Szerző: Verasztó Annamária

Az Opera Székely Bertalan-terme után az idei évadban az Erkel Bernáth-büféje ad otthont a Kamarazenei koncerteknek. A helyszín és vele az akusztika talán változott, de a cél nem: zenei ritkaságokat játszani minél nagyobb közönség előtt. „A kamarazenekari repertoár valóságos kincsesbánya, tehát könnyedén találni olyan műveket, amelyek érdemesek a megszólaltatásra, és a koncepciónkba is illeszkednek – mondja Zsoldos Bálint zongoraművész, az Opera korrepetitora, a Kamarazenei koncertek szerkesztője. – Úgy terveztük meg az idei programot Kocsár Balázs főzeneigazgatóval és Devich Gábor zenekari igazgatóval, hogy minden egyes hangverseny egy operaházi bemutatóhoz kapcsolódjon. Ennek megfelelően decemberben a Jancsi és Juliska apropóján a mese témáját…

Választották már Az év művészének, Az évad legjobb operaénekesének, és a Festspiele Magazin szerint huszadik éve áll első helyen a világ legjobb tenorjainak rangsorában. Március 19-én a fenti címek birtokosa, Ramón Vargas ad dalestet az Erkelben. Ramón Vargas hivatalosan 2012-ben ünnepelte pályafutása kezdetének harmincadik évfordulóját, hiszen 1982-ben debütált Haydn A patikus című vígoperájában, Monterreyben, miután megnyerte a Carlo Morelli Nemzetközi Énekversenyt. Valójában azonban jóval korábban is megemlékezhetett volna erről a jubileumról, hiszen szülővárosában, Mexikóvárosban már kilencévesen a guadalupe-i bazilika gyerekkórusának szólistája volt. A hazájában tapasztalható hozzáállás meghatározta gondolkodását a szakmájáról: Mexikó olyan ország, ahol a művészetek minden formáját, az irodalomtól…

Bár A rajnai sellők című művet sosem játszották még Magyarországon, a 2018. február 24-i premieren felcsendülnek ismert dallamok, például a Barcarolle-téma is. Ezeket ugyanis saját korábbi alkotásából emelte át a Hoffmann meséibe Offenbach, akinek méltatlanul elfeledett első operája Anger Ferenc rendezésében debütál az Erkel Színházban. Offenbachot sokan egyoperás zeneszerzőként tartják számon, holott ez nem fedi a valóságot – hangsúlyozza Anger Ferenc. A mester már 1864-ben, tizenhat évvel a Hoffmann meséi előtt megírta A rajnai sellőket, amelyet Bécsben mutattak be – majd néhány előadás után le is vettek műsorról, és ezt követően jószerével feledésbe merült. „Pedig ez egy rettentően izgalmas, egész…

Nem a megálmodói, Bogányi Gergely zongoraművész és csapata keresztelték „csodazongorának” az Erkel Színházban október 22-én debütáló alkotásukat. Őket is meglepte, hogy világszerte így emlegetik a hangszert, amely az Őrzők Alapítvánnyal közösen rendezett koncerten azokért a gyerekekért szól majd, akik súlyos betegséggel küzdenek. Mint ahogy a gyógyulás folyamatához, úgy egy új instrumentum létrejöttéhez is több kell, mint hozzáértés és szerencse. Bogányi Gergely zongoraművész és konstruktőrcsapata évekkel ezelőtt fogott egy új elképzelésen és technológián alapuló, egyedi formájú, különleges hangzású hangversenyzongora építésébe. A rezonáns fa helyett karbonkompozitból készült, belülre a legmodernebb a gráf rendszer került a rezonátorlemez tehermentesítésére, a lábak pedig hangvetőként terelik a…