• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • Így írunk mi
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Minden nap színház Színház

Sose lesz vége

Szerző: Gulyás Gábor2019. február 21.
Facebook Twitter E-mail
Megfigyelők (Baki Dániel, Rétfalvi Tamás; Trafó) - fotó: Csányi Krisztina

Kelemen Kristóf: Megfigyelők – Trafó, Budapest

Népszerű a mostani színházi évadban az Európa Kiadó 1982-es dala, a Mocskos idők. A Katona József Színház Ithakájában Jordán Adél adja elő, a Kelemen Kristóf által írt és rendezett előadás végén pedig közösen éneklik a szereplők. Mindeközben a földre helyezett tévén az Ács János rendezte legendás, 1981-es Marat/Sade-előadásból láthatunk részletet. De itt már túl vagyunk a történeten, amely másfél évtizeddel korábban játszódik.

Megfigyelők (Baki Dániel, Rétfalvi Tamás, Réti Iringó; Trafó) – fotó: Csányi Krisztina

A modern állami besúgórendszert, amelyet Nagy Frigyes 18. századbeli Poroszországából eredeztethetünk, tagadhatatlanul a kommunisták tették totálissá. A Stasi az NDK-ban olyan kiterjedt rendszert működtetett, amelyben átlagosan hat és fél emberre jutott egy besúgó, de például a román Securitate is jelen volt szinte minden munkahelyen és minden nyilvános eseményen. A magyar pártállami rezsim ebből a szempontból is más volt, de a Belügyminisztérium hármas ügyosztályához tartozó spiclik figyelmét sem kerülhette el semmi olyasmi, amely ideológiai, politikai szempontból egy picit is eltért a hivatalos irányvonaltól. Az ügynökök mindent jelentettek, hogy a szocializmus különböző szintjeinek döntéshozói mindent felügyelhessenek. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy újabb és újabb besúgókat vontak be, ezért a beszervezés maga is meghatározó része lett a hármas ügyosztály munkájának. A besúgás szörnyen visszatetsző tevékenység, de az igazi dráma a besúgóvá válás folyamata. A Megfigyelők mindenekelőtt azt mutatja meg, hogy miképpen zsarolják ki emberekből a rendszerhez való csatlakozást, s hogyan határozza meg a mindennapokat a politikailag motivált információs felügyelet.

Az, hogy egy Magyarországon tanuló brit állampolgárt a titkosszolgálat megfigyel, 1965-ben a világ legtermészetesebb dolga volt. Már csak azért is, mert egyáltalán nem volt megszokott, hogy a szigetországból érkezzen hallgató a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, mint a magyar származású, a nyelvet jól beszélő Michael Besenczy (Rétfalvi Tamás), akit a Belügyminisztérium kémnek gondolt. Bár ez a vélelmezés nem igazolódik kétséget kizáróan, az bizonyos, hogy a magabiztos, jómódú fiatalember legfőbb foglalatossága a megfigyelés: oly módon veszi szemügyre a korabeli művészvilágot, s persze mindenekelőtt a főiskolai fiatalok világát, mint ahogyan egy földrajzi felfedező szemlél egy egzotikus vidéket. Csoporttársa, a Baki Dániel alakította Somogyi Sándor, akit titkolt homoszexualitásával zsarolva szerveznek be (Rómeó fedőnéven), kezdetben próbál a jelentéstételi kényszerében is erkölcsös maradni, csakhogy ez ebben az erkölcstelen rendszerben nem lehetséges. Tartótisztje, Horváth hadnagy (Jankovics Péter) igazi profi, akit nem könnyű becsapni, okos és szép mennyasszonya, Judit (Józsa Bettina), aki mit sem sejt vőlegénye tényleges nemi orientációjáról, ebben szintén nem segíthet.

Megfigyelők (Baki Dániel, Józsa Bettina; Trafó) – fotó: Csányi Krisztina

A rendszert érdemben csak a működtetői tudják befolyásolni. Mindegy, hogy a rendszer áldozatai vagy éppen haszonélvezői mit gondolnak – fölöttük (ha úgy tetszik: fölöttünk) döntenek, a választás a beleegyezésre vagy az ellenállásra korlátozódik. Már ha az ember egyáltalán tisztában a választás lehetőségével – az előadás nem minden szereplőjének adatik ez meg. Pedig ha lehet tanulság, alighanem ez: bármennyire is beszűkül a személyes szabadságunk tere, egy ponton szükségképpen van lehetőségünk a választásra. És az akkor is fontos, ha nem írja felül a rendszert – mert soha nem a rendszert, mindig csak magunkat választjuk: tisztességes emberként, megalkuvóként vagy gazemberként.

A díszlet telitalálat. A Schnábel Zita által tervezett látvány úgy idézi meg a szocializmust, hogy abban van valami mai is – mint a retróban. Kelemen Kristóf rendezése nem a besúgás rendszerére csodálkozik rá, hanem az egyes karakterek, megfigyelők és megfigyeltek törékenységére, kiszolgáltatottságára fókuszál. Csupa olyasmire, amivel ma szintén lehet azonosulni – s persze visszaélni is.

Az előadás alkotóit és játsási időpontjait itt találja

trafó politika poszt poszt 2019 kortárs dráma kelemen kristóf megfigyelők múltfeldolgozás
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésCharles Dutoit: „Szinte fájdalmas volt magyarul hallgatnom a Kékszakállút”
Következő bejegyzés Máté Bence képe is esélyes a World Press Photo díjra

Ajánlott Bejegyzések

Sztarenki Pál - forrás: a művész FB-oldala
Színház

Februárban folytatódnak a Magyar Színházi Társaság beszélgetéssorozatai

2023. február 3.2 perc olvasás
Intermezzo

A testszégyenítés ellen indított kampányt Grisnik Petra

2023. február 3.2 perc olvasás
Back-Pack - forrás: Soharóza
Kórusblog

Családi örökségünkről készített előadást Jónás Vera és a Soharóza

2023. február 2.2 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Dénes Viktor - forrás: Budapesti Operettszínház Promóció

A berobbanástól a sűrített jelenlétig – Beszélgetés Dénes Viktorral

Szent Péter esernyője Színház mindenkinek

Túl a 200 000. nézőn – Folytatódik a Színház mindenkinek misszió

Vass András - fotó: Gyarmati Csaba Zene

Vass András: „A Teremtés zenei anyaga zseniális, sőt tökéletes”

Promóció

Kocsis-Holper Zoltán: „A kortárs zene rólunk szól”

Az almafa virága - forrás: Vertigo Promóció

Tiltott szerelem Budapesten – Érkezik Az almafa virága a mozikba

Promóció

Felelős hitelességgel – Homonnay Zsolt a Mária főhadnagy rendezéséről

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.