Szerző: Varga Veronika

Gwendolyn Masin napjaink egyik meghatározó magyar származású hegedűművésze. Szóló- és kamarazenei koncertjei mellett zeneszerzéssel, illetve átiratok készítésével is foglalkozik, valamint hegedű- és kamarazenei mesterkurzusokat tart világszerte. A Hollandiában élő művésznő április 16-án ad koncertet a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül a Festetics Palota Tükörtermében. Ez a számára kitüntetett helyen álló esemény teremtett alkalmat a beszélgetésre, mely során Gwendolyn Masin magyar gyökereinek fontosságáról is szó esett.  Gwendolyn Masin előadóművészként és művészeti fesztiválok vezetőjeként is aktív. 2006-ban megalapította Svájc egyik legfontosabb komolyzenei fesztiválját, a GAIA Zenei Fesztivált, 2007-től pedig három éven át az írországi Carrick Water Music Festival művészeti vezetőjeként tevékenykedett. A…

A világszerte ünnepelt Liszt-díjas csellóművész, Várdai István és a nála pár évvel fiatalabb Balázs János életükben először játszanak együtt a 2019-es Cziffra György Fesztiválon, mely az előadók és a műsorra tűzött művek szempontjából is igazi különlegesség és többszörös múltidézés: Chopin számára élete utolsó éveiben tett kirándulás volt csellóra komponálni, a csellista Kodály ellenben fiatalon talán élete legjobb hangszeres művét komponálta erre a hangszerre. A fesztivál kapcsán Várdai Istvánnal beszélgettünk személyes és szakmai kérdésekről egyaránt. – A Cziffra Fesztiválon első alkalommal játszol együtt Balázs Jánossal. Már korábban is megfogalmazódott benned az együttműködés gondolata? – Balázs Jánossal diákként a Zeneakadémián találkoztunk először, akinek…

Horváth Bálint zeneszerző jelenleg a Weiner Konzervatórium zeneszerzés-tanára és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa, ám az oktatás mellett örömmel vesz részt az erdélyi zeneszerzéshez kapcsolódó kutatómunkában is. A 2017-es UMZF zeneszerzőverseny Papageno Különdíjasát pályájának alakulásáról kérdeztük. – Mióta készülsz tudatosan a zeneszerzésre? – Mindig is elég szerteágazó volt az érdeklődésem, s ez az utóbbi években sem változott: egyaránt tevékenykedem zeneszerzőként, tanárként, kutatóként, szerkesztőként és előadóként. Valami állandó megismerési vágy hajt és szeretem egységben látni a dolgokat. Talán emiatt sem érzékelek éles határvonalakat az egyes tevékenységi formák, akár a különböző művészeti ágak között sem. Az önálló alkotói kifejezésre viszont folyton…

Színes programkínálata mellett a Cziffra Fesztivál lehetőséget teremt arra is, hogy közelebb kerüljünk ahhoz a többszáz éves városi zenei hagyományhoz, amely a világon egyedülálló módon, csak Magyarországon lelhető fel, még ha mára már veszített is fényéből az általános zenei ízlés és a szórakozási igények megváltozása miatt. A fesztiválon a magyar nóta újraéledésének egy esti koncert és egy különleges prímás-workshop keretein belül lehetünk részesei, ahol e generációkon át hagyományozódó stílus legkiválóbb képviselőit hallgathatjuk, köztük a klasszikus és jazz zenei versenyeken is díjakat nyert, Junior Prima díjas Sárközi Lajost, aki különösen nagy szerepet vállal a magyar nóta újbóli felvirágoztatásában. Vele beszélgettünk a…

Mire gondolnak legtöbbször a zenészek? Az énekesek és a zongoristák agya ugyanúgy működik? A bőgős vicceknek tényleg van alapja? Egy tudományosnak nem nevezhető, de valódi tapasztalatokon nyugvó analízist mutatunk be, amely kissé csípősen, de kedves humorral ad tájékozódási alapot párkeresőknek, türelmetlen szomszédoknak, zenei munkaképesség-gondozással foglalkozó pedagógusoknak, házastársaknak és zenészgyermekeknek, nem kevésbé pedig maguknak az önelemzésre hajlandó zenészeknek. Egy kis öniróniára azért szükségünk lesz, ha a kördiagramokat zenészként vesszük szemügyre, emellett pedig azért is igen hasznos egy pillantást vetni az elemzésekre, hogy könnyedén tájékozódhatunk más hangszeres kollégáink gondolatvilágában is, hiszen szinte minden klasszikus hangszerre kiterjed a „vizsgálat”. A teljesség igénye nélkül álljon…

A moraharpa egy svéd billentyűs vonós hangszer – igen, a kettő egyszerre –, amelynek legközelebbi rokonai a tekerőlant és a fidula, közelebbről pedig a szintén svéd nyckelharpa, de a hangját leginkább a dudáéhoz hasonlítják. A skandináv területek zenekultúrájára jellemzően norvég és finn megfelelője is van ennek a különös hangszernek, melynek története egészen a középkorig vezethető vissza. A nyckelharpa és a moraharpa sokáig elfeledett hangszerek voltak, de az 1960-as években reneszánszukat kezdték élni August Bohlin hangszerkészítőnek és Eric Sahlström nyckelharpásnak köszönhetően. Hallgassunk meg egy igazán megnyugtató kelta dallamot a misztikus moraharpán! https://www.facebook.com/ClassicFM/videos/2219789654976198/ (Via Classic FM)

A Getty Kutatóintézet egy több mint 6000 fotóból álló, a 19. század folyamán és 20. század elején készült fotógyűjteményt digitalizált, mely az Oszmán Birodalom törökországi területeiről származik és annak mindennapjait mutatja be. A fényképeket – például tanulási célokra ajánlva – ingyenesen letölthetővé tették: az Open Content Program digitális adatbázisa megkötés nélkül böngészhető, megosztható és publikálható, kutatási és magáncélból egyaránt. Az 1980-as években Pierre de Gigord francia gyűjtő törökországi utazásai során jutott hozzá a többezer, különböző formátumú oszmán kori fotóhoz. A róla elnevezett gyűjteményről bővebben itt olvashat. 82 üveglemez negatívját, valamint 60 fotóalbumot dolgoztak fel összesen. Az albumok minden egyes képét külön digitalizálták,…

Az 1970-es években kibontakozó táncházmozgalom, melynek Halmos Béla kulcsfigurája volt, új látásmódot hozott a színpadi néptáncban is. A mozgalom a Kárpát-medence tradicionális értékei felé irányította a fiatalok figyelmét, s a parasztság által átörökített évszázados tánc- és zenei hagyományokat a korszerű szórakozás új formájává tette. Ebben a korszellemben bontotta ki szárnyait a Martin Györgytől örökölt tudást magába építő, már 1951-ben megalakult Magyar Állami Népi Együttes is, mely az autentikus néptánc sokszínűségére és korszerűségére kívánta felhívni a figyelmet. 2001, azaz a Hagyományok Háza megalakulása óta a Magyar Állami Népi Együttes a Ház részeként tölti be küldetését, így 2016 júliusától a társulat vezetője…

December 21-én szokatlan fúziós koncerten vehetnek részt a népzene iránt érdeklődők a Zeneakadémián. Tímár Sára Junior Prima díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, hiszen olyan előadásra vállalkozott, amire előtte még senki: a népi dallamvilág és a református egyházi énekek összekapcsolódását mutatja be, méghozzá a műfajhoz képest szokatlan formában, zenekarával közösen. Tímár Sárát a formabontó koncert anyagához való vonzódásáról kérdeztük. Tímár Sára és zenekara egyedülálló módon, népi hangszereken, népzenei díszítésekkel szólaltat meg egyházi énekeket a Zeneakadémián. Úgy, ahogyan ezt a gyakorlatban saját gyűjtőútján hallotta és tanulta a fiatal művész. A koncert különlegessége tehát egy olyan egyedi hangzásvilág,…

Alex Bartsch fotográfus rajong az 1960-as években kifejlődött jamaicai könnyűzenei műfajért, a reggae-ért, melynek leghíresebb képviselőjével, Bob Marley-val még gyermekkorában találkozott. A személyes ismeretség inspirálta őt arra, hogy Londonban és környékén felkeresse és újrafotózza azokat a helyeket, ahol a leghíresebb reggae műfajban készült Vinyl lemezek borítóit fotózták 1967-1987. között.  A lemezborítókon szereplő fotók egykori helyszíneit nem mindig volt könnyű feladat megtalálnia, de Alex Bartsch a leglogikusabb lépésekkel haladt előre projektjében. Rájöttem, hogy a legjobb, ha rögtön az adott lemez kiadójának környékén kezdem el keresni a helyszíneket. Előfordult, hogy csak a lemezkiadó bejárata elé mentek ki, hogy elkészítsék a borítófotót. A legtöbb…