Szerző: Varga Veronika

Balogh Kálmán neve mára egybeforrt a magyar cimbalomzene fogalmával – igaz, messze nem csak ebben a stílusban hallhatjuk virtuóz és egyben elmélyült játékát. 60. születésnapját 2019 novemberében, a Zeneakadémián adott koncerttel ünnepelte a művész, akit idén Prima Primissima díjjal jutalmaztak Magyar népművészet és közművelődés kategóriában. Az új évben, február 17-én, a Cziffra Fesztiválon is hallhatjuk őt játszani Lukács Miklóssal, akivel együtt már-már a hangszerjáték lehetőségeinek határait feszegetik. Kevesen tudják, hogy Balogh Kálmánt szülei eredetileg mérnöknek szánták, tizenegy éves korában azonban családjával egy alkalommal meglátogatta híres nagybátyját, Balogh Elemér cimbalmost, aki akkoriban a világot járta. A nagybácsi megmutatott egy bonyolult dallamot…

Tovább

A három fiatal zenész alkotta Terra Profonda illúziószerű szövegekre épülő, sokszor a szabadzene határain mozgó drámai megszólalásával hívta fel magára a figyelmet főképp a jazz- és bluesrajongók körében. Kiss Krisztiánnal, az együttes egyik alapítójával beszélgettünk a zenekar második lemezének megjelenésével kapcsolatban. – Hogy indult az idén 7 éves Terra Profonda történte? – Tordason nőttem fel, ahol rengeteg művész él, és híresen összetartó közösséget alkotnak. Itt kerültem szoros barátságba Vincenzo Lo Buglióval, akinek az édesanyja magyar, az édesapja szicíliai, Palermóban született, de Magyarországon nőtt fel. Először tizenéves korunkban zenéltünk együtt, akkor a Tom Waits-vonalon, a blues irányába indultunk, habár én már…

Tovább

Solymosi Máté, a Cimbaliband tagja nyerte el a legjobb népdalért járó díjat az első Roby Lakatos Nemzetközi Improvizációs Hegedűversenyen. Jutalma egy neves hangszerkészítő mester, Kiss Franz által megalkotott „1891-es magyar hegedűcsoda lett”, ahogy a fiatal művész fogalmazott, akit a versenyen szerzett tapasztalatairól és a felkészülésről is kérdeztünk. – Milyen céllal indultál el a Roby Lakatos és Farkas Mihály szervezésében létrejött versenyen? – Valójában a végsőkig halogattam a jelentkezést, hiszen én nem foglalkozom kifejezetten jazz-zenével – egészen kicsi gyerekkorom óta népzenét és klasszikus zenét játszom, a jazzt pedig mindig is csak hallgattam, de sosem tanultam. Addig nem is akartam indulni a…

Tovább

„Már régóta szerettem volna egy olyan felvételt, amin egy közismert darabot dolgozok fel, és sokkal többet tudok mutatni általa a cimbalomból, mint amit kinéznek belőle” – mondta Gódor Erzsébet cimbalomművész, aki a BMC által első alkalommal megrendezett Nemzetközi Cimbalomversenyen hozzájárul a hazai sikerekhez, hiszen a klasszikus-kortárs kategóriában elért második helyezése mellett szinte minden különdíjat elnyert.  – Miért épp Astor Piazzolla Libertangóját játszod ezen a videón? – Sok ötletem van, de mindenképp ezt a darabot akartam elsőként bemutatni ilyen formában. Két éve volt egy nagyon fontos koncertem, és akkor is játszottam ezt a művet, de úgy éreztem, hogy nem sikerült elég…

Tovább

Fábián Géza hangszerész Budapesten javít és készít nagybőgőket. A fa illata, a szerszámok, a különféle eszközök és a készülő hangszerek látványa csodálattal tölti el a műhelyébe betérőket. Beszélgetésünkben a hangszerész mesterséget, azon belül a bőgőkészítés jelenét is érintettük, valamint megismerhettünk egy különleges újítást, az utazóbőgőt, amely reményeink szerint végre leegyszerűsíti majd a bőgősök hangszerrel való utazási lehetőségeit. Mi is többször beszámoltunk már a zenészeket érintő kellemetlenségekről, amiket utazás, főképp repülés alkalmával tapasztalnak, mely a hangszerek mérete vagy súlya miatt sok esetben teljesen lehetetlenné válik. A túl nagy rizikófaktort tekintve talán érdemes olyan kreatív és biztonságos megoldásokat keresni, mint amit Fábián…

Tovább

„A zene mint kötőszövet hatjá át különféle alkotói tevékenységeinket. Önismeretünk origója, identitásunk medre” – fogalmazza meg hitvallását Paár Julianna a Fonó kiadásában megjelent Kerekerdő című meselemezének ismertetőjében. Az énekesnő nevéhez több nemzetközileg is elismert népzenei album kapcsolódik, egyedi hangja és színpadi jelenléte által pedig már pályája elején kiemelkedett generációjának előadói közül. Saját gyermekei születése után kezdte el interaktív népzenés foglalkozásait zeneterápiás szemlélettel átitatva, melynek a Hangoló nevet adta. A zenei nevelésről szerzett tapasztalatait és gondolatait a lemezmegjelenés kapcsán osztotta meg velünk. – Számos neves nép- és világzenei formáció énekeseként ismer téged a közönség, de néhány éve nem kevésbé figyelemreméltó munkát…

Tovább

Gódor Erzsébet 9 évesen kezdett el cimbalmozni, azóta pedig a hangszere elválaszthatatlan társa és legfőbb attribútuma. A BMC által első alkalommal megrendezett Nemzetközi Cimbalomversenyen ő is hozzájárul a hazai sikerekhez, hiszen a klasszikus-kortárs kategóriában elért második helyezése mellett szinte minden különdíjat elnyert.  – Hogy kerültél kapcsolatba a cimbalommal?  – Eredetileg zongorázni szerettem volna, de nem vettek fel azzal az indokkal, hogy nagyon kicsik a kezeim. Cimbalomra viszont bekerültem, amit aztán nagyon hamar megkedveltem. A szüleim mesélték, hogy a kezdetektől fogva én akartam zenét tanulni. Mint minden másban, a szüleim komolyan támogattak a cimbalmozásban is, habár ők sosem foglalkoztak zenével: édesanyám…

Tovább

Túri Luca 2018-ban végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének népi vonós szakirányán. Hegedűjátékát technikai felkészültség, stílushű előadásmód, sokszínű és alapos repertoárismeret jellemzi. Fontos számára a még többnyire feltérképezetlen népzenei dialektusok hangszeres zenéjének precíz elsajátítása, amely zenekarát, a moldvai csángók dallamait autentikus módon feldogozó Korindát is jellemzi. Az együttesnek néhány napja jelent meg az első lemeze, ennek kapcsán beszélgettünk a fiatal hegedűssel. – Hogyan kerültél kapcsolatba a népzenével? – A családom révén a zene már gyerekkoromban is szerves része volt az életemnek, amiből az iskolai környezetben sem szakadtam ki, hiszen a Szolnoki Waldorf Iskolába jártam, ahol minden napunk énekléssel…

Tovább

Várjon Dénes rendszeres meghívottja a legnagyobb nemzetközi fesztiváloknak, és számos rangos zenekarral dolgozott már együtt. Október 10-én a Pannon Filharmonikusok vendégeként lép színpadra Bogányi Tibor karmesterrel, hogy együtt egy különleges romantikus mű által vezessék be a hallgatóságot a zene szépségének és méltóságának világába. Várjon Dénessel a koncert műsora kapcsán tettünk rövid időutazást, amely során többek között megismerhettük személyes kötődését az esten megszólaló Weber-műhöz. – A közös történetük a Pannon Filharmonikusokkal messzire nyúlik vissza. – Valóban, hiszen velük játszhattam a diplomakoncertemet a Zeneakadémián a 1991-ben. A zenekar akkori koncertmestere, Vass Ágnes segített nekem ebben az általam akkor már régóta vágyott együttműködésben.…

Tovább

Csuprik Etelka zongoraművész, a Lembergi Zeneakadémia professzora Nagyszőlősön, Kárpátalján született, de mindig is különösen fontos volt számára, hogy szoros kapcsolatot tartson fenn a magyarországi közönséggel. A magyar kultúra ápolásáért és a klasszikus zene legmagasabb minőségű interpretálásáért a rendkívüli elhivatottsággal munkálkodó művésznőt az ukrán állam is elismerte: 1994-ben Ukrajna Érdemes Művésze, 2016-ban Nemzet Művésze címmel tüntették ki.  Csuprik Etelka csodagyerekként kezdte pályáját. A zenéhez való különleges érzékével, valamint kitartó gyakorlással már igen korán magas szintre emelte mind technikai tudását, mind pedig művészi kifejezőképességét hangszerén. A legnevesebb nemzetközi zongoraversenyek díjazottjaként számos fesztiválon, elismert zenekarok szólistájaként lép fel a mai napig, és olyan…

Tovább