Szerző: Varga Veronika

A Hagyományok Háza otthona a budai Vár és a Duna között fekvő Corvin téri Budai Vigadó épülete, amely az elmúlt két és fél év során teljeskörű felújításon esett át. A rekonstrukció célja egyrészt az épület eredeti állapotának lehetőség szerinti legteljesebb visszaállítása, másrészt a Hagyományok Háza tevékenysége és szervezeti egységei számára a korszerű működés feltételeinek biztosítása. Gábriel Tibor A Székesfőváros Budai Vigadója című épülettörténeti esszéjét olvasva sokat megtudhatunk a 2001 óta a Hagyományok Háza otthonául szolgáló Budai Vigadóról és megépítésének előzményeiről egyaránt. A Hagyományok Háza a Kárpát-medencei néphagyomány ápolására és továbbéltetésére létrehozott nemzeti intézmény, melyet 2001-ben alapított a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere. A…

Tovább

Októberben a Hagyományok Háza ismét elfoglalhatja eredeti helyét a Corvin téren.  A régóta várt visszaköltözést egy négy napon át tartó rendezvénysorozattal ünnepelte meg a Ház október 4. és 7. között, ahol tevékenységének minden szegmensét felvonultatta közönsége számára a táncelőadásoktól a képzésbemutatókig. Az elmúlt két évet felölelő felújítás okozta ideiglenes otthontalanságról, a Ház visszafoglalásának menetéről és a felújított épületben rejlő lehetőségekről a Hagyományok Háza főigazgatója, Kelemen László osztotta meg gondolatait. A Hagyományok Háza a Kárpát-medencei néphagyomány ápolására és továbbéltetésére létrehozott nemzeti intézmény, melyet 2001-ben alapított a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere. A Hagyományok Háza otthona a budai Vár és a Duna között fekvő…

Tovább

Völner Eszter kiegyensúlyozottságot árasztó, üde és végtelenül kecses színpadi megjelenése nem csupán a felkészültség és a rutin kellemes hozadéka – a világot bejárva fejleszti énektudását, miközben aprólékosan, kislányos kíváncsisággal figyeli meg a körülötte lévő újabb és újabb univerzumokat, hiszen a megtanulható dolgokon túl minden tapasztalat hozzájárul ahhoz, hogy még jobban ki tudjuk fejezni magunkat bármely művészi tevékenységünkben. Völner Eszterrel beszélgettünk. – Mikor fogalmazódott meg benned először a zenész hivatás gondolata? – Gyerekként ezt tartottam a legérdekesebb játéknak. Jó érzés volt énekelni, de a környezetem is errefelé terelt. Az éneklés annyira magától értetődő volt számomra, hogy nem is hittem, hogy létezik…

Tovább

A Müpa Tenor3, avagy Tenor a köbön című koncertjén három fiatal, ám népszerű énekes, René Barbera, Makszim Mironov és Fabio Sartori lép színpadra a legnagyobb olasz szerzők áriáival. Az előadás tapasztalt és sokoldalú karmestere Andrij Jurkevics, akinek biztonságot adó vezényletében egyesülhetnek az énekhangok, és előtörhet az előadók személyisége a művek fényében. A karmesterrel a legendás három tenort megidéző koncert jelentőségéről és egyéni pályájáról beszélgettünk. Az október 1-jén 19:30-kor kezdődő Tenor3 elnevezésű koncert részleteiért kattintson ide!  – 2017-ig a Lengyel Nemzeti Opera zeneigazgatójaként tevékenykedett. Hogyan formálódott karmesteri pályája? – 2014-től három éven át töltöttem be a zeneigazgatói pozíciót a Lengyel Operánál, ami csodálatos…

Tovább

A Snétberger Központ egyik sokoldalú felfedezettje, Palásti Máté gitárművész szinte minden zenei műfajban kimagasló magabiztossággal kezeli gyermekkora óta őt kísérő hangszerét. Pályája kezdetén máris a szakma sűrűjében találta magát: számos neves koncerthelyszínen, többek között Indiában is bizonyította tudását; tervei és ötletei kifogyhatatlanok és mindent megtesz további fejlődése érdekében. Többek között az előrehaladásról és a sikerhez vezető út feltételeiről beszélgettünk a fiatal gitárossal. – Hogy indult a zenei pályád? Hogy kerültél a zene közelébe és mi inspirált arra, hogy komolyabban is foglalkozz a gitározással? – Gyerekkoromban indult el bennem a történet. Szerencsés vagyok, mert a szüleim révén 6 éves koromtól lehetőségem…

Tovább

Érdi Tamás a Klassz a pARTon! Fesztivál házigazdájaként számos feladatot ellát: a szervezési feladatok és a közönséggel való elengedhetetlenül fontos kapcsolatteremtés mellett ő maga is több alkalommal lép fel a fesztivál keretein belül. Mindeközben számos fontos eseményre készül, amelyek a közeli jövőben várnak rá. A Klassz a pARTon! idén is sikeresen zajlik – a fesztivál népszerűségének titkáról, az eddigi legemlékezetesebb pillanatokról és jövőbeli terveiről kérdeztük a zongoraművészt. – Az idei Klassz a pARTon! még tart – eddig mi volt a legemlékezetesebb pillanat és mi az, amit különösen vár a fesztivál fennmaradó programjai közül? – Nagyon sok szép pillanatot említhetnék, nehéz…

Tovább

A Kroó György Zene- és Képzőművészeti Kőbányai Alapfokú Művészeti Iskola igazgatóját, dr. Széll Ritát a művészeti nevelés fontosságáról, valamint az intézmény névadójának, a modern magyar zenetudomány és zenekritika meghatározó alakjának örökségéről kérdeztük. – Mióta működik az intézmény? Mai működési formája milyen múltra tekint vissza? – 1952 óta létezik szervezett zeneoktatás Kőbányán, az önálló kerületi zenei képzés pedig az idén ünnepli 50. évfordulóját. Jómagam 2010 óta irányítom a Kőbányai Zeneiskolát. 2011-ben indult meg az iskola fejlesztése. Az intézmény profilja új klasszikus zenei tanszakokkal bővült és elindult a népzenei képzés, valamint megkezdődött a képzőművészeti oktatás is rajz és festészet tanszakokkal. Növendéklétszámunk három…

Tovább

Horváth Cintia az ifjú jazzénekesek sokoldalú tehetsége, aki a legfontosabb színpadokon bizonyította, hogy az éneklésre született. Egyedi hangszíne rendkívüli kifejezőerővel, színpadi jelenléttel és nem utolsósorban szerénységgel párosul. Kezdetben klasszikus zenét tanult, csak később fordult figyelme a jazz és a könnyedebb műfajok felé. Pályájának alakulásáról, jelenlegi tevékenységeiről és a jövőbeli terveiről kérdeztük a fiatal énekesnőt. – Mikor és miért kezdtél el zenével foglalkozni? Az éneklés hogy vált a hivatásoddá? – Édesanyám 16 éves koráig zongorázott, tőle örököltem a muzikalitásomat. Már egészen kicsi koromban is nagy érdeklődést mutattam a zene iránt, így hatéves koromban a szüleim elvittek a zeneiskolába felvételizni. Azt szerették…

Tovább

1932-ben Wilfrid Perrett muzikológus a Brit Királyi Zenei Szövetségben tartott előadása során egy ismeretlen görög professzor szavait idézte: „Még senkinek sem sikerült eligazodnia az ógörög zene misztikus világában – és soha nem is sikerülhet. Így veszi kezdetét az őrület.” Valóban az ókori görög zene már régóta őrjítő rejtélyt jelent a tudósok és az előadók számára. Pedig a klasszikus görög civilizációban mindenütt jelen volt a zene, költeménnyekkel, Homérosz, Szapphó és mások dalaival, melyeket énekelt zeneként komponáltak és adtak elő, néha tánckísérettel együtt. Az irodalmi szövegek bőséges és pontos részleteket tartalmaznak a zenei hangokról, skálákról, az alkalmazott hangszerekről és a megvalósításról. Az…

Tovább

Snétberger Ferenc gitárművész, zeneszerző augusztus 3-án vehette át Németország legrangosabb jazzdíját a Mosel Musikfestivalon, melyet zenei munkássága mellett a Snétberger Zenei Tehetség Központ létrehozásáért érdemelt ki. A műhely 2011 óta működik Magyarországon kivételes, világszinvonalú zenei fejlesztőközpontként, elsősorban a hátrányos helyzetű roma fiatalok felkarolását vállalva. A bentlakásos jellegű iskola egyedülálló módon alkalmaz olyan általános és zenepedagógiai módszereket, melyek mintaértékűek mind hazai, mind nemzetközi szinten.  A zene felemel mottóval a Snétberger Tehetség Központ minden évben 60-65 hátrányos helyzetű tehetséges fiatal számára biztosít 12 héten át tartó bentlakásos zenei képzést, mely kényelmes, természetközeli, kiválóan felszerelt, kulturált környezetben zajlik – mindezt a résztvevő fiatalok többsége még nem tapasztalhatta…

Tovább