Szerző: Varga Veronika

Idén megújulva, egy belvárosi fesztivál formájában tér vissza a Liszt Ünnep keretében a világ kulturális és zenei kuriózumait felvonultató PONT Fesztivál. A Budapest főtereit betöltő rendezvény október 9-én az utcafesztiválok vidám hangulatát, színes kavalkádját szeretné megidézni kézműveskedéssel, filmekkel, családi programokkal és sok zenével, a Kaukázus kultúrájának minden érzékszervünkre ható, izgalmas világát bemutatva, így lesz többek között kaukázusi dob workshop, duduk műhely és kékfestés is. ​​A Hangvető, a Müpa és a Liszt Ünnep szervezésében megvalósuló programsorozat célja, hogy összekösse az UNESCO világörökségi listájának kincseit a velünk élő magyar hagyományokkal. A PONT fesztivál alkalmával máshol nem hallható koncertek repítenek a Kaukázus vidékeire,…

Tovább

A karácsonyi ünnepkör régen is a szellemi és fizikai megpihenés értékes időszakát jelentette az embereknek, azonban a karácsony legújabbkori családi ünnep jellege a karácsonyfával és ajándékozással együtt nálunk is, mint más európai paraszti kultúrákban, viszonylagosan újkeletűnek számít.

Tovább

Egy különleges műfaj, az élő némafilmzene kerül előtérbe a Budapesti Tavaszi Fesztivál április 22-i, nem mindennapi előadásban. A múlt századi neves filmes, Ewald André Dupont első alkotása, A ősi törvény című némafilm rekonstruált változatára készült zenét a vetítéssel egy időben játssza az Orchester Jakobsplatz München Daniel Grossmann vezényletével. A Philippe Schoeller által komponált zene egyedülálló légkört teremt a közel száz éve készült mozihoz. Az improvizatív és mégis szigorú szabályokhoz kötött est kapcsán a karmesterrel beszélgettünk. – Magyarországi tanulmányai során vagy családi kötődésből tanulta meg a magyar nyelvet? – Münchenben születtem, de a szüleim Magyarországról származnak, ezért otthon mindig magyarul beszéltünk. Így…

Tovább

„Honnan tudjuk, hogy e dallamok valóban régiek, hogy több száz vagy talán több ezer éves múltjuk van? Elképzelhető, milyen nehézségekkel kellett megküzdenie a gyűjtőnek, akinek épp e legértékesebb anyag megmentése volt a fontos. Az öregeket, főleg az öreg asszonyokat sokszor alig tudtuk éneklésre bírni. Egyikük szégyenkezett: nem illik ez öregasszonynak – mondotta; a másik attól félt, hogy gúnyt űzünk belőle, bolondítjuk; voltak, akik adóhivatalnokokat gyanítottak bennünk, mert most már a nótázást is meg akarják adóztatni.” „A magyar és a vele szomszédos parasztzenének felfedezése a legerősebb ösztönzést adta a magyar művészi zene megteremtéséhez. Gyűjtő- és kutatómunkánk révén a legszorosabb kapcsolatba kerültünk…

Tovább

A székelyek közigazgatási területeit 1876-ig székeknek nevezték, amelyek ugyanazt a szerepet töltötték be, mint a vármegyék. Az Erdély területén található történeti Háromszék eredetileg a székely széki szerveződés három székéből, Sepsi-, Kézdi- és Orbaiszékből alakult ki. Háromszéket a néprajzi szakirodalomban Székelyföld leginkább polgárosult részeként tartják számon, melynek következményeként a többi székely székek lakóihoz viszonyítva a háromszékiek váltak meg leghamarabb népviseletüktől, táncaiktól, énekes gyermekhagyományaiktól, melyek általában egy-egy település és táj legősibb hagyományelemeit tartalmazza. Háromszék cigány lakosságának lélekszáma a népszámlálásokon összeírtaknak többszöröse. Az itt élő cigányok magyar vagy román anyanyelvűek, cigányul egyáltalán nem tudnak, sokan közülük öntudatukban is hasonulnak a magyarsághoz vagy…

Tovább

Az Utolsó Óra Program – gyűjtésekből született Új Pátria lemezsorozat második darabja Budatelke és Szászszentgyörgy zenéjét örökíti meg. A Mezőség kisebb, belső tájegységeinek ezen a területen futnak össze a határai, a négy égtáj irányában, körben fekvő területek zenéje és táncai – a sok közös vonás mellett – éles eltéréseket, markáns különbségeket mutatnak. Ez az oka annak, hogy a gyűjtésre érkezett budatelki zenészek olyan gazdag zenei anyagot ismertek, melynek jellegzetes megszólalásban több népcsoport kultúrájának összemosódása hagyott nyomot. Egy-egy mezőségi település hagyományos kultúrájáról már tudjuk, hogy olvasztótégelyként fogadta magába az egymás mellett élő, különböző népek hagyományait, s ennek a jelenségnek egyik centrumaként…

Tovább

„Úgy éreztem, hogy egy teljesen reménytelen vállalkozásba fogok bele, hogy nagyon nehéz lesz. De valahogy úgy alakult, hogy a jó Isten végig segített.” Az Utolsó Óra program megálmodójával és szakmai vezetőjével, Kelemen Lászlóval beszélgettünk. Úgy indultam, hogy kikacagtak, de mindenki egyetértett abban, hogy ezt a projektet kell csinálni. Benne volt a levegőben. Tudtuk, hogy az az idős generáció, akik a II. világháború előtt voltak fiatalok, pillanatok alatt ki fognak halni. Az is látszott, hogy az utánuk következő generáció – a falvak szétverése miatt – már nem tudja ugyanazt, sőt, esetenként sokkal kevesebbet, és amit tudnak, azt is másképp, felhígultan, más…

Tovább

Az Erdélyben található alsó-vízmelléki Balázstelke népdalait, népzenéjét gazdag dallam- és szövegvilág, élő, természetes előadásmód jellemzi. Az itteni magyarok hagyományaiban hangszerjáték, ének, tánc és táncszó szorosan egybeforrva jelenik meg, amely bármilyen körülmények között kifejeződésre jut, ha alkalom adódik rá. Az Utolsó Óra Program gyűjtései során, amint a hangszeres zenét meghallották a balázstelkiek, stúdiókörülmények között is azonnal mulatozásba fogtak – anélkül, hogy erre külön megkérték volna őket. A Vízmelléki népzene – Balázstelke című Új Pátria lemez a más falvakból Balázstelkére járó zenészek hangszeres repertoárjából azt mutatja be, ami a balázstelkiek éneke vagy tánca kíséreteként jelenik meg. A magyarok és románok Balázstelkén,…

Tovább

A Fonó Budai Zeneházban január 31-én, Szegeden a Fonó Klubban, február 1-jén, végül Jászberényben február 2-án, a Jászság Népi Együttes székházában egy különleges, de mégis ismerős hangzású mezőségi zenekart hallgathatunk meg. A mocsiak zenéje a belső-mezőségi vonószene kedvelőinek ismerősen csenghet, mivel játékstílusuk és dallamkészletük leginkább a népszerű magyarpalatkai bandáéhoz hasonlítható. A mocsi zenészek a kistáj román lakosságának muzsikáltak, de természetesen repertoárjukban sok magyar eredetű dallam is felcsendül, melyekre a románok is szívesen mulattak és ugyanúgy magukénak, zenei kultúrájuk részének tartják, mint a mezőségi magyarok. A hozzánk érkező zenekarban a gyűjtésen is látható balkezes prímás, Ţuli Carolt játszik majd, aki Magyarszováton…

Tovább