A Színház- és Filmművészeti Egyetem volt rektora és oktatója szerint az SZFE körül kialakult helyzetben az hozna változást, ha valaki észhez térne a felső vezetésben, visszavonnák a kuratórium mandátumát és elkezdenék elölről a tárgyalást. Az Index.hu interjújából kiderül, mennyi esélyt lát erre.
– Sokan mondják azt, hogy az új kancellár kinevezésével a Színház- és Filmművészeti Egyetemre megérkezett a tüzérség. Mi a véleménye erről, valamint Szarka Gábor ezredesről, aki eredeti végzettsége szerint gépesített lövész?
– Egyrészt miniszterelnökünknek van ez a katonaság-mániája, szilárd bizalma a parancs-kiadásban, parancs-teljesítésben…; eleve rokonszenvez egy magas rangú katonával, még ha az már állományon kívüli is. Másrészt ez a pasas komoly szakembernek tűnik, jóval fajsúlyosabbnak, mint a szintén frissen odavezényelt két rektorhelyettes. De Szarka Gábor személyes kvalitásai lehetnek bár elsőrangúak, a helyzet, amelyet véd és képvisel, elfogadhatatlan – az ő feladata pedig erővel, ravaszsággal, korrumpálással, bármilyen eszközzel elfogadtatni azt. Nem tudom, képes lesz-e találni tolerálható megoldást.
– Értelmezze nekünk a kialakult helyzetet! Meg lehetett volna előzni az SZFE szemünk előtt zajló élődrámáját?
– A tanárok, az oktatók mindvégig azon dolgoztak, hogy a fenntartónak, a felsőoktatás irányítóinak meggyőző érveket szolgáltassanak arról, hogy velünk lehet beszélni; s hogy a vádak, amiket ellenünk megfogalmaztak, irigységből, gonoszságból és karriervágyból születtek. Gyenge minőségből, gyengébb eresztésű ellenfrontról. Vidnyánszky Attilát ebbe nem értem bele, ő mindig is igazi színházi minőséget képviselt, bár a személy maga mindemellett pszichológiai rejtély. Őszintén nem értem, miért hagyott ki minden olyan alkalmat, amikor valóban értelmesen lehetett volna beszélni, négy- vagy sokszemközt.