Papageno Radio
- hirdetés -
Blogok Minden nap színház Halj meg és híres leszel!

Halj meg és híres leszel!

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Nyikolaj Erdman: Az öngyilkos – Forte Társulat, Szkéné, Budapest

Kilencven évvel ezelőtt a modern mozgásszínház atyja, az orosz Mejerhold nagyon szerette volna bemutatni az átütő tehetségűnek tartott orosz drámaíró, Nyikolaj Erdman akkor elkészült darabját, de a politika– állítólag személyesen Sztálin – ezt nem engedte. Sztanyiszlavszkij, aki szintén szerette volna színre vinni Az öngyilkost (s akinek szintén nem engedték), amellett érvelt, hogy ez a darab nem mozgásszínházba való. Most végre megtörtént a puding próbája, mégpedig Budapesten.

Az öngyilkos (Kádas József, Ökrös Csaba, Földeáki Nóra, Nagy Norbert; Forte Társulat-Szkéné Színház) – fotó: Mészáros Csaba

Bár a Mejerhold-féle biomechanikai játékmód és a Horváth Csaba által képviselt fizikai színház között jelentős különbségek vannak, az alap azonos: a mozgás kitüntetett szerepe, a hang- és fényhatások komplex kezelése. Természetesen nem tudhatjuk, milyen lett volna az orosz rendező előadása, de a Forte Társulaté átütően jó. A szöveg ezúttal nincs alárendelve a mozgásoknak, a címszerepet játszó Fehér László, csakúgy, mint a Marja Lukjanovát alakító Földeáki Nóra vagya Goloscsapovot játszó Andrássy Máté prózai színésznek is kiváló. Az alap azonban mégiscsak a mozgás – ebből nőnek ki az izgalmas fényjátékok (Payer Ferenckompozícióiban), ehhez igazodnak a színpadon lévő muzsikusok (zene: Ökrös Csaba), szerves egységben a szöveggel.

Az öngyilkos (Forte Társulat-Szkéné Színház) – fotó: Mészáros Csaba

Rácz Attila dramaturg nagyon érzi ezt a világot, ezért is tud revelatív módon kibomlani a darab alapvető mondanivalója: a figyelem vagy ha úgy tetszik, a hírnév utáni vágy hajszolásának abszurditása. A munkanélküliként kesergő Szemjon Szemjonovics élvezi, hogy váratlanul több figyelmet kap, mint korábban, s az öngyilkosságát kilátásba helyező férfira ráakaszkodott anarchista alakok is mindannyian hírnévre vágynak. Ezt szimbolizálja az előadásban a sok-sok újság, amelyet néha vad izgatottsággal lapoznak, néha viszont kifejezetten gyakorlati célokra használják. Ez a húszas évekbeli hamisítatlan szovjet abszurd Horváth Csaba koncepciózus rendezésében kifejezetten aktuálisnak hat, annak ellenére, hogy az előadás mentes a manapság oly divatos politikai aktualizálásoktól.

Az előadás játszási időpontjait és további információit itt találja.

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
X
X