Csodás kékségben

Baal (Kocsis Pál; Kecskeméti Katona József Színház)

Bertolt Brecht: Baal – Katona József Színház, Kecskemét

Az úgynevezett rendezői színház bevett gyakorlata, hogy a színre vitt dráma szövegét olyan szabadsággal kezeli, amely magától értetődő módon teszi lehetővé az át- és hozzáírásokat. Néhány évvel ezelőtt Bertolt Brecht jogörököse a Baal müncheni előadása miatt bírósági eljárást indított a színház ellen, arra hivatkozva, hogy a neves rendező, Frank Castorf meghamisította a drámaíró intencióit (a per végül közös megegyezéssel zárult – az előadást levették műsorról). Bár Magyarországon eddig nem volt ilyen nagy nyilvánosságot kapó jogi ügy, a kérdés egyáltalán nem érdektelen: meddig terjed a színre vitt darab interpretációjában a rendezői szabadság? A Baal esetében ez azért sem egyszerű kérdés, mert öt (!) különböző verziója maradt fenn – a kecskeméti előadás első felvonása a negyedik, a második felvonása az első változatot követi.

Baal (Konfár Erik, Szegvári Juli; Kecskeméti Katona József Színház)

A rendező Zsótér Sándor az egyik leginkább avatott hazai ismerője Brecht drámáinak – húsznál is több alkalommal rendezte meg valamelyiket különböző színházakban. Itt most nem a történetre fókuszál – a világtól megcsömörlött, a természetbe kivonuló költő narratívája ez esetben másodlagos –, hanem arra: lehet-e pusztán azáltal szabad az ember, hogy semmibe veszi a polgári élet kötöttségeit, s miképpen birkózhat meg így a legnagyobb érzelmi kötöttséggel, a szerelemmel. A két felvonás két verzióját érdekesen játszatja össze – megesik, hogy egy-egy alak önmaga másikjával kerül dialógusba. A címszerepben Kocsis Pál olyan öntörvényű alakként jelenik meg, aki magától értetődő módon lép túl a társadalmi konvenciókon, mert számára az a természetes, hogy saját boldogságát keresi. Zsótér rendezésében ez egy rendkívül nagy szerep, rengeteg árnyalattal – és Kocsis kitűnő alakítása a karakternek ezt az összetettségét helyenként bravúros könnyedséggel képes érzékeltetni. Emlékezetes alakítást nyújt Eckartként Orth Péter, az anya szerepében pedig Danyi Judit. Mindazonáltal egyetlen nő sem jön ki igazán jól ebből a történetből – az előadás (némi antik áthallással) azt sejteti, hogy valódi mély, szerelmi kapcsolat csak férfi és férfi között lehetséges. Ha egyáltalán lehetséges.

Ambrus Mária díszlete szimbolikus többletet hordozó elemekből építkezik. Az előadás egyik különlegessége, hogy a második felvonás nem pusztán folytatja, de értelmezi, pontosabban át is értelmezi az első részt. Ilyen módon párhuzamosan futó utakat jelenít meg, amelyek mindegyike egyirányú: kifelé vezet a társadalomból.

Baal (Kocsis Pál, Danyi Judit, Magyar Éva; Kecskeméti Katona József Színház)

„Költőien lakozik az ember” – idézi Martin Heidegger egy nagy német költő, Hölderlin Csodás kékségben című versének egyik sorát, de a leírás a Brecht és Zsótér által megjelenített Baal otthonkeresésének ambícióját is pontosan kifejezi. Ösztön, érzelem és líra a polgári társadalom és erkölcs ellen. Egy régi, archaikus világ a kimódolt korszerű világgal szemben. Baal szükségképpen elbukik, de a kecskeméti előadásban  ez a bukás felemelő tud lenni. Különleges, csontig hatoló élmény.

Az előadás alkotóit és játszási időpontjait itt találja