Fazekas Gergely muzikológust kérdeztük a zenetudományi pályáról, a (zenetörténet-)tanítás szépségeiről és a zenetörténet fontosságáról.
zenetörténet
Zenetörténet? Az nem csak egy tölteléktárgy, ahol évszámokat kell magolni? Hat év zenetudományi tanulmánnyal a hátam mögött, a válaszom egyértelműen nem.
1822. július 3-án Franz Schubert egy titokzatos szöveget vetett papírra, melyben megelevenedett minden, ami addigi életében kísértette.
Bognár Szilvia népzenei előadássorozatának negyedik részében Mária alakjáról lesz szó – egy interaktív, daltanulást is tartalmazó program keretében a Magyar Zene Házában 2023. január 6-án.
A magyar fuvolaművészet történetében Amtmann Prosper János Pál (1809–1854) sok tekintetben egyedülálló személyiség.
A január 23-án megnyílt intézmény sokféle, különböző típusú programot kínál – ezek közül vettük szemügyre az állandó zenetörténeti kiállítást.
Megjelent Kataliszt blogunk szerzőjének, Kocsis Katalinnak az új, A Nagykanizsai Szimfonikus Zenekar 100 éves története című kötete.
Bősze Ádám Forradalmi-etűdök sorozatában olyan művészeket mutat be, akik Cziffra Györggyel együtt valami forradalmit tettek a zenei életben.
Vajon kik a zenetörténet nagyjai? Ha megpróbálnánk időrendben felsorolni őket, a legtöbbünk Bachhal kezdené a sort. Utána a klasszikus triász, Haydn, Mozart és Beethoven mondanánk, de ha folytatni szeretnénk, könnyen zavarba jövünk.
Berlász Melinda Szabolcsi Bence-díjas zenetörténész, az MTA Zenetudományi Intézetének nyugalmazott főmunkatársa idén vehette át a…