Szerző: Varga Veronika

A Pannon Filharmonikusok Pannonicum sorozatában látja vendégül szeptember 19-én a kiváló szoprán énekesnőt, Baráth Emőkét, akinek elegáns és színekben gazdag hangján kel életre a bécsi klasszika. A Bécsi barátok nevű esten, ahol Mozart és Haydn művei csendülnek fel, Vass András állandó karmester vezényel. A különleges program szólistáját a koncerthez való személyes kapcsolatáról kérdeztük.  – Most először lép színpadra a Pannon Filharmonikusokkal, és a műsort is saját maga állíthatta össze. Mire számíthatunk? – András szabad kezet adott nekem, hiszen tudja, hogy mennyire szeretek Mozartot énekelni. Tulajdonképpen ő ajánlotta azt, hogy legyen egy közös bécsi klasszikus koncertünk, és úgy gondolom, hogy egy…

Tovább

Pál István „Szalonna” nevét nem csak a magyar nyelvterületek népzenészei és néptáncosai ismerik. A magyar zene nagyköveteként még az angol királyi családot is lenyűgözte odaadó, áradó muzsikájával, amely gyermekkora óta jellemzi őt. Zenei indíttatását szüleitől, a Kodály-módszer kárpátaljai meghonosításán dolgozó Jancsó Katalintól és Pál Lajostól kapta, aki a kijevi operaház karnagyaként dolgozott, de éveken át muzsikált lakodalmi zenészként is, valamint több kárpátaljai népzenei gyűjtés is kapcsolódik a nevéhez. Pál István ezt a családi hagyományt kifogyhatatlan lelkesedéssel és teherbírással folytatja, személye és munkája pedig ezáltal sokaknak inspiráló példa. – Ma lettél 40 éves és már elmondhatod, hogy a Magyar Állami Népi…

Tovább

Május 1-jén ünnepli 60. születésnapját Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója, Lajtha László- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, népzenész, az erdélyi és a magyarországi táncházmozgalom kiemelkedő alakja, számos fiatal népzenész mentora. Megbízatásának utolsó másfél évét tölti a Hagyományok Házában, azonban a későbbiekben sem fejezi be munkáját, hiszen a népi kultúra értékeinek továbbéltetése, hagyományozódásának biztosítása számára belülről fakadó hivatás.  Kelemen László 1960. május 1-jén született az erdélyi Gyergyóditróban. 1979-ben érettségizett Marosvásárhelyen, majd a kolozsvári G. Dima Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait zeneszerzés szakon. A komponálás mellett erdélyi vokális és hangszeres népzenét gyűjtött és játszott, tagja volt az erdélyi táncházmozgalom egyik legendás zenekarának, a…

Tovább

A Besh o droM hirtelen alakult, nem előzte meg piackutatás, tagtoborzás vagy közös tanulás, de volt valamiféle közös válasz egy soha fel nem tett kérdésre. Látszólag össze nem illő emberek, látszólag össze nem illő zenei stílusokat vegyítettek lázas igyekezettel és türelmetlenséggel. Azóta eltelt két évtized, a zene mégsem lett kiszámíthatóbb, egyfélébb vagy határozottan valamilyen. Helyette a Besh o droM maga lett stílus- és védjegy. A zenekar fennállásának 20. évfordulójára megjelent a Fonó kiadásában a Besh o droM 20 című lemez, amely egy kis könyv is egyben Kardos Gábor koncertfotóival. A zenekar két alapítótagjával, Pettik Ádámmal és Barcza Gergellyel beszélgettünk. –…

Tovább

Somhegyi György idén az ötödik évét töltötte a Miskolci Nemzeti Színházban, melynek összetartó, kivételesen színes társulatát sokan dicsérik. A fiatal budapesti színész már számos szerepben kipróbálhatta magát a teátrumban, azonban tudásvágya és kíváncsisága nyughatatlanná teszi – legfőbb vágya, hogy minél több újat megtapasztaljon a szakmában. Pályája kezdeteiről és jelenlegi terveiről is beszélgettünk vele. – Mi vezérelt a színészet felé? – Az általános iskolában már bekövetkezett az egyértelmű fordulópont az életemben ezzel kapcsolatban, még pedig akkor, amikor az évente megrendezett karácsonyi előadásban egyszer én is részt vettem. A főhőst játszottam, így sokat készültem a szerepre, nagyon lelkes voltam, a műsort követően…

Tovább

Fazekas Anna 2019 eleje óta dolgozik az idén kétéves Halmos Béla Programiroda vezetőjeként, amely különféle pályázataival segíti a magyarországi népzenei és világzenei együttesek előmenetelét, többek között a külföldi zenei vérkeringésbe való bekerülésüket is. A kétéves működés tapasztalatairól beszélgettünk. – Miyen munkát látsz el pontosan a Halmos Béla Programirodában? Van más kapcsolatod a népzene és néptánc világával?  – A Programiroda vezetőjeként a hétköznapokban a kuratóriummal való kapcsolattartás és a négyfős csapatunk operatív vezetése a fő feladatköröm. Együtt találjuk ki az éves tervet, de én vagyok az, aki összefogja a munkát, hónapról hónapra kijelöli a feladatokat. A program legfontosabb része a zenekarok…

Tovább

A Budapest FotóFesztivál Magyarország legnagyobb fotográfiai eseménye, amely minden évben a képalkotás egy-egy klasszikus témáját állítja a figyelem középpontjába. 2020-as, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül létrejövő programjában a kortárs fotográfia és a testábrázolás kapcsolatait vizsgálja. Az alkotásokat április 4. és május 31. között tekinthetik meg az érdeklődők a Kiscelli Múzeumban. Kurátorok: Somosi Rita – művészettörténész, Szarka Klára – fotótörténész Az emberi test ábrázolása minden korban központi téma volt, szépsége, összetettsége és változása-változékonysága mindig is megihlette a művészeket. Kérdés azonban, hogy az alkotások legelső formái óta miben módosult a testábrázolás problematikája és esztétikája, hiszen a történeti korok és korszakok, a…

Tovább

Mitől aktuális egy zenemű? Mondhatjuk egy korszakra, hogy már lezárult? Lehet-e klasszikus stílusokban újat alkotni? A 2020 januárjában elindult Szimpla Classic-sorozat alkalmain minderre választ kaphatunk: az estéken kortárs és klasszikus zeneszerzőktől hallhatunk műveket – de vajon felismerjük-e, hogy melyeket írták akkor és melyiket most? A kezdeményezéshez februártól Dobri Dániel zeneszerző is csatlakozik, aki beavatott minket a program további részleteibe. – Milyen céllal indult el a kortárszenei klub és kik vesznek részt benne? – A Szimpla Classic megálmodója, Todoroff Lázár fotóriporter már régóta szeretett volna elindítani egy kortárszenei klubot, Józsa Tamás – aki 5 éve évfolyamtársam a Zeneakadémia zeneszerzés szakán –…

Tovább

Lakatlan sziget címmel indult el a Papageno Rádió új, tematikus műsora, amelyben hétről hétre a hazai művészeti élet meghatározó képviselőinek személyes kedvenceit hallhatjátok majd. Az első néhány adásban azokat a felvételeket mutatjuk meg, amiket a Papageno csapatának egy-egy tagja vinne magával egy lakatlan szigetre. A január 21-i műsorba Balogh Kálmán cimbalomművész eddigi felvételeiből válogattam néhány dallamot, amelyeket a nem mindennapi, bravúros játéktechnikán túl az idén Prima Primissima díjjal kitüntetett zenész mély gondolatisággal, stílusokon és műfajokon rég túlmutató, egyedi játékmóddal tölt meg. „A magyar cimbalom története 1874-ben kezdődött, amikor Schunda Vencel József modern hangszert épített. Ez jelentős szerepet játszott a nemzeti kultúra felélesztésében,…

Tovább

A magyar származású fiatal Mariëlle van Luijk Hollandiában nőtt fel, de a magyar népi kultúra iránti rajongása Magyarországra vezérelte, ahol klasszikus zenei előképzettségét is hasznosítva tanulja és tanítja a különböző dialektusok hagyományos népi hegedűjáték-technikáit és repertoárját. Az Utrechtből érkezett fiatal művész munkájával arra ösztönzi környezetét, hogy kitartással és elköteleződéssel álljanak ahhoz, ami művészileg és emberileg igazán meghatározza őket. – Mikor vált a mindennapjaid részévé a magyar népzene? – Úgy érzem, ez a kötődés mindig is bennem volt. Klasszikus hegedűvel kezdtem, és hamar kiderült, hogy leginkább azok a művek tetszenek, amelyek a magyar népzenéből merítenek. Amikor elkezdtem a Zeneakadémiát Hollandiában, eleinte…

Tovább