„Nincs kormánypárti és ellenzéki színész. Csak színész van” – mondta a Mandinernek adott interjújában Bodrogi Gyula színművész, aki arról is beszélt, hogy nem zavarja, ha a bankfiókban Süsüvel azonosítják.
– Igaz, hogy Básti Lajosnak köszönheti, hogy végül maradhatott a főiskolán?
– Igen. Miután kirúgtak, otthon nem mertem elmondani, úgy tettem, mintha a főiskolára mennék reggelente, de leginkább az Erzsébet presszóban időztem. Egyik nap bementem, ott kávézott magában Básti Lajos. Meglátott és megkérdezte: hát te meg mit csinálsz itt, miért nem vagy az osztályban? Azt válaszoltam, mert én bizony ki vagyok rúgva. Elcsodálkozott, majd azt mondta félig maga elé dörmögve: „miért nem tudok én ilyenekről?” Majd felém fordult: „elintézem, hogy legyen új tárgyalás”.
(…)
– Ki mondta: vannak bizonyos napok, amikor a nézők valahogy gyengébbek, és ilyenkor az előadás is gyengébb lesz.
– Én mondtam. Van ilyen. A légköri viszonyok is hatnak az emberekre, vagy az előadás előtt végigszalad a városon egy rossz hír, mindez befolyásolni tudja a közönség hangulatát. Ellenpontként megesik, hogy olyan jókedvű társaság ül be az előadásra, hogy magával ragadja a többieket.
Erre egy példám is van. Valamikor régen Budapesten szerepelt a Moszkvai Nagyszínház társulata. Ők maguk is el akartak menni színházba, így eljöttek a József Attilába, ahol a Lulu című darabot játszottuk. Kíváncsian ültek be a nézőtérre, s annyira szerették a darabot, hogy az a többi nézőt is magával ragadta. Az előadás végén még az utcán is tapsoltak az emberek.
(…)
– Mit szól a színművészeti egyetem körül kialakult helyzethez?
– A színjátszás egy csodálatos szakma. Amit mi csinálunk, abból nem lesz kenyér vagy autó, de az emberek szeretik. És most azt látják, hogy a színházi szakma egymás ellen beszél, kettészakadt. Egyszerűen nem akarom elhinni, elfogadni, hogy így van!
– Mi lenne a megoldás?
– Mindenki lássa be, hogy nincs kormánypárti és ellenzéki színész. Csak színész van.
Az interjú teljes terjedelmében ide kattintva olvasható.
