág György egyik első mestere, 1938-ban arra vállalkozott, hogy felfedezze és lejegyezze az erdélyi zsidó folklór mára kihalt, és szinte teljesen ismeretlen kultúráját, zenei világát. Szinte példa nélküli vállalkozás volt az övé, aki támogatás hiányában, technikai eszközök…

Sas Péter fiatal zenei producer és kreatív rendező három éve foglalkozik komolyabban filmzeneszerzéssel és sound designnal. A Magnificat, valamint az Operaház Gyermekkarának szólistájaként komoly énekes karrier állt volna előtte, mégis a zeneszerzést választotta. A virtuális hangszerek mellett a mai kortárs zenéről is kérdeztük őt. – Nem volt mindig egyértelmű, hogy zenei pályára lépsz. Hogyan kezdődött? – Eleinte a zenei érdeklődésem biztosan nem volt tudatos, hiszen a 17. századig visszamenőleg nem találtam egyetlen muzsikust sem a családomban. (Nevet.) Az éneklés és a zeneelméleti tanulmányok töltötték ki az időmet, arra figyeltem fel, hogy pillanatok alatt meg tudom jegyezni a hallott zenei anyagot,…

Három alkalommal is találkozhatunk a CAFe Budapest keretében a friss Erkel-díjas zeneszerző, orgonaművész, Virágh András Gábor művészetével, aki tavasszal a Kodály Zoltán Alkotói Ösztöndíjat is kiérdemelte. A művésszel pályájáról, a koncertekről és legújabb formációjáról, a kortárs zenei platformként működő Studio5-ről is beszélgettünk. – Háromszorosan is érdekelt vagy a CAFe Budapest Fesztiválon. Hogyan alakultak a felkérések? – A fesztiválon elsőként október 12-én, az idén 30. évfordulóját ünneplő Mini Fesztiválon hallható majd Les visages de la Lune (A Hold arcai) című zongoraszvitem Fülei Balázs előadásában, majd másnap egy kedves volt tanítványom, Mészáros Zsolt Máté tűzi műsorra egy orgonaművemet, valamint két szopránhangra és orgonára…

Vajda Gergely Georgia Bottoms című vígoperáját nagy sikerrel mutatták be 2015-ben az Egyesült Államokban. A darab cselekménye Mark Childress azonos című, Harper Lee-díjjal kitüntetett regényén alapszik, ami az USA déli államainak a mai napig jól körülhatárolható, sajátos kultúrájából és élethelyzeteiből táplálkozik. A művet Almási-Tóth András rendezésében két alkalommal vezényli a szerző, október 8-10-én a CAFe Budapest Fesztiválon. – Vígopera a modern Délről. Tudatosan választottad a műfajt? – Igen. Leginkább az foglalkoztatott ebben az operában, hogy hogyan tudok megalkotni úgy egy zenés színpadi művet, hogy a legfőbb eleme a humor legyen, a különböző utalások világosak és közérthetőek legyenek, ugyanakkor nem egy…