A Fortepan Method célja egy ingyenesen használható 20. századi magánfotókból álló nemzetközi, digitális fotóarchívum létrehozása és népszerűsítése.

„Azért jöttem én színésznek, mert érzelmileg olyan feltöltött lettem” – fogalmazott Szirtes Ádám, aki 1925. február 10-én született Tápiósápon, és 1989. július 27-én hunyt el Budapesten.

A német fővárost magyar turisták szemszögéből bemutató, a Fortepan gyűjteményéből válogató tárlat február 16-tól április 7-ig látogatható a berlini magyar kulturális intézetben.

Az egyre borongósabb és szürkébb napokra lélekmelengető történeteket hozunk olvasóinknak. Ezúttal Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán tündérkirályságába evezünk exkluzív fotók kíséretében.

Hogyan töltötték a szilvesztert a fronton, a háborútól még nem sújtott Budapesten vagy a 70-es években egy rádióműsorban? Pillantsanak be az óévbúcsúztató hírességek és civilek otthonaiba!

Az 1872. december 22-én mondta ki a parlament Buda, Pest és Óbuda, valamint a Margitsziget „Budapest főváros” név alatti egyesítését, másnap a törvény hatályba is lépett. Az egyesítés megnyitotta az utat a világvárossá fejlődés előtt, elősegítette az ipar és a kereskedelem gyors és nagyarányú növekedését, a közintézmények fejlődését. Így lett 1900-ra Budapest Európa nyolcadik legnagyobb […]

A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége (KÓTA) 1991 óta rendezi meg a magyar kórusok napját annak emlékére, hogy 1882-ben ezen a napon (december 16.) született Kodály Zoltán. A jeles nap alkalmából a Fortepan archívumában böngésztünk a kórusfotók között. Egyházi, üzemi és iskolai kórusok, amatőrök és profik egyaránt láthatók a képeken. Vajon mit énekelhettek? […]

A pozsonyi országgyűlésen 1825. november 3-án Széchenyi István felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság megalakítására, és csatlakozott hozzá Vay Ábrahám, gróf Andrássy György, valamint gróf Károlyi György. Az Akadémia megalapítását – Magyar Tudós Társaság néven – az országgyűlés az 1827. évi XI. törvényben rögzítette. Évtizedekig nem volt saját épületük. A székház megépítésére 1858-ban […]

Ma van a magyar rádiózás napja, ennek alkalmából ismerjék meg a rádió elődjét, a vele még majd’ két évtizedig párhuzamosan működő magyar találmányt, a telefonhírmondót. Bár az újszülötteknek minden vicc új, az élő közvetítés műfaja igen régi. Különösen Pesten, ahol már az 1890-es években az érdeklődők otthonukból hallgathatták a színházi vagy operaközvetítéseket. „Még csak az hiányzik, […]

A két világháború között óriási népszerűségnek örvendtek a színházi hetilapok. Vajon miért? A 19-20. század fordulóján jelentős változások zajlottak a magyar társadalomban, köztük a mobilitás, az urbanizáció, illetve a közoktatási és közművelődési reformok arra is hatással voltak, hogy elindulhattak a színházi lapok. A társadalmi rétegződés átalakult, a színházi közönség változott; elkezdett kiépülni a középiskolai oktatás, […]