Szerző: Varga Veronika

A színpadi tánc csak egy eszköz a táncházmozgalom valódi céljának eléréseéhez, mely a hagyományos táncok és zene közösségmegtartó erejének megélése és fenntártása városi környezetben is. Kenneth Tse, aki ázsiai tánccsoportjainak magyar néptáncot tanít, felismerte ezt az erőt. Szinte hihetetlen, de ázsiai fiatalok sajátjukként élik meg a magyar tánckultúrát, amit egy teljesen más kulturális közegben is tartalmas közösségi szórakozási forma szintjére tudnak emelni. Minderről Kenneth Tsevel és Rosonczy-Kovács Mihállyal beszélgettünk. – Hogyan találkozott először a magyar néptánccal? – Kenneth Tse: Egy hongkongi nemzetközi táncfesztivál alkalmával találkoztam először a hagyományos magyar néptáncokkal, aminek hatására 1997-ben ellátogattam Magyarországra és Erdélybe. Rögtön rabul ejtett…

A Papageno Klasszik már második éve kínál rendhagyó klasszikus zenei programokat a Művészetek Völgyében, Vigántpetenden. Az esti koncertek mellett minden délután zenés beszélgetéssel várja az érdeklődőket Szalai Éva zongoraművész és Tóth Endre zenetörténész. Ismeretterjesztő programjukat sok zenével és különleges, sosem hallott történetekkel fűszerezik. Közös és egyéni pályájukról, motivációikról valamint a Művészetek Völgyében látogatható egyedi előadás-sorozatukról beszélgettünk a fiatal művészekkel. – Mi fogott meg benneteket a zenében? Emlékeztek arra a sorsdöntő pillanatra, ami elvezetett titeket a professzionális zenész léthez? – Tóth Endre: Aránylag későn, 12 éves koromban kezdtem el zenével foglalkozni, a családomban abszolút fekete bárányként. Az egyik, tőlünk távolabb élő…

A coloradói Crested Butte Zenei Fesztivál kiemelt momentumát megörökítő videó bejegyzés sok kérdést vetett fel bennem a fesztivál megfogalmazott koncepciójáról, illetve annak értelmezési módjáról. Az előadás kapcsán ismét elgondolkodtam, hogy egyes zenei illetve zenei szituációkban megfogalmazott üzeneteknek miért sikerülhet elérniük kívánt céljukat és hatásukat, másoknak pedig miért érezzük a hiábavalóságát, céltalanságát vagy éppen öncélúságát. Amikor a következő videó végén – bevallom, miután láttam, hogy előkerül a fűrész, azonnal odakattintottam – egy kettévágott hegedűvel hajol meg az előadó, azt gondoltam: talán érdemes végignézni az egész folyamatot, hiszen a produkció végén taps is hallható, amiből pedig arra következtettem, hogy biztosan történik közben…

A nemzetközileg elismert szoprán énekesnő, Madeleine Pierard az egyik alapító tagja a SWAP’ra – Supporting Women and Parents in Opera nevű jótékonysági szervezetnek, mely azokat a nőket és szülőket kívánja támogatni, akik az opera világában tevékenykednek. Madeleine Pierard anyaként és előadóművészként osztja meg saját tapasztalatait erről nehéz, de felemelő életszakaszról, mely során a munka és gyermeknevelés kihívásaival kell szembenéznie. Művészként gyakran reflektálsz a jelenre és a múlt történéseire egyaránt. Folyamatosan kritizáljuk magunkat és úgy érezzük, hogy munkánk szubjektív természetének vagyunk kiszolgáltatva. Nem csoda, hogy az énekesek – mint megannyi művész – gyakran bizonytalanok. A színpadon aztán teljesen mások leszünk. Legyőzhetetlenek! Egy istenség,…

A hangszerek belseje titokzatos hely, ahol olyan terek léteznek, amelyeket sosem képzelnénk. Néhány gyönyörű fotó azonban megmutatja a hangszertestek belső, rejtett életét. Gondolta volna, hogy egy brácsa fedőlapja alatt akár bálterem is rejtőzhet? maboughazala (@maboughazala) által megosztott bejegyzés, Okt 13., 2016, időpont: 5:05 (PDT időzóna szerint) A zongora belseje olyan bonyolult és mozgalmas, mint egy nagyváros felülnézeti makettje. Nonclassical (@nonclsscl) által megosztott bejegyzés, Jan 9., 2018, időpont: 4:51 (PST időzóna szerint) A gitárhúrok is tudnak táncolni! Donald Cini (@donaldcini) által megosztott bejegyzés, Nov 4., 2017, időpont: 4:01 (PDT időzóna szerint) A gitár belseje úgy fürdőzik a napfényben, mint a legszebb…

A Muharay Elemér Népművészeti Szövetség nyolc éve szervezője, rendezője, házigazdája a Művészetek Völgye népművészeti-hagyományőrző programjainak. Héra Évával, az élő magyar népművészet fórumaként működő szövetség elnökeként beszélgettünk az Muharay udvar hitvallásáról és programkínálatáról, mely az autentikus népművészetből indul ki. „A Muharay Elemér Népművészeti Szövetséget azért alakítottuk – hagyományőrző és nemzetiségi együttesek, néprajz-, néptánc- és népzenekutatók, Muharay Elemér hajdani népi együttesének tagjai és a népi kultúra iránt érdeklõdõ magánszemélyek –, mert fontosnak tartjuk, hogy a közösségeket megtartó tradíciók fennmaradjanak és tovább éljenek. Szövetségünknek mintegy 2500 tagja van, s munkánk során együttesi találkozókat, szakmai konferenciákat, továbbképzéseket, haza és nemzetközi tapasztalatcseréket szervezünk.” – Milyen előadásokkal várja…

A Zsidó Művészeti Napok különleges koncerteket kínál, köztük az esemény záróestjén, június 10-én fellépő Jazzical Trió előadását, melynek alapítótagjával, Káel Norbert zongoraművésszel beszélgettünk. A nemzetközileg elismert muzsikust a jazz és a klasszikus zene fúziója már régóta foglalkoztatja, ezúttal azonban a zsidó tradícionális zene elemei kerülnek kompozícióinak középpontjába. – Hogyan jelennek meg a zsidó kultúra elemei a Jazzical trió zenéjében? – Pontosan egy évvel ezelőtt kaptunk koncertfelkérést a koppenhágai Nemzetközi Zsidó Fesztiválról, aminek apropóján elkezdtem foglalkozni különféle tradícionális dalokkal. Azelőtt csak elképzeléseim voltak erről a zenei világról, de éreztem, hogy nagyon jól fúzionálható a klasszikus zenével és a jazzel egyaránt, azonban…

A tenorok az opera jóképű hercegei. Lenyűgözik a közönséget sztratoszférikusan magas hangjukkal, és mindig ők nyerik el „A nőt”. Azonban ez nem volt mindig így. A tenorrá válás története valójában sokkal rémisztőbb, mint ahogy azt sokan gondolják. A tenorok kezdetben nem nagyságra és hírnévre voltak hivatottak, sőt valójában evolúciós nézőpontból egykor valahol a sor végén kaptak csak helyet. Tudományosan bizonyíott tény az is, hogy általában jobban kedveljük a mélyen zengő hangokat, és ez akkor is igaz, amikor potenciális társunk hangjáról van szó. Mégis, hogy lettek épp a tenorok az operák hősszerelmesei? Habár nincsenek felvételeink a 20. századot megőlőző időkből, csaknem biztos, hogy…

Gyárfás Attila még nincs harminc éves, de már a világ legnevesebb jazz zenészeivel állhatott egy színpadon Magyarországon és külföldön egyaránt. A zene születésétől fogva az élete része, melyben tudatos nyitottsággal, figyelmes befogadóként és ösztönös alkotóként él. Az ütőhangszerek és a zeneszerzés világában merült el; munkáját máris egyediség, játékát részletgazdagság és kreativitás jellemzi. Első saját lemeze, a Cloud Factory megjelenése kapcsán beszélgettünk vele. – Hogy indult a zenei pályád és miként zajlottak a tanulmányaid? – Édesapám, Gyárfás István nagyszerű gitáros. Természetesen mindig szólt otthon a zene és teljesen egyértelműnek tűnt, hogy az ütőhangszerekkel kezdek el komolyabban foglalkozni. Apuval éltem át a legelső…

Bolyki Sára az a kimagasló tehetségű, fiatal énekesnő, aki a népzenében és a jazzben is megtalálta önmagát. A két műfaj közös nevezője, az improvizáció a lételeme, amit sugárzó személyisége és hangjának számtalan színe és játéka tölt meg érzelemmel és értelemmel. – Téged zenésznek teremtettek, ezt tudjuk mind, akik már hallottunk. Ebben a pillanatban te is érzed magadban ezt a vonzást közted és a zene között? – Igen, nagyon erős a kötelék, és remélem, hogy életem végéig ezen az úton maradok. A zene közelében érzem igazán, hogy a helyemen vagyok, legyen ez koncert, műhelymunka, gyakorlás vagy tanítás. – Műfajok közötti hidat…