A lobbizás lélektana

Bánk bán, Komáromi Jókai Színház - Tóth Tibor (fotó: Kiss Gibbó Gábor)

Katona József: Bánk bán – Jókai Színház, Komárom

Merész vállalkozás a révkomáromi Bánk bán. Perczel Enikő dramaturg Katona József klasszikus drámájának néhány részét a mai nyelvi állapotokhoz igazította, a rendező, Hargitai Iván pedig a politika mindenkori „nagy mechanizmusát” (Jan Kott) úgy mutatja fel, ahogyan azt leginkább a modern Shakespeare-feldolgozásokból ismerhetjük. A grandiózus forgó díszletből (díszlettervező: Horesnyi Balázs) hangsúlyozottan modern politikai tér bontakozik ki, a jelmezek (jelmeztervező: Kárpáti Enikő) szintén a mai kort idézik. Katona remekműve a komáromi színpadon kifejezetten aktuális. A kiindulópont – Biberach előre vett monológjával – az intrika, a politika sajátos morálja. A Bánkot alakító Tóth Tibor frusztrációival hadakozó értelmiségi, Gertrudis szerepében Bandor Éva már-már kispolgári hisztérika, a Melindát játszó Ladányi Júlia pedig egy mai okos, ám naiv pályakezdő.

Bánk bán, Komáromi Jókai Színház – Bandor Éva (fotó: Kiss Gibbó Gábor)
Bánk bán, Komáromi Jókai Színház – Szabó Viktor (fotó: Kiss Gibbó Gábor)

Hargitai értelmezése egészen új jelentésrétegekre irányítja a közönség figyelmét. A különböző érzékenységű nézők nyilván másként értik az áthallásokat, de abban az előadás végén alighanem mindenki egyetért, hogy bár Katona József a 19. század elején élt, a komáromi előadás alapján mi is kortársunknak érezhetjük.

Az előadás alkotóit itt találja