Szerző: Végső Zoltán

A zenei műfajok között rendkívül éles határok húzódnak, ám a valódi kérdés az: át tudjuk-e és át kell-e lépni őket? Van-e egyáltalán szükség és késztetés arra, hogy kiderítsük, mi van a másik oldalon, és szövetségre lépjünk azzal, amit találtunk. A zenetörténetet is végigkíséri ez a kérdés; aki muzsikusként színpadra lép, egyúttal az ismeretlenbe vezető úton jár. Ez a kalandvágy különösen igaz a jazz-zenészekre, akik mindig szerettek saját műfajukon túlnyúlva új alapanyag után kutatni. A Jazzical Trio koncertje október 12-én várja az érdeklődőket a Zeneakadémia Solti Termében. Mintegy 130 éves története során a jazz soha nem mellőzte a vendéganyagokat, és inspirációért…

Tovább

Péntek Jánosné Szabó Ilona „nehézveretű, cifrázott dalaira” körösfői népdalgyűjtése alkalmával figyelt fel Bartók Béla; az énekes különleges, archaikus stílusát mintegy kétszáz felvett dallam őrzi. Amikor az érzékeny hangú adatközlő számára egy kis házikót kellett építeni a budapesti stúdióban, és lócát állítani elé, mert csak úgy tudta elénekelni a dalokat, beigazolódott Bartók igazsága a népzene gyűjtéséről. A hangrögzítés anekdotakincséből ismert, 1937 tájékára tehető történet ma is szembesít minket az egykori felismeréssel: a népdalok korszaka véget ért. Bartókban fokozatosan fogalmazódott meg a népzenei gyűjtés iránti igény. A Zeneakadémia zongorista növendékeként Liszt Ferenc tanítványa, Thomán István volt a zongoratanára, ám ebben az időszakban…

Tovább

Kétségkívül a jazz a zene egyik legszínesebb területe, könnyebben és nehezebben megragadható stílusirányzatokkal, műfaji határátlépésekkel. Nehéz szavakba önteni, mit is jelent, ritmusait, dallamait, harmóniáit meghallva mégis rögtön tudjuk, hogy jazzt hallunk: valami feloldódik bennünk, szabadnak érezzük magunkat. Harcsa Veronika szenvedélyesen szereti ezt a világot – erről a szenvedélyéről pedig gyerekközönségnek is mesélt már. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. A gyerekek eredendően hordozzák magukban a jazz alapértékeit, véli Harcsa Veronika, mert „nagyon nyitottak, és kevesebb bennük az előítélet”. Jelentős kihívás a megragadhatatlant gyerekek számára bemutatni, ugyanakkor a színpadra lépő művészek biztosan számíthatnak érdeklődő figyelmükre, a pillanatról pillanatra megtapasztalható változékonyság, a…

Tovább

A legnagyobb előadóművészeket az állandó keresés és az általuk felkarolt ügyek is kiemelik a tömegből. Az elhivatottságot elsősorban a kiteljesedő produkciók meghallgatásakor érezheti meg a közönség, hiszen a zene által a metatérben keltett hullámok olykor sokkal többet elmesélnek, mint a szavak. Korcsolán Orsolya hegedűművész, Ittzés Gergely fuvolista és Nagy Péter zongoraművész, e nemzetközi szinten is magasan jegyzett muzsikusaink két koncertje között a kapcsolódás a saját belső történetek, késztetések hangi megfogalmazásában kereshető; nem véletlenül tartják kiemelkedőnek nemrég megjelent lemezeiket. A cikk eredetileg a BTF Magazinban jelent meg. A 20. századi zenetörténelem nem lehet teljes a holokauszt során elhunyt zeneszerzők műveinek felkutatása…

Tovább