Kulcsár Lajos: Zserbótangó – Újszínház, Budapest
Kulcsár Lajos tragikomédiája nem tartozik a kortárs magyar dráma csúcsteljesítményei közé, de a téma kétségkívül érdekes: miképpen néz szembe az idős kor egzisztenciális szempontból méltatlan időszakával a valaha ünnepelt vidéki komika, Szentmártoni Kamilla és a korábbi nagyszerű fővárosi tragika, Fellegi Klári. A (lepusztult) közös albérletbe kényszerült színésznők nem múló vetélkedése, kivételesen gazdag pályafutásuk megidézése s nem utolsó sorban az elmúlással való szembenézésük rendkívül jó szereplehetőség két nagy művésznek – azt gondolom, főként ez motiválhatta a darab műsorra tűzését.
Az Újszínház két legendája, Esztergályos Cecília és Tordai Teri számára egyfajta jutalomjáték ez az előadás. Az, ahogyan a közhelyes mondandó szolgálatába állított helyzet- és jellemkomikumra épített jeleneteket is élővé és így érvényessé teszik, időnként mélyen megrendítő. A Dörner György által rendezett, jó ritmusú előadás (amihez a kitűnő színész-rendező ezúttal zenét is szerzett) olyan szórakoztató produkció, amely közben hitvallás is a színházról, a művészetről, a szeretetről és az elmúláshoz való viszonyunkról. Nagy hatású credo, melyet óhatatlanul is a színésznőket játszó színésznők saját életműve hitelesít. A személyes, de legkevésbé sem hivalkodó kitárulkozás olyan szintje ez, amit magyar színpadon mostanában máshol aligha lehet megtapasztalni.
Az előadás alkotóit és játszási időpontjait itt találja
